Újra rengett a föld Sajóhídvégen

Újra földmozgást észleltek a lakók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóhídvégen kedden délután. A borsodi település általános iskolájának igazgatója az Indexnek elmondta: a tantestület körében kisebb pánik tört ki, mikor az épületben a rengés következtében elmozdultak helyükről a bútorok. Balogh Zoltánné szerint a mostani rengés erősebb volt, mint a tavaly február 11-én észlelt.

Hogyan keletkeznek a földrengések? A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. A törésvonalak a törési felületek földfelszíni megnyilvánulásai, amelyek egyik legismertebb képviselője a kaliforniai Szent András törés. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre.

A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetében megerősítették a hírt. Az elsődleges mérések szerint a településen a délutáni órákban két rengést mértek. Az első, mintegy 3,5-ös rengés volt az erősebb. Czifra Tamás, a kutató intézet technikai munkatársa az Indexnek azt mondta, 3-as, 4-es erősségű rengések már okozhatnak kárt a környező épületekben.

Czifra Tamás szerint Magyarországon a geológiai jellemzők alapján földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, de Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, és Várpalota környékén gyakrabban mértek rengéseket. Magyarországon évente 5-10, a mostanihoz hasonló erősségű rengés történik.

"Egyelőre nem érkezett bejelentés károkról" - mondta érdeklődésünkre Sajóhídvég polgármestere. Takács Győző elmondta, hogy a tavalyi rengés alkalmával megrepedt a templomtorony fala, és néhány gyengébb épületben keletkezett kisebb kár.

Rengések Magyarországon

A kutatási eredmények azt igazolják, hogy Magyarországon sem elhanyagolható a földrengésveszély. Évente 50-70 rengést észlelnek az MTA földrengésjelző obszervatóriumai, ezek közül négy-öt "közvetlenül" is érzékelhető. Mintegy 15 évente fordul elő olyan földrengés, amely jelentős károkat okoz. Hazánkban aktív lemezszegélyek nincsenek, földrengéseinket az egyes területek süllyedése illetve emelkedése következtében elmozduló, valamint bonyolult oldalirányú mozgást végző kőzetblokkok okozzák.

Magyarország területén az eddigi legnagyobb, halálos áldozatokat is követelő földrengés a korabeli feljegyzések szerint a rómaiak idejében, Savariában (Szombathelyen) volt 456-ban. Komáromban, Móron, Kecskeméten több rengés is pusztított az elmúlt századokban, de a nagyobb hazai földrengések között tartjuk számon a jászberényit, az ostorosit, a dunaharasztit, valamint a berhidait is. Ezek közül a legnagyobb a Richter-skála szerinti 6-os erősségű volt.

Mit tegyünk földrengés esetén? Az MTA Kutató Intézetének tanácsai: -- amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (gondoljunk csak pl. a ledőlő kéményekre, lehulló vakolatra és üvegcserepekre) -- az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva. A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől. -- a rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.