Sokat iszik, korán hal, folyton orvoshoz jár, ki az?

1. Korán halunk, főleg a férfiak

Az OECD-országok közül egyedül Mexikó végzett Magyarország mögött az összesítésben. Nálunk 72,2, illetve 79,1 a férfiak és nők várható élettartama.

A születéskor várható élettartamban a nemek közötti különbség az összes OECD-országban jelentős. Átlagosan az összes vizsgált országban a nők 83,1, a férfiak 77,8 év hosszú életre számíthattak megszületésükkor (mármint a 2013-as évjárat), a különbség tehát több mint öt év. A magyar adat mindkét nemnél a második legalacsonyabb, de a különbség is kiemelkedően nagy, majdnem 7 év. A lista másik végén Japánban 80,2, illetve 86,6 a férfiak és a nők várható élettartama.

2. Viszont aki a 65-öt megélte, még 6 évig egészséges lesz

És ha átlagos magyar férfi, 15, ha nő, 18 évig él még.

Japánban 19, illetve 24 évre számíthatnak a 65 éves férfiak és nők. Az egészséges várható évek rekordere Izland és Norvégia 15-15 évvel, de a svédeknél és dánoknál is 11-14 évre számíthatnak az idősek.

3. Tanulni, nem vedelni

Az OECD kiemeli: Csehországban, Észtországban, Magyarországon és Lengyelországban különösen nagy, több mint tíz év a különbség a magasan és alacsonyan képzett férfiak várható élettartama között, elsősorban a dohány- és alkoholfogyasztás miatt.

Az ábra azt mutatja meg, hány évvel élnek egyes országokban tovább az egyetemet/főiskolát végzett férfiak (bal oldal) és nők (jobb oldal), mint a középiskolát sem végzők.

„A felsőoktatás nemcsak a jobb élet- és munkakörülmények megteremtésére teremt anyagi lehetőséget, de hozzájárul az egészségesebb életforma választásához és megkönnyíti a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést” – fogalmaz a jelentés.

4. A szív- és érrendszeri halálozásokban másodikok vagyunk, rákban elsők

A szív- és érrendszeri betegségekben egyedül Szlovákia előzi Magyarországot, mindkét ország halálozási aránya több mint háromszorosa a svájci, kanadai vagy francia adatnak, nem utolsósorban a széles körben elterjedt dohányzás és magas vérnyomás miatt – áll a jelentésben.

A második leggyakoribb halálokban viszont mi vezetünk:

Az ábra a rákban meghalók arányát mutatja, amiben messze verjük az összes OECD-országot. A rák a szív-és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálok, 1960-ban még csak 15, 2013-ban már 25 százalékáért volt felelős az összes elhalálozásnak. (A szív- és érrendszeri betegségek majdnem 33 százalékért tehetők felelőssé.) Az ábrán az is látszik, hogy minden országban a férfiakat érinti jobban a rákhalandóság.

5. Vastagbélrák-halandóságban is elsők vagyunk

6. Mellrák-halandóságban másodikok

Mindhárom rákstatisztikában a számokat 100 ezer főre vetítve kell érteni.

7. Sovány vigasz, hogy már nem mi vagyunk a legöngyilkosabb nemzet

Dél-Korea beelőzött, de Japán és Szlovénia is a nyakunkban van. Ha pedig ez sem elég, vigasztaljon még az, hogy a közúti balesetek okozta halálozásban csak a tizedikek vagyunk.

8. Aki piál, az nem aprózza el

Ha hiszi, ha nem, össz-alkoholfogyasztásban csak hatodikok vagyunk, Litvánia, Ausztria, Észtország mellett a csehek és az oroszok is vernek minket. De ha megnézzük, hogy az országos fogyasztás hány százalékát issza a legtöbbet ivó 20 százalék:

Az összes itthon megivott alkohol 91 százalékát a lakosság ötöde issza meg.

9. Nem csoda, hogy mindig az orvosnál lógunk

11,7 alkalommal megyünk egy évben orvoshoz, csak Dél-Korea és Japán előz meg minket, szorosan mögöttünk, szintén tíznél több alkalommal ott loholnak a csehek, szlovákok és a németek. Az OECD-átlag évi 6,6 alkalom. A jelentés megjegyzi, a magyar adat annyiban biztos túlbecslés, hogy a többi országgal ellentétben a CT és MRI-vizsgálatokat is tartalmazza.

És áldhatják az eget, hogy nem a dél-koreai 6732 vagy japán 5633 alkalom szakad rájuk évente.

10. Nagyon rosszul keresnek az egészségügyi dolgozók

A nővérek bérét az átlagfizetéshez mérve (első ábra) és dollárra átszámítva (második ábra) is utolsóak vagyunk:

Az orvosoknál viszont már nem mindenhol vagyunk sereghajtók: az átlagfizetéshez viszonyítva a lengyel és a norvég szakorvosok is rosszabbul keresnek a magyaroknál. Az általános orvosoknál a norvég adat hiányzik, így ott az észtekkel holtversenyben utolsók a magyarok. (Az adatok itt is 2013-asak.) Nem csoda, hogy sokan külföldön próbálnak szerencsét. 

+1: Tényleg, vajon az összes kormányzati költség arányában mennyit költünk egészségügyre?

A vizsgált országok közül a legkevesebbet. Ezt a baloldali ábra mutatja, jobboldalt az egészségügy-finanszírozás arányainak OECD-átlagait találjuk (társadalombiztosítás, saját zseb, magánbiztosítás).