Judit
2 °C
7 °C

A gyümölcslégy az ember legjobb barátja

2000.03.24. 22:48
A gyümölcslégy jelenleg a legnagyobb állat, amelynek a teljet génszerkezetét sikerült feltérképezni. A sikert csütörtökön jeletette be a Genomkutatási Intézet (TIGR), és a Celera Genomics Rockville-ben. A génszekvencia megismerése hozzáseíthet az emberi gének és betegségek megismeréséhez.

"- Mi születik egy vörös szemű és egy fehér szemű drozofila keresztezéséből?
- Szemafor."

Idézet egy 1994-es középiskolai biológia óráról

Drosophila Melongaster
Alapállat
A Drosophila Melongaster, magyar nevén gyümölcslégy, még magyarabb nevén muslica a genetika alapállata. A gyümölcslégy a genetikai kíséletek ideális alanya: szaporodási periódusa két hét, és összesen két kromoszómája van. (Vörösbor környezetében sokkal gyorsabban szaporodik.)

"Alapjában véve, mi is csak nagyra nőtt legyek vagyunk."- mondja Charles Zuker, a San Diegoi Egyetes biológia professzora (majd repül egy kört a csillár körül és megtelepszik egy kávéscsésze szélén).

"Azt az egyet mindenképp megtanultuk az elmúlt nyolcvan évben, hogy a Drosophilákhoz hasonló modellszerű élőlények a felfedezés motorjai. Nem csak hatékonyabban kutathatjuk rajtuk azokat a problémákat, amelyeket magasabb fejlettségű szervezetkben nagyon nehéz megtalálni, de ugyanazokat a biológiai mechanizmusokat produkálják, mint az összetettebb élőlények."

Tizenháromezer gén
Segít az emberi agy megismerésében
A drosophila melongaster körülbelül tizenháromezer génnel rendelkezik, míg az ember körülbelül százezerrel. A két faj génjei hetven százalékban azonosak. A Celera, a Berkeley Egyetem, és a TIGR kutatói a gyümölcslégy génjeit 289 ismert emberi betegség-génnel összehasonlítva 177 egyezést találtak. A tizenötezer gén térképét tartalmazó - Science magazinban publikált - dolgozat konklúziója, hogy a génszekvencia megismerése elvezethet az emberhez hasonló magasabb fejlettségű organizmusok hallásának, egyensúlyérzetének, és tapintási érzetének molekuláris alapjainak megértéséhez. A legújabb kutatásokkal a Parkinson-kór működését próbálják megismerni.

Az emberi agy működésének alapjait a gyümölcslégy agyi funkcióinak kutatása révén sikerült megismerni, annak ellenére, hogy a gyümölcslégy annyira képtelen koordinálni mozgását, hogy legtöbbször a táplálékában végzi.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?