Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Csodaesélyes Kiyomizu: a túlélhető halálugrás temploma

2007.04.22. 15:05
A több mint ezerkétszáz éves múltra visszatekintő kiotói Kiyomizu templom Japán egyik legkedveltebb zarándokhelye. Aki ide ellátogat, hite szerint egészséget, hosszú életet, szerelmet remél, vagy ha hajlandó életét kockáztatni, akkor szíve legmélyebb kívánsága is teljesül. Legalábbis a legendák szerint. Hogy bekerül-e a szentély a világ új hét csodája közé, annak csak a 11 arcú és ezerkarú isten a megmondhatója.

Már csak tizenegy hétig szavazhatnak a világszerte erre kedvet és indíttatást érzők, hogy a svájci Új Hét Csoda Alapítvány nemzetközi játékában kialakuljon a végső sorrend. Az emberiség kulturális és civilizációs örökségének újrafogalmazásában huszonegy csodálatos, emberkéz építette építményre lehet szavazni, közülük az egyik legkevésbé ismert és talán épp ezért az esélytelenek közt bújik meg a távolkelet következőkben bemutatandó kincse.

A Kiyomizu templom

A huszonegyek klubja

A kiotói templomok és paloták több mint ezer éves múltra tekintenek vissza, Japán történelmében betöltött kulcsszerepük miatt 1994-ben világörökségi védettséget kaptak. A buddhista Kiyomizu templom, a császári város legismertebb látványossága, a régi Kioto egyik történelmi jelentőségű műemlékeként része ennek a páratlan építészeti és vallási együttesnek.

Időszámításunk szerint 800 körül épült (egyes források szerint 798-ban, mások szerint 778-ban) és mint Kiotó sok temploma, a Kiyomizu templom is többször megsemmisült az évszázadok háborúskodásaiban. Jelenleg látható formájában több mint 470 éve óta magasodik a város fölé, a Kiotó keleti peremén hullámzó dombok egyikén.

A templom neve egész pontosan Kiyomizu-dera, azaz a "Tiszta víz temploma", és tulajdonképpen nem is egy templomról van szó, hanem 16 szentélyt neveznek összefoglaló néven így, noha általában közülük a legnagyobbra, az Otowasan templomra gondolnak az esetek többségében.

Az első szentélyt egy buddhista pap, Enchin építette itt (a Kiyomizu egyébként a buddhizmus egyik legrégebb ágának, a Hossónak otthona). A legenda szerint a papnak volt egy látomása, hogy a Yodo-folyó forrásánál tiszta vizet talál. Amikor elindult megkeresni az álmában látott, a sziklák közül lezúduló aranyló patakot, egy öregemberrel találkozott. Az öreg - aki egy fatörzsön üldögélt - elmesélte Enchinnek, hogy az utóbbi kétszáz évet Kannonhoz, a könyörületesség 11 arcú és ezerkarú istenéhez imádkozva töltötte. Az öreg azt kérte Enchintől, hogy vegye át a helyét, míg ő elindul egy zarándoklatra. A fiatal papnak búcsúzóul azt mondta, hogy a korábban ülőhelyéül szolgáló fatörzs kiváló alapanyaga lenne egy Kannon képmásnak. Enchin azonban hiába várta az öreg visszatértét. Keresésére indult, de a közeli hegy csúcsán csak egy pár lábbelit talált. Ekkor jött rá, hogy az öreg maga Kannon volt és hogy visszatért az egekbe.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Amikor Kammu, az ötvenedik japán császár 794-ben Kiotóba költöztette a fővárost, egyik tábornokának, Sakanoue Tamuramaronak adta a tróntermet szolgálataiért cserébe. Tamuramaro aki szintén Kannonnak volt híve, Enchinnek adományozta a tróntermet, hogy legyen az a szentély fő terme. A bámulatos precizitással és mérnöki tudással felépített faszerkezetes épületeket a következő évszázadokban többször is elemésztette a tűz, de mindannyiszor újjáépítették. Az itt található szentélyek többségét 1631-1633 között alkották újra Tokugawa Iemitsu sógun parancsára, a fő terem tetőzete ciprusfából készült, visszautalva ezzel arra, hogy eredetileg az épület a császár trónterme volt.

Főbb adatok:
  • Hely: Kioto, Japán
  • Épült: i.sz. 800 körül
  • újraépült: i.sz. 1631-1633 között
  • Funkció: szentély
  • Anyaga: zömmel fa

A "Tiszta víz temploma" név a templomegyüttes területén található három forrásra utal, a helybéliek hite szerint aki iszik a kis vízesések vizéből, az részesül a templom istenségének áldásaiból - többek között egészséget és hosszú életet remélnek az ide elzarándoklók.

A központi épület különlegessége a domb alatti mélység fölé épített terasz, a Kiyomizu no butai, ahonnan lélegzetelállító látvány nyílik Kiotóra, különösen tavasszal és ősszel, amikor a környező erdők ezer színbe öltöznek. A teraszt 139 gerendapillér tartja, és az alatta lévő 13 méteres mélységgel kapcsolatban van egy Edó korszakból eredő hiedelem, ami szerint ha valaki innen leugorva túléli a zuhanást, akkor teljesül a leghőbb kívánsága. Az Edó kor történetírói több mint kétszáz ugrást jegyeztek fel, a magukat levető zarándokok négyötöde túlélte a zuhanást.


Bár a lentebb burjánzó növényzet elvileg ma is jó esélyt adna a túlélésre, napjainkban szigorúan tilos az ugrás. Az ide látogatók a halálugrás helyett beérhetik egy másik hiedelem felelevenítésével. A szerelem istenének szentelt Jishu templom előtt van két szikla, egymástól jó pár méter távolságra. Aki becsukott szemmel eltalál az egyiktől a másikig, az a mítosz szerint megtalálja az igaz szerelmet az életben.