Kis Finnország a Földközi-tenger partján: ilyen lenne Katalónia, ha ország lenne

A katalán függetlenségi népszavazás óta mindenki azt találgatja, mi lehet Katalónia következő lépése, és mi történik, ha megpróbálkoznak a Spanyolországtól való elszakadással. Először azt összegeztük, milyen gazdasági következményei lehetnek az önálló katalán állam kikiáltásának spanyol és katalán szempontból, most pedig megnézzük, milyen európai országokhoz lenne hasonló Katalónia független államként fő mutatói alapján. 

Katalónia gazdaságilag az uniós átlag feletti fejlettségi szinten áll, és több szempontból is simán elmenne független országnak. A probléma nem is ezzel van, az elszakadás alapvetően azért kényes kérdés, mert a tét egyrészt Spanyolország területi integritása, másrészt tágabb perspektívából az egész Európai Unió politikai stabilitása. Ha egy – egyébként meglehetősen széles autonómiával, önálló regionális parlamenttel rendelkező – régió egyszer úgy dönthet, elszakad, az az unió szempontjából rossz precedenst teremthet, táptalajt adhat más függetlenségi mozgalmaknak is.

Így bár az EU csúcsszervei egyértelmű állásfoglalásokra nem kaphatók a kérdésben, azért alapvetően fellélegeznének, ha párbeszéd kezdődne a spanyol és a katalán kormány közt, aminek a végén sikerülne elszakadás nélkül megegyezni. Ha ez nem sikerül, Katalóniának önálló államként valószínűleg újra kéne felvételiznie az EU-ba, ami nem lenne egyszerű kör akkora ellenszélben, ami most kinéz az irányukba. De milyen lenne egyáltalán Katalónia, mint ország? 

A 32 ezer négyzetkilométer (vagyis egyharmad Magyarország) területű régió országnak kicsi ugyan, de Európában akadnak ennél is apróbb államok: mint a térképen látszik, csak az unióban öt ilyen van. A legkisebb önálló állam, Málta, több mint százszor beleférne Katalóniába. 

Lakosságszámra Katalónia még jobban áll 7,5 millió fővel, országként az uniós középmezőny alját súrolná, 13 EU-tagállamot maga mögé utasítva. A régióban a gazdasági válság idején drámaian megcsappant a gyermekvállalási kedv (nem csak itt, egész Spanyolországban), de 2015-ben megfordult a trend, és azóta ismét gyengén növekszik. A várható élettartam magas, több mint 83 év. 

Katalónia bruttó nemzeti össztermék alapján is erős, és nem csak ha egy főre vetített értéket nézünk: nominál GDP-ben több népesebb országot is lehagy a régió, köztük hazánkat is, méghozzá nagyjából 100 százalékkal. A katalán termelés fontos lába a nagy hagyományokkal rendelkező ipar, ami a turizmushoz hasonlóan nagyjából a GDP ötödének előállításáért felelős. Az agrárszektoron kívül minden ágazat stabil növekedési pályán van a válság vége óta, jobb értékekkel, mint az eurozóna átlaga. 

A katalánok igazi turistaparadicsomban élnek, amiből sokuknak már elege is van. Idegenforgalom szempontjából a teljes régió előkelő pozíciót élvez Európában, Barcelona a világ legnagyobb összegű turistaköltésekkel rendelkező város top10-es listájára is felfért tavaly. Katalónia mint ország az uniós középmezőnyt felülről közelítené látogatószám alapján, Magyarországra mintegy 8 millió turistával vert rá tavaly. 

Katalónia nyitott gazdaság, pozitív külkereskedelmi mérleggel, vagyis sokat exportálnak. A régió exportvolumene nagyjából a háromszor akkora lakosságú Romániáéval azonos. A szintén nyitott gazdaságú Magyarország ebben a mutatóban lehagyja a katalánokat, de így is van 8 EU-tagállam, aminél nagyobb a kivitelük. Az ábrán jelzett 64 milliárd euró 65 százaléka az unióba megy.

Az önálló katalán állam tehát export szempontjából is megállá a helyét az EU-ban, csak az a probléma, hogy ha elszakadnak Spanyolországtól, akkor önálló államként újra végig kéne menniük az uniós csatlakozási folyamaton. Ha számukra a legpozitívabb kimenetellel, a sima visszavétellel számolunk (amihez azért még a spanyol államnak is lenne egy-két szava), akkor is lenne egy hosszabb időszak, amíg elesnek a közös piac előnyeitől, ezt pedig bizonyára megsínylené a katalán gazdaság.