Félrevezető vallomások a móri ügyben?
A móri perben tanúskodó, és a "valódi" elkövetőket sejtető tanúk nem álltak elő olyan új érdemi információval, amelyet a nyomozóhatóság ne ellenőrzött volna, mondta el az MTI megkeresésére a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön. Morvai Attila ennél többet egyelőre nem kívánt közölni azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Bíróságon szerdán két tanú alkut kínált az ügyészségnek a móri ügybe fordulatot hozó információikért cserébe.
Az orosz maffia gyilkolt Móron?
A különböző bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban levő két férfi Hajdú László társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt indult büntetőperében azt vallotta: tudják kik az igazi móri bankrablók.
A magyar tanú orosz gazdasági kapcsolatokat, csoportokat említett és állítása szerint a bankban tartózkodóknak azért kellett meghalniuk, mert számukra kiderülhetett milyen bűncselekmény állhat a bankrablás hátterében. A szlovák tanú azt közölte: biztosítási csalás összege folyt volna be egy orosz pénzintézetből, a bankrablás időpontja pedig azért esett május 9-re, mert ez a nap ünnepnap volt Oroszországban, így a magyar banki dolgozók a tranzakciót nem tudták volna leellenőrizni, egyeztetni orosz kollegáikkal. Szerinte a tranzakció végül nem jött létre, és a tettesek nem rabolni akartak, hanem egy bizonyos adatcsomagot kerestek, amit nem találtak meg.
Megalapozni az állításokat
A nyolc halálos áldozatot követelő, 2002. május 9-én történt bankrablás Hajdú László vonatkozásában újrakezdett perében a tanúk azt mondták: csak akkor kérnek a fenti információkért cserébe bármit is, ha állításaik megalapozottá válnak. A magyar férfi személyi biztonságot, illetve saját ügyében enyhébb büntetést kért, míg szlovák társa mindemellett a móri bankrablókra kitűzött 25 millió forintos nyomravezetői díjra is igényt tartana.
A szlovák és a magyar állampolgár már tavaly is felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, illetve az ügyészséggel, hogy információikat átadják. Akkor is arra hivatkozva utasították el a megkeresésüket, hogy beadványukban semmilyen konkrétumot nem jelöltek meg. Neveket, cégneveket és más pontos adatot szerdán se közöltek a bíróságon annak ellenére sem, hogy az eljáró bíró felszólította őket: nem csak az követ el hamis tanúzást, aki valótlanságot állít, hanem az is, aki valós tényt hallgat el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
