Egy szerv sem hiányzik az anatómiai intézetből?

A debreceni orvosegyetem anatómiai intézetének bonctermében történt éjszakai, engedély nélküli, hallgatói boncolással, illetve a szervek kicsempészésével kapcsolatban alakult vizsgálóbizottság megállapításait hétfőn délben sajtótájékoztatón tárja a nyilvánosság elé a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) elnöksége - tájékoztatta az MTI-t pénteken Fuxreiter Margit, a centrum kommunikációs vezetője. A vizsgálat megállapításairól, amely teljes titoktartás mellett zajlott a héten az intézetben, továbbra sem árult el semmilyen részletet.

Az MTI tudósítója más, magát megnevezni nem kívánó forrásból úgy értesült, hogy az anatómiai intézetben befejeződött a holttestek leltározása és semmilyen hiányt vagy hiányzó szervet nem találtak. Ez azt jelentheti, hogy vagy minden korábban elvitt szervet visszajuttattak az intézetbe a hallgatók, vagy a norvég tévé 2 által bemutatott filmben az emberi szervek nem az anatómiai intézetből származtak.

Kevés az idő

Debreceni orvostanhallgatók egyébként értetlenül állnak az ügy sajtóvisszhangja előtt. Többen - név nélkül - elmondták az MTI-nek: aki úgy gondolja, hogy kevés az az idő, amit az anatómiai intézetben különböző szervek tanulmányozásával eltölthet, az mindig megtalálja a módját, hogy kiegészíthesse ismereteit. Hallgatók egy csoportja aláírásgyűjtést kezdett az állásából felfüggesztett intézetigazgató és boncmester mellett, az aláírásgyűjtésről azonban a hallgatói önkormányzatnak nem volt tudomása, így azt az MTI érdeklődésére nem tudták megerősíteni. Megszólalt azonban több, neve elhallgatását kérő orvos az ügyben.

Egy Debrecenből a fővárosba elszármazott főorvos azt mondta: ilyen alapon ő is bűnös, mert tart otthon egy koponyát és egy fél csontvázat, amelynek segítségével nemcsak ő tanult annak idején, hanem orvostanhallgató fia jelenleg is.

"Tudomásul kell venni mindenkinek, bármilyen keményen hangzik is, hogy az anatómia bonctermében oktatás folyik, ott oktatási segédeszközök vannak, s ilyen formán a többéves, formalinban, alkoholban konzervált emberi szövetek, szervek nem mások, nem emberek, hanem oktatási bemutató anyagok" - fogalmazott a főorvos, hozzátéve, hogy ez ilyenkor már nem kegyeleti kérdés.

Pálinkáért

Az egyik kórház osztályvezető főorvosa például arról beszélt, hogy hallgatóként társával egy üveg pálinkáért tanulmányozhatták otthon az emberi agy szerkezetét. Arra pedig, hogy a hallgatók és a boncmesterek "összekacsintása" nem új keletű, egy neves orvosprofesszor édesapja történetét mesélte el az MTI tudósítójának. A történet szerint 1920-ban a budapesti orvosegyetemen a patológiavizsga előtt a boncmester azon a helyen húzta végig a locsolócsövet a holttesten, ahol a vizsgázónak vágnia kellett a szövetet. "A sikeres vizsga után pedig illett adni egy pengőt a boncmesternek" - idézte fel az apai történetet a professzor.