Újra sláger a vipera és a sokkoló az utcán

"Előre szólok, hogy nem szeretnék venni, csak érdekel, mennyibe kerül" - mondom a srácnak, aki meglepetésszerű "Viperát? Sokkolót?" - kérdést szegezett nekem a Szent István körúton. "A vipera hétezer." Köszi, mennék is tovább, de akkor már csak ötezerbe kerül, aztán hirtelen négybe.

"Köszönöm, tényleg nem kell, pénzem sincs" - próbálom meg a lehetetlent, a srác megpróbál bedobni egy erőtlen Erdélyből jöttem-dumát, de aztán inkább hagyja a dolgot, és a technikai érdekességek felől próbál megpuhítani. Eredeti német cucc, nem az a gagyi, ráadásul mágneses. Köszönöm, akkor se. Nem, kétezerötért se kell. Nem szaporítanám a szót, végül ezerötért és egy kis apróért vettem egy viperát (nem gagyit, németet), pedig esküszöm, nem akartam, szóval üzletkötőzsenikre vadászó hr-esek figyelmébe ajánlanám az embert.

Az emberi élet kioltására alkalmas eszközt csinos kis tokban szállította a hóna alatt csüngő sporttáskából az élelmes kiskereskedő, és még megkérdezte: "Érdekel, a sokkolót mennyiért adom?" Persze, érdekel. "Tízezer." Szóval háromezer körül elektromos sokkolót is lehet venni az utcán, vonom le a logikus következtetést.

Pár éve, a gagyitávcső-áradat után valamivel egyébként ugyanígy árulták ezeket az utcán, aztán az ágazat leülni látszott, de a viperások szempontjából szerencsés közéleti események miatt újra konjunktúra alakult ki. Hiszen kiben ne támadt volna föl a röpke vágy a hosszú, rugalmas rúd iránt, amit a tévében látott.

Na most ez a vipera nem az a hajlékony kényszerítő eszköz, amit a rendőrök használtak vagy mégse a tömegoszlatáshoz, hanem egy súlyos teleszkópos vasrúd, fémgombbal a végén, egy lendületes mozdulatra kinyílik, visszatolni már nehezebb. Viszont egy kisebb suhintással is el lehet törni vele valakinek a térdkalácsát vagy be a koponyáját. Összecsukva olyan húsz centi, kinyitva fél méter körül lehet, elég ijesztő fegyver, ne tartsanak ilyet maguknál, különösen, hogy illegális is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!