Döntött a Fővárosi Ítélőtábla a móri bankrablás ügyében

Jogerőre emelkedett Kaiser Ede életfogytig tartó szabadságvesztése, a móri mészárlás büntetőperében, jelentette az Index tudósítója. A Fővárosi Ítélőtábla a másik vádlott, az első fokon 15 év szabadságvesztésre ítélt Hajdú László esetében megismételt eljárást rendelt el. A Kaisernek alibit szolgáltató tanúk ellen a bíróság hamis tanúzás miatt megküldte az iratokat az ügyészségnek.

A keddi ítélethirdetést bekiabálásaival többször megzavarta egy társaság, amely a népes hallgatótábor körében ült. Egyikük a széksorok közül hangosan „szevasz, tesóval” üdvözölte az egyik megbilincselt vádlottat. Amikor a bíróság a harmadrendű vádlott esetében, aki Kaiser és Hajdú korábbi bűntársa volt, méltatta a beismerő vallomást, a társaság egyik tagja azt kiáltotta: „Kitüntetést érdemel”. Kaiser életfogytiglanig tartó szabadságvesztésének ismertetésekor az „öljétek meg” kijelentés hangzott el, később pedig, amikor a tanácsvezető bíró azt fejtegette, hogy Kaiser esetében a közügyektől való eltiltás is indokolt, a társaság egyik tagja fennhangon azt kérdezte: „enni adtok neki?”

Hajdú Lászlót eleve nem vádolták a móri rablógyilkossággal, csak korábbi fegyveres rablások miatt ítélték el első fokon tizenöt évre. Esetében a bíróság azért helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és rendelt el új eljárást, mert úgy látta: a Fővárosi Bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy bizonyos, Hajduval kapcsolatos bizonyítékokat kizárt a vizsgálódásból.

A móri ügyben Kaiserrel szemben a vád társtettesség volt, Hajdúval szemben azonban bűnsegédi bűnrészesség. Őt tehát csak azzal vádolták, hogy a fegyvert biztosította a gyilkossághoz. A két cselekmény az ítélőtábla szerint egymástól elkülönül, önállóan elbírálható, Hajdú esetében így az eljárási szabálysértések folytán az ítélet megalapozatlan és felülbírálatra alkalmatlan.

Hajdú és Kaiser az eljárásban mindvégig tagadta a móri bankrablással kapcsolatos vádakat, több más fegyveres rablást ugyanakkor beismertek az elsőfokú büntetőperben. Kaiser Ede vonatkozásában a bíróság több fegyveres rablás minősítését megváltoztatta.

A több mint három órán tartó indoklásban a bíróság igyekezett választ adni bizonyos kérdésekre, amelyek a móri gyilkosság kapcsán találgatásokra adtak okot.

Ki volt Kaiser társa?

A bíróság hozott anyagból dolgozik, márpedig a vádiratban Kaiser mellett ismeretlen tettes szerepelt. Az ő kilétének kiderítése nem a bíróság feladata.

Miért nem találták meg Kaiser ujjlenyomatát a móri Erste Bankban?

Az ujjlenyomat hiánya a bűncselekmény helyszínén még nem jelenti azt, hogy Kaiser nem volt ott. A száraz bőr például nem hagy ujjnyomot vagy az elkenődhet, illetve letörölhető. A bíróság szerint a tanúk vallomása megerősíti, hogy Kaiser ott volt. Benne többen is felismerték azt a férfit, aki a gyilkosság idején magát biztonsági őrnek kiadva nem engedte be az embereket a bankfiókba. Igaz, voltak hiányosságok a felismertetések során (egy tanú például kezdetben Horváth Szilárdot azonosította), azok alapvetően törvényesen zajlottak.

Hogy lehet, hogy Kaiser mobilja a bűncselekmény idején Csepelen volt, s a móri gyilkosság idején beérkező hívásokat és néhány másodperces fogadott hívásokat is regisztráltak?

A nyomozás adatai alapján Kaiser több mobilt használt, s egyik társa korábban figyelmeztette is, hogy a hívások ideje és helye visszakövethető. A bíróság a szakértői vélemények alapján úgy vélte: az, hogy valaki Kaisert hívta a gyilkosság idején és esetleg üzenetet hagyott neki, nem bizonyítja, hogy a férfi nem volt Móron.

Ha pénzt rabolni mentek a bankba, miért lőttek a bankfiókban a számítógépes rendszer elemeire is? Valamilyen más gazdasági bűncselekmény nyomait akarták eltüntetni?

A bíróság az ítélet indoklásában idézte az Erste Bank közleményét. Eszerint a bank informatikai rendszere olyan, hogy ha a helyi szervereket szét is lövik, egy központi szerver minden tranzakciót és pénzmozgást rögzít. A bankban tartózkodó tettes egyébként csak az adatátvitelt biztosító routert lőtte szét, a helyi szerver nem sérült meg. A bíróság szerint mindezek alapján kizárható, hogy a tettesek valamit el akartak leplezni, vagy adatok eltüntetése volt a céljuk.

Miért kellett megölni mindenkit a bankban?

Az ítélet indoklása szerint fontos momentum volt, hogy amikor a tettesek beléptek a bankba, azonnal lelőtték a biztonsági őrt. A kis helyiségben tartózkodó emberek mind látták ezt, így az elkövetők számára egyértelmű volt, hogy nem akarnak tanúkat hagyni. Az emberek csak a kijárat felé tudtak volna menekülni, amelyet Kaiser állt el, így módszeres legyilkolásuk „könnyű feladat” volt.

Mit csináltak a tettesek fél óráig a bankban?

Az emberek lelövése, a pénz összeszedése a szűkös helyen nem telt sok időbe. A bankfiókban lévő ismeretlen tettes egyrészt a nyomok eltüntetésével foglalkozott, másrészt a megfelelő alkalomra várt, hogy elhagyhassa a helyiséget. Ebben az időben azonban egyre több járókelő haladt el a bank előtt és érdeklődött, miért nem lehet bemenni.

Hogyan menekültek a tettesek?

Ezt nem sikerült megállapítani, többek között azért sem, mert a nyolc halott felfedezése utáni káoszban egy és negyed óra telt el, míg lezárták a megye útjait. A bíróság szerint autóval vagy motorral Csepel harminc perc alatt elérhető, főleg Kaisernek , akiről az egyik tanú azt mondta: számára a KRESZ nem jelentett semmit.

Hol vannak a fegyverek?

„A móri fegyver akkor kerül majd elő, ha az, aki elrejtette, megmutatja” – mondta a bírónő. A bíróság szerint egyébként más magalapozott bizonyítékok alapján a tett elkövetéséhez használt fegyverek hiányában is megállapítható a bűncselekmény. A tanácsvezető a Nemzeti Nyomozó Iroda és az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek véleménye alapján kijelentette: a nemrégiben egy érdi családi házban lefoglalt hat Skorpió géppisztolynak semmi köze a móri gyilkossághoz.