Túl forró és száraz volt az idei nyár

A pontos mérések és regisztráció óta az eddigi legforróbb nyár 1946-ban adódott, amikor a nyári hónapok középhőmérséklete 22,5 fok volt. A 2003-as június-július-augusztus középhőmérséklete az eddigi adatok szerint valószínűleg szintén 22,5 fok körül alakul.

Beköszönt az ősz Pénteken Magyarországon fülledt meleg időnk lesz. A többórás napsütést követően késő délután elszórtan befelhősödik az ég, zápor, zivatar kialakulhat. Erős lesz a délnyugati szél. A hőmérséklet csúcsértéke a fővárosban 34 fok körül alakul, a déli országrészben 36-37 fok is lehet. Késő este 25 fok várható. Szombaton már nem lesz ilyen nagy kánikula, késő nyárias jellege lesz az időnek. Vasárnaptól azonban megérkezik az ősz. A változékonyság lesz a jellemző, miközben a hőmérséklet a jövő héten helyenként a 20 fokot sem éri el.

A legmagasabb nyári értéket 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mérték, akkor 41,7 fokot mutatott a hőmérő, 1950. július 6-án Csongrád térségében 41,6 fokot mértek. Idén augusztusban a középhőmérséklet 3-5,5 fokkal haladta meg a sokévi átlagot, 1901. óta ennél melegebb augusztus csak 1992-ben volt. Ekkor augusztusban az országos havi középhőmérséklet 25 fok körül volt, idén pedig 24,3 fok körül alakul.

A legmagasabb hőmérsékletek majdnem minden nap 30 fok felett alakultak. Különösen nagy volt a forróság augusztus 14-én, 22-én és 23-án. Így például augusztus 14-én sok helyen 35-38 fokos értékeket is mértek, sőt Budapesten 39,4 fokig emelkedett a hőmérséklet.

Az elmúlt 110 évre visszatekintve eddig 1992 augusztusa volt rekord szárazságú, országos átlagban csupán 6 milliméter körüli csapadék esett. Az idei augusztus hasonló ehhez, a hónap folyamán szintén 6 milliméter körüli eső esett.

Korabeli aszályok

A régi feljegyzésekben, krónikákban is találni néhány érdekes leírás az aszályról - említette meg a szakember. Így például 1494-ből olyan száraz időjárásról tudósít a krónika miszerint hat hónapig semmi eső nem esett, még a nagy folyók is elapadtak.

Balaton

Nagy szárazságokról számolnak be a feljegyzések készítői 1794-ből, 1795-ből is. A legszárazabb nyarat 1847-ben jegyezték fel, amikor - akkori szórványos és nem tökéletes mérések szerint - három hónap alatt összesen 17 milliméter körüli csapadék esett, de ezt a számot nem szabad mérvadónak tekinteni, mivel akkor még nem volt a mai értelemben vett meteorológiai hálózat Magyarországon - figyelmeztetett rá Kalmár Györgyné.

Rendkívül erősnek minősíthető aszályok 1935-ben, 1952-ben és 1992-ben voltak, erősen aszályos évek: 1931, 1946, 1947, 1950, 1962, 1983, 1987, 1990, 1993, 1994.

A mezőgazdaságnak lényeges - márciustól augusztus végéig terjedő - időszakot nézve összehasonlították az 1952-es, 1992-es és a 2003-as aszályos évek csapadékviszonyait - mondta Kalmár Györgyné. Márciustól augusztus végéig 1952-ben csupán 224 milliméter, 1992-ben 215 milliméter, 2003-ban mindössze 165 milliméter csapadék esett. Az erre az időszakra jellemző átlagos csapadékösszeg 314 milliméter - mondta a meteorológus szakember.