Betiltott petárda ötszázért

A polgári célú pirotechnikai tevékenységeket szabályozó kormányrendelet legújabb módosítása szerint november 23-tól tilos petárdát árusítani, birtokolni, használni. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy magánszemély balesetveszélyesnek tekinthető, a nyugalom megzavarására fokozottan alkalmas petárdát nem birtokolhat, a szabályt megszegők pénzbírsággal sújthatók.

Az egyéb pirotechnikai termékek (kisebb rakéták, tüzijátékok) szilveszteri felhasználása továbbra sem tilos, mivel ezek hanghatása nem jelentős, rendeltetésszerű felhasználásuk balesetet, sérülést, kárt nem okoz. Azonban ilyet magánszemélyek "egy időben és helyen összesen 1 kg bruttó tömegig tárolhatnak", áll az Országos Rendőr-főkapitányság még novemberben kiadott közleményében. Nyakunkba vettünk két piacot, lássuk mi a helyzet a tavalyi liberalizált állapotok megszűnésével.

Mindenvan

XIII. kerület, Fáy utcai kínai piac, délelőtt fél tizenegy. A bejáratnál egy fiatal (talán húsz éves sincs), hosszú hajú nő (lány) mantrázik:
- Gázspré, petárda, tüzijáték! Gázspré, petárda, tüzijáték! Gázspré, petárda, tüzijáték!
- Mennyi a tüzijáték?
- Ötszáz a petárda.
- Nagyszerű, meg lehet nézni, vagy válogatni? Hogy milyen fajták vannak? Nekem ilyen botról indítható is kellene.
- Igen, van, ezer forint egy szál. De nem lehet megnézni, mert csak úgy hozzuk, ha kell is - néz kérdőn.
- Hát kell is. És milyen van még?
- Minden van, olyan, hogy is mondjam neked, ami tizenkét darab bomba, és le van fényképezve, hogy mit játszik le.
Két lépéssel arréb egy középkorú testes asszony figyeli a párbeszédet, majd megszólal:
- Milyen érdekelne téged?
- Hát, a jobbak.
- A komolyabbak?
- Na, mondom van az a tizenkét darabos bomba - veszi vissza a szót a fiatalabb nő. - Van hozzá állvány, egyesével kell betölteni, fölmegy száz méter magasságra, és három méter szélességben robban.
- Ó, és az mennyi?
- Tízezer forint.
- Picit sok nekem, maradjunk a szálasnál, abból kérek. Hármat tudsz hozni?
- Hát igen, csak most várni kell egy kicsit, jó?
- Addig nézzek szét?
- Igen, az lesz a legjobb. Tíz perc múlva gyere vissza.

Bemegyek a piacra, hátha találok a szűk kanyargós sorok közt konkurenciát. Egy távolkeleti parfümárusnő megszólít:
- Segíthetek?
- Tulajdonképpen igen... Petárdát, rakétát keresek. Vennék...
- Nincs, nincs. Ott a bejáratnál van, náluk tessék keresni.
Két sorral odébb egy szerszámárus néz vizslatva, mintha el akarna valamit adni, valami különlegeset, ami nincs a pultra tett csavarhúzók és kombináltfogók között. Ráköszönök, majd a lényegre térek.
- Petárdákat nem lehet itt valahol, valakinél...
- Petárdák? Kellene neked?
Bólogatok.
- Mondjuk tudok, én elvihetlek egyhez. De akik ott állnak a kapunál, azoknál is tudsz. Amelyik hallod, hogy kiabál, hogy gázspré, annál van.
Végül ennyiben maradunk. Tíz perc eltelt, visszamegyek a bejárathoz.
- Ne haragudj, nem tudok, várni kellene még - fogad a hosszúhajú lány, bocsánatkérően néz. (Szeme olyan kék, amilyet még sosem láttam.)
- Meddig?
- Nem tudom, még itt vannak a vámosok. Még egy olyan tíz percig.

Kifordulok a Béke útra, mire utánam jön egy srác, aki addig parfümöket ajánlgatott a járókelőknek.
- Parfüm nem kell?
- Nem, nem. De petárda az igen. Nem olyan sok, kisebb mennyiség.
- Hát most van ilyen is. Százdarabos csomagban, ötszáz egy karton. Hány kell?
- Kettő mondjuk.
- Most nincsen, az a helyzet, de délután, ha visszajössz akkor lesz. Itt a kapunál vagyok.
- És mid van még esetleg?
- Parfüm. Meg óra. Komoly karóra. Te amúgy milyen parfümöt használsz? És milyen órád van ha nem sértelek meg?
- Nem sértesz meg, de inkább tüzijáték kell, valami nagyobb nincs?
- Nekem nincs, csak nekik - fejével int a bejárati asszonyok felé. - Akkor délután itt leszek.

