A szíve viszi el a magyarok felét

Tavaly 128 700-an haltak meg Magyarországon. Majdnem negyven éve kellett temetni ilyen kevés magyart. Ez még akkor is jó mutató, ha a népességcsökkenés miatt is csökken a halálesetek száma, mivel a lakosság folyamatosan öregszik, márpedig a magasabb életkor növeli a halálozási arányt.

A második világháború utáni negatív rekord 1993 volt, a fekete évben több mint 150 ezren hunytak el. Azóta ez a szám, kisebb döccenőkkel, de csökken.

Hogy a népességcsökkenést kiszűrjük, a KSH adatbázisából azt a számot vettük elő, ami arányaiban mutatja, hogy ezer lakosra hány haláleset jut. Ugyanakkor például az idei első nyolc hónap adatai szerint többen hunytak el, mint a tavalyi hasonló időszakban.

A sikeres öngyilkosságok száma tavaly csökkent egy kicsit, az elmúlt hat évben lényegében stagnál, valamivel 2400 felett van évente azoknak a száma, akik önkezűkkel végeznek magukkal. Továbbra is megdöbbentő a keringési betegségben és rákban elhunytak aránya.

2011-ben kevesebb férfi halt meg, mint nő. Valamennyi életkorban javultak vagy legalább stagnáltak a mutatók. A leglátványosabb változás, 15–20 százalék közötti csökkenés a 35–44 éves, középkorú férfiaknál történt.

A halálozások száma az ország valamennyi régiójában és megyéjében meghaladta a születésekét 2011-ben. Ezer lakosra vetítve a legtöbb haláleset Nógrádra jut (15,5), majd Békés (15,3) és Heves (14,5) a további sorrend. A legkevesebb haláleset Pest megyében (11), Hajdú-Biharban (11,6) és

Szabolcsban (11,7) volt tavaly, ezer lakosra vetítve. Jó hír, hogy soha ilyen kevés újszülött nem halt meg, mint tavaly, öt ezrelék alá került az arány.