Szétverték az intenzív osztályt, leütötték a rendészt

December elején egy másik intézetből egy súlyos állapotban lévő gyermeket szállítottak be a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházba. A gyermek az intenzív osztályra került, de az orvosok minden igyekezete ellenére a klinikai halál állapotába került, majd meghalt.

A gyermek szülei és a hozzátartozók önkívületi állapotba kerültek, betörtek egy ajtót, elkezdtek törni-zúzni az intenzív osztályon, közben megfenyegették a nővéreket és az ügyeletes orvosnőt. A megfélemlített személyzet kénytelen volt hívni a kórház rendészét, akit azonban az egyik családtag leütött.

"Megveszlek kilóra"

Az érthetően elkeseredett családtagok lecsillapítására nem volt más, rendőröket kellett hívni. A kórház udvarára egymás után érkeztek az autók a készenléti rendőrség embereivel, akik végül kitessékelték a másokra is veszélyes családtagokat a kórházból.

„Részben érthető volt a családtagok felháborodása, hiszen elvesztették gyermeküket, de ezzel a kórház dolgozóit és a többi beteg gyógyulását is veszélyeztették” – mondta az Index kérdésére Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója. „Rendészünk biztonságát nem tudjuk garantálni, és őt életveszélyesen megfenyegették, végül nem tett feljelentést.”

A kórház vezetése az eset után azon gondolkozik, hogy őrző-védő szolgálatot bíz meg a kórház és a dolgozók védelmével, de erre nincs pénze. Ha ilyet szeretnének, az három-négy orvos fizetését emésztené fel.

A VIII. kerületi kórház dolgozóit naponta érik atrocitások, még ha nem is ilyen súlyosak. Harmat György korábbi munkahelyén, a Madarász utcai gyermekkórházban például előfordult, hogy késsel fenyegették meg a portást, vagy megragadták és a fülke ablakába verték a fejét.

A Heim Pál kórház egyik orvosának elmondása szerint nemrégiben egy az ortopédiai ambulancián várakozó szülő veszítette el a türelmét és a következő szavakkal próbálta meg meggyőzni az adjunktust: „Öreg, ha nem kerülünk sorra azonnal, megveszlek kilóra!”.

Nagyobb a füstje mintg a lángja

Harmat György főigazgató tapasztalatai szerint az elmúlt tizenöt évben általánosan érezhető, hogy a betegek és hozzátartozóik egyre minősíthetetlenebb hangot ütnek meg a kórházban dolgozókkal. Ebben az orvostársadalom egybehangzó véleménye szerint jelentősen szerepet játszik, hogy a bulvársajtóban az egészségüggyel kapcsolatban szinte csak a rossz tapasztalatok, az elhanyagolt körülmények és a műhibák kerülnek terítékre.

„A nővéreknek és orvosoknak az a feladata, hogy minden durvaság ellenére ellássák a betegeket. Bármilyen súlyosan is szidalmazzák őket vagy bizalmatlanok a szülők, mi nem mondhatjuk azt, hogy vigyék inkább a beteget egy másik kórházba” – mondja a főigazgató.

Egy, a kórház egy másik osztályán dolgozó asszisztenst akkor fenyegettek meg, amikor a szülők bevitték gyermeküket, akin egy két centis fejsérülés volt. „Egy ilyen fejseb általában nagyon vérzik, de azt mondhatjuk, nagyobb a füstje, mint a lángja. Mikor azt mondtuk a szülőknek, üljenek le és várjanak egy kicsit, mindjárt ellátjuk a sebet, az apa elkezdett hangoskodni, szerinte ugyanis azért nem akartunk foglalkozni a gyermekkel, mert cigány.” - mondta az asszisztens.

„Előfordult az is, hogy egy anya elégedetlen volt gyermeke ellátásával, ezért behívta a kórházba a családfőt, aki részegen érkezett és kötözködni kezdett a személyzettel. Akkor is rendőrt kellett hívnunk” - emlékezett vissza az Indexnek nyilatkozó kórházi dolgozó.

„Ezek az atrocitások nem köthetők valamelyik kisebbséghez, azok leginkább a kellő műveltség és a kulturáltság hiányából fakadnak. Az emberek nemcsak a kórházban, de az utcán is így viselkednek egymással” – véli Harmat György. A főigazgató szerint ugyan vannak olyan etnikai kisebbségek, amelyeknek a reakciói kulturális okokból eltérőek, ezek azonban megfelelő kommunikációs technikákkal kezelhetők.

"Szó sincs arról, hogy a problémák csak őrző-védő szolgálattal oldhatók meg" - hangsúlyozza a Heim Pál Kórház főigazgatója. Több mediátorra, pszichológusra, szociális gondozóra, lelkészre lenne szükség, akik segítenek feldolgozni a fokozott érzelmi állapot következtében kialakuló konfliktusokat.

Öt perc figyelem

Három évvel ezelőtt nagy sajtóvisszhangot keltett, amikor a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban egy ötven fős roma család gyászolta, vélhetően túl hangosan, elhúnyt hozzátartozóját. A kórház biztonsági őrei kihívták a rendőröket, akik súlyosan bántalmaztak több családtagot, de az incidensben járőrök is megsérültek.

A pécsi Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház főigazgatója, Sulyok Endre például kérdésünkre azt mondta: náluk békés emberek élnek, így semmilyen összetűzésre, verekedésre nem emlékszik a kórházban. A profeszzor szerint még ha előfordulnak is konfliktusok, a szülőket, hozzátratozókat lehet kezelni.

Kiss Attila, a budapesti Szent Imre Kórház belgyógyász főorvosa szerint a konfliktushelyzetek sokszor a hozzátartozók információhiányából adódik. Ha éri is kritika a személyzetet, az nem az ellátás szakszerűségére vonatkozik. „Sajnos kevesen vagyunk, így az ápolásra, törődésre kevesebb idő jut, pedig néha egy ötperces beszélgetés a hozzátartozókkal sok problémát megelőzhet”– jegyezte meg a főorvos. A kórházban dolgozók gyakran azt tapasztalják, hogy a családtagok közötti feszültségek a kórházban robbannak ki.

„Az orvosok és ápolók most szembesülnek azzal, hogy a nyitott társadalomban a betegek és hozzátartozók jogai felerősödtek. Ennek olyan vadhajtásai is vannak, hogy manapság bizonyos ügyvédi irodák a kórházak kapujába küldik az ügyvédbojtárokat, akik az ellátással elégedetlen potenciális ügyfelek után kutatnak. Sajnos, a mostani orvosok és ápolók nem tanulták meg a köznapi konfliktushelyzetek kezelését, ezért erre a jövőben jobban fel kell készíteni az egészségügyben dolgozókat” – mondta az Indexnek Kiss Attila főorvos.