Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bárcsak megdöglene!

2002.02.22. 12:46
Felbujtóként nem vagyok bűnös, de nem akadályoztam meg a bűncselekmény megtörténtét - mondta Soproni Ágnes fia a Fővárosi Bíróság előtt. A huszonéves fiú láthatóan idegesen, ám mégis határozottan és megfontoltan mesélt arról a bíróság előtt, mi is történt az édesanyjával. Zavarba csupán a váratlan kérdések hozták. Az ő története azért ha végeredményében nem is, mégis egészen más, mint amiről Lázár Zsolt beszélt szerdán a bíróság előtt.
Addig felhőtlen kapcsolatuk 1997 táján kezdett megromlani, majd szépen lassan megszűnt felhőtlennek lenni. Soproni Ágnes olyan dolgokért kezdett vele veszekedni amikért Pepó - azaz Petróczi András - szerint nem kellett volna. Például kiabált és őt hibáztatta akkor, amikor két kutyájuk kiszökött a kertből. Ilyenkor rendszerint azt is a fejéhez vágta, hogy ő semmivel és senkivel nem törődik magán kívül.

Bárcsak megdöglene

1999-re a viták állandósultak ami meglehetősen kiborította Pepót. Ekkor már egyre gyakrabban kívánta, kezdetben csak magában, hogy bárcsak eltűnne az anyja az életéből. Barátainak, így Lázár Zsoltnak is többször mondta: bárcsak megdöglene az anyám.

- Ezt meg is lehet csinálni - mondta egyszer erre váratlanul Lázár. Majd Pepó állítása szerint ezt megismételte párszor, az öröksége felől és a családi házuk értékéről kezdett kérdezősködni. Hamarosan pedig jött a következő ajánlat: Lázár az örökség feléért megölné Soproni Ágnest. - Nem is akartam elhinni, hogy ezt komolyan gondolja ezért nem is válaszoltam neki - mondta a bíróságon Pepó.

Ez csak az emberek fejében szörnyűség

Gyilkosságról azon az estén sem esett szó. Legalábbis az elején. De aztán egyszer azt mondta Lázár Zsolt: meg tudja csinálni, és ettől óriási teher és nyomás alól szabadulna. - Ne gondolj erre úgy, mint egy szörnyű dologra. Ez csak az emberek tudatában él így. Ilyen nagyon sok családban történik- érvelt Lázár Zsolt - legalábbis Pepó szerint.

Lázár inni kezdett, és itatta Pepót is. Közben többször lement és megnézte: alszik-e már Soproni Ágnes. Mire elfogyott egy fél üveg vilmoskörte már aludt. Lázár azt mondta Pepónak most hallgasson walkmant ő meg alsónadrágban és ingben, kezében a háromeres kábellel elindult lefelé. Pepó csak egy hangos puffanást hallott, vagyis inkább érezte, mert beleremegtek az ajtók és ablakok is. Öt-hat perc múlva visszajött Lázár. Megkérdezte tőle mi volt ez. Feldőlt egy fotel - mondta. Meg azt is, hogy ne menjen le.

Nincs vissza, csak előre

- Most már nincs vissza, csak előre - mondta Lázár. A holttest lepedővel letakarva a nappaliban a földön hevert. A két fiú autózni indult, meg videotékába. Aztán haza, de a Ronint csak félig nézték meg. Másnap is mindent Lázár csinált, Pepó meg nézte és a Balaton körül autózott. Útközben az anyja telefonjáról küldözgetett sms-eket. Eközben anyját fűrésszel feldarabolták, combjából kivágtak két szeletet és egy tepsibe rakták, a hulladarabokat 15 műanyag zsákba csomagolták. Mire Pepó hazaért már minden kész volt.

Ő már csak a lezárt szemeteszsákokat segített a solymári erdőbe cipelni. Négy nap múlva pedig jelentette a rendőrségen, hogy eltűnt az édesanyja. Azt mondta ettől kezdve kezdte felfogni azt, ami történt. Azt, hogy engedte, hogy mindez megtörténjen. És ettől kezdve nem állt másból az élete - legalábbis addig, amíg őrizetbe nem vették - hogy lefoglalja és elterelje a gondolatait. Sportolni kezdett, Lázárral.

Na mi van Sopikám?

Lázár Zsolt mindezt kezdetben lehajtott fejjel, szótlanul hallgatta. Aztán előbb a szemöldökét húzta fel, majd egyre többször nézett, mosolyogva Pepóra és csóválta közben a fejét. Nem tagadta, hogy mindent ő tett: ő ütötte fejbe, ő fojtotta meg és ő darabolta fel Soproni Ágnest. De azt, hogy mit, mikor és hogyan tegyen, Pepó mondta meg neki. Aki igenis látta a holttestet. Fölé hajolt és azt kérdezte gunyorosan: na mi van Sopikám?

- Nem, nem mondtam - mondta Pepó. De igen - mondta Lázár. Ehhez hasonlóan valamennyi szembesítés eredménytelen volt kettejük között.