Betiltott termék

Tízperces séta után (még szerencse, hogy nem szakad az eső) visszatérek a bejárathoz. A nagydarab asszony szólít meg:
- Na jöjjön ide! Mennyi szál kell?
- Hármat kérnék.
- Négyezerért elviszi?
- A hármat? Abban maradtunk, hogy ezer darabja.
- Na mutassa a hármat. Hozom jó? Itt teccik maradni.
- Nem nagyon nyílt szín ez itt? Nincs nagyon sok finánc?
- Nem baj, ne törődjön vele, csak maga ne legyen az, jó'van? Maga nem az? Nem rendőr vagy valami?
- Nem, nem.
- Biztos?
- Ön szerint? Most nézzen rám, Úgy nézek én ki, mint egy rendőr?
Nevet, majd alaposan végigmér:
- Na maradjon itt! - mondja ellentmondást nem tűrőn, és eltűnik az árusok között. Fiatal társa viszi tovább az üzletet.
- Vannak még komolyak, sokféle, amennyit akarsz, csak amikor nem lesznek itt a vámosok...
- Mert ilyenkor mit csinálnak, járőröznek?
- Igen, kutatnak. De úgyse találnak semmit, nincsen mit találjanak, van három-négy darab, az pedig nem érdekli őket. Tüzijáték! Petárdát meg nem árulunk, mert azt mondják az nagyon veszélyes.
- És honnan van? Kínai, vagy szlovák?
- Szlovák. Tüzijáték! Gázspré! Biztos, hogy nem vámos, rendőr? Vagy tévés?
- Á, hát kamerám sincsen. Szoktak jönni, kiváncsiskodni?
- Igen, szeretnek körbenézni. Tűzijáték!
Egy középkorú férfi megáll, ruhájából kocsmaszag árad.
- Pirosat tudsz adni?
- Most nem. Itt vannak a vámosok. Mennyél be, sétáljál! Vagy igyál egy fröccsöt. Vagy gyere vissza később.
- Jóvan, majd később visszajövök, úgyis van dolgom.
Két kekiszínű egyenruhás férfi jön, behatolnak a piac területére. A kissé szétrebbenő árusok jónapotkivánokkal előre köszönnek nekik.
- Miattuk ma még annyi sem jött össze, hogy fogorvoshoz menjek. Fáj öt fogam - panaszkodik az árus.
- Ezek voltak a vámosok?
- Igen.
Közben visszatér a társa:
- Főnök! Hol az a három? Adja! Ezeket pedig tedd a kabátod alá! Na, itt leszeded, meggyújtod, előbb beteszed egy sörösüvegbe, vagy ha akarod, fogod, kimegy a tüzijáték, a cső megmarad. És itt leszünk máskor is - kiáltja oda távozóban.

Pár kerülettel odébb, nem sokkal dél után

A nyolcadik kerületben, a Kőbányai úti piacon, a sorszámozott kisáruházak tövében járva kétfős rendőrjárőr jön szembe. Megállítom őket, bár tudom hogy nem lesznek szószátyárak, a közrendőr nem nagyon nyilatkozhat holmi újságíróknak.
- Jó napot kívánok, elnézést hogy feltartom önöket. Most hogy tilos magánszemélyeknek a petárda és tüzijáték használata, találkoznak illegális árusokkal?
- Nem találkoztunk - hangzik a szűkszavú felelet.
- Csak azért kérdem mert a hétvégén is jártam erre, és láttam több árust is, akik petárdát, tüzijátékot kínáltak. Készülnek külön az ilyen árusok lefülelésére?
- Nem, de nem is láttunk itt ilyeneket. Itt nincsenek.
- Nos akkor viszlát, minden jót.

Kell kicsi és komoly is?

Húsz méterrel odébb, kontyba fogott hajú, termetes nő áll a falnál.
- Petárda? Tüzijáték?
- Aha, jó lenne.
- Maradj itt, hozom.
Elmegy egy kocsihoz, előkerül egy szatyor, benne nagy dobozok kilószámra.
- Miből lehet választani?
- Figyelj, nálam minden van. Kell kicsi és komoly is? Nyisd ki a táskád, és már rakhatod is bele. Ez tudod melyik? Ezt a tüzijátékot ismered? Ez a telep, tizenhat van benne, lerakod, és itt meggyújtod. Ez meg a golyós. Lerakod, beleraksz egy bombát, meggyújtod, elmész onnan, és kétszáz méterre fellövi, itt van az oldalán, hogy milyen színekben van. Ez húsz, ez tizenöt.
- Úúúú. Annyim nincs. Inkább kisebbek, olcsóbbak kellenének.
- Figyelj, mondjál nekem egy komolyabb összeget, hogy mit tudsz erre az egész bulira szánni, ha jó, akkor adom, ha nem, akkor se haraplak meg.
- A Fáy utcán vettem olcsóbban néhányat...
- Jaj, ne vegyed már azt a szar cuccot. Adj egy tizest, és vigyed ezt.
- Nincsen annyim. Van nyolcezer.
- Add ide, ez komoly cucc. Milyen telefonod van?
Ezek szerint nemcsak készpénzben lehet fizetni.
- Inkább maradjunk ennyiben - mondom. - Délután is itt van?
- Itt, igen. Minden van, kicsik, ekkorák (karját széttárva mutatja), lepkeszerűek, de most nem tudok értük menni. Mert ha most nincs nálad több pénz, akkor minek menjünk oda a kocsihoz, az ötszázezer forintos áruhoz? De délután megoldhatjuk. Itten foglak várni, de esküdj, hogy jössz, ne basszál át, öt gyerekem van.

Két perc múlva, az Orczy térhez közeledve. Egy fiatalember és két fiatal lány, a srác susogja:
- Petárda? Tüzijáték?
- Olyan petárda van, ami kétszer durran?
- Most nincs, csak egyszer durranós. Öt forint darabja, Ötszáz a karton. Mennyi kéne?
- Két csomag.
- Csak? Tüzijáték nem kell? Mutatom, milyen van. Nem kerül semmibe, hogy megnézd.
Előkap egy színes katalógust, mutatja a készletet, hétezerre tartja az imént beszerzett telepet, a golyós-bombás tízenhárom.
- Akkor petárda van? - kérdem.
- De csak kettő kell? Vigyél többet, messze állok a kocsival, kettőért nem megyek el odáig.
- Na jó, akkor viszlát.
Már a sarki kaszinónál járok, amikor sűrű füttyögést hallani: szalad utánam, kezében a két doboz.
- Na, itt a két csomag. Ezer.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!