Sokat nem spórol a kormány a megszüntetett háttérintézményekkel

Nagyjából évi 17 milliárd forintot spórolna a költségvetés a bürokráciacsökkentő csomagban megszüntetésre ítélt intézmények megszűnésével, legalábbis a 2016-os költségvetési támogatások alapján nagyjából ennyibe kerülnek idén az államnak azok az intézmények, amiknek a legvalószínűbb a megszűnése. Ez ráadásul a valóságban jó eséllyel még kevesebb is, mert a legnagyobb spórolást jelentő Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ 8,1 milliárdos költségvetésének nagy részét, körülbelül 7 milliárd 86 millió forintot rezidensek fizetései teszi ki, amiket az átszervezés után is ki kell majd fizetni.

A teljes összeg, amit az átszervezéssel meg lehet spórolni egyébként a költségvetés összes kiadásának durván az ezrede.

A háttérintézmények felülvizsgálatát karácsony előtt rendelte el a kormány, az indoklás szerint "a közfeladatokat hatékonyabb ellátásának biztosítása" érdekében. Az Magyar Közlönyben december végén megjelent határozat szerint  szerint Lázár Jánosnak 2016. február 1-ig előterjesztést kell benyújtania, amely egységes szempontrendszer alapján átfogóan újraszabályozza a központi hivatalokat.

Módosítások jöhetnek az intézmények jogállása, szervezeti felépítése, létrehozása és funkcionális működése terén. Ezután a Miniszterelnökségnek április 15-ig meg kell vizsgálnia a központi hivatalok működését és összefoglaló jelentést kell készítenie, amelyben javaslatot tesz a szükséges átalakításokra. Arról, hogy pontosan mennyit akarnak spórolni azokkal az intézményekkel, amiket nem szüntetnek meg, csak átalakítanak, egyelőre nem tudni, így azt sem lehet megmondani, hogy összesen mennyit terveznek spórolni a bürokráciacsökkentő programmal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!