Így adósodott el a magyar állam

2010.11.29. 12:25
156 hozzászólás

A rendszerváltás évét 1264,3 milliárd forintos úgynevezett konszolidált adóssággal kezdte a magyar állam – ennyi a főként hosszú lejáratú hitelekben megtestesülő és főként a jegybankkal szembeni tartozása volt 1989 végén. Az adósságállomány az azóta eltelt mintegy húsz évben nagyjából tizenhétszeresére nőtt: az idei második negyedév végén sosem látott magasságban, 22 000 milliárd forint fölött volt.

 

Az államadósság túlnyomó részét az úgynevezett központi kormányzat adóssága adja, elenyésző részét jelenti a TB-alapok adóssága, illetve egy szintén nem nagy, de dinamikusan növekvő része az önkormányzati adósságállomány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, negyedéves bontású statisztikából (excel).

Az 1989 negyedik negyedévéig visszamenő adatsor 13. sorában szerepel az euróbevezetési kritériumok között is szereplő, úgynevezett maastrichti adósság, ami az államháztartás, bruttó, névértén számításba vett, konszolidált adóssága. Ennek mértéke a kilencvenes évek első felében gyorsan nőtt, 1990 és 1995 között megnégyszereződött. Aztán, nagyrészt a Bokros-csomag hatására, 1995 harmadik negyedévétől 1996 végéig szinte semmit nem változott, majd 1997 második felétől 2000-ig ismét számottevően nőtt.

2001 harmadik negyedéve és 2003 eleje között, tehát másfél év alatt csaknem másfélszeresére, 7000 milliárdról 10 000 milliárd fölé emelkedett az adósság. Az államadósság 2005 végén és 2006 végén is mutatott egy enyhe csökkenést, a legnagyobb megugrása pedig 2008 végén volt, a hitelválság nyomán aláírt gigantikus IMF–EU–Világbank hitelcsomag hatására.

Ha azt nézzük meg, hogy 1990 első negyedévéhez képest hogyan változott a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok eladósodottsága, látható: bár az államadósság nagy részét a kormányzati adósság teszi ki, az önkormányzati szféra helyzete sokkal nagyobb mértékben romlott az elmúlt húsz évben.

 

Az adatsorból látható, hogy az önkormányzati szektor adósságállománya csaknem a nyolcvanszorosára nőtt 1990 első és 2010 második negyedéve, tehát bő húsz év alatt. A két mutató nagyjából az ezredfordulóig azonosan mozog, 2000 harmadik negyedévére a központi költségvetés adóssága az 1990-es szint 5,4-szeresére, míg az önkormányzati szektoré 5,77-szeresére nőtt (de, mint látható, nagy kilengésekkel).

Az önkormányzatok adóssága az utolsó öt évben nőtt meg drasztikusan: míg 2006 eleji 391,5 milliárd forint még csak 26-szorosa volt az 1990-es 15 milliárdnak, 2008 első negyedévének a végén már 825 milliárd forintnál jártak, ami 55-szörös növekedést jelent.

Az önkormányzatok adóssága éppúgy az idei második negyedév végén érte el eddigi csúcsát – ez 1172,6 milliárd forintot jelent, vagyis azt, hogy egy önkormányzatra átlagosan 366 milliós adósságállomány jutott –, mint az államháztartásé.

Ez utóbbi az idei első negyedév végén lépte át először a 21 000 milliárd forintot, majd három hónappal később, idén júniusban már 22 000 milliárd fölött volt. Hasonló mértékű, 1046 milliárdos növekedéshez húsz év nem három hónap, hanem három év kellett: az 1989 végi 1264 milliárdból 1992 végére lett 2340 milliárd (igaz, 2008 végén, 2009 elején a válság miatt hat hónap alatt 4500 milliárdos volt a növekedés, ekkora növekedés 1989 vége és 1998 közepe között következett be). Persze az infláció miatt ez a 4500 milliárd reálértéken sokkal kevesebbet ér, mint az akkori 4500 milliárd.