Mi is van a magyar földön?

Amikor ön ezt a cikket olvassa, nagy valószínűséggel egy városban ül – de az majdnem biztos, hogy valamilyen épített környezetben tartózkodik, feltehetőleg egy házban –, vagy utazik valahová a városon belül. Néha talán elmegy az erdőbe kirándulni, nyáron, a Balaton felé menet lát sok szántót, a gyerekei meg sikongatnak a kocsiban, ha egy legelőn észrevesznek pár lovat, de a legtöbb időt mégis városokban, esetleg falvakban töltjük.

De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön.

Mindehhez az Eurostat Lucas nevű adatbázisát valamint a felszíntakarót területi alapon felosztó, szintén 2015-ös adatbázisát használtuk, amelyben összeszedik, hogy az egyes tagállamokban pontosan mi borítja a földet. Az Eurostat földfelszínborításként és földhasználatként is összeszedi, hogy mi van azon a földdarabon, amit Európának hívunk. Ezzel nagyjából ugyanazt kapjuk meg két szemléletben, hogy valami erdészet vagy erdő, mező vagy legelő (persze kis eltérések lehetnek, de erről majd bővebben később). A legfrissebb felmérés pont idén zajlik, úgyhogy a legutóbbi elérhető adatok 2015-re vonatkoznak, de ezek alapján is jó képet kaphatunk arról, hogy hogyan is néz ki valójában Magyarország. Az alábbi térképen megmutatjuk, hogy is nézne ki az ország ha a felszíntakaró típusa szerint osztanánk fel.

vagyis első ránézésre úgy tűnik, igazat lehet adni az olyanoknak (például Orbán Viktornak), akik azt mondják, hogy Magyarország agrárország. Ha ugyanis nem a mezőgazdaság gazdasági súlyát nézzük, hanem azt, hogy az ország hány százalékában folyik ilyen tevékenység, azt találjuk, hogy majdnem felében. Egész pontosan 43,7 százalékát borítják szántók és egyéb földek, ahol növényeket termesztünk.

Ha a pontos területet nézzük, 2015-ben 40 623 négyzetkilométeren zajlott földművelés Magyarországon. Ennél persze nagyobb területet foglal el maga a mezőgazdaság, mert a szántókon kívül még legelők is vannak jócskán, ezeket viszont a földfelület felmérésében nem méri külön az EU.

A legelők a „gyepterülete” alá esnek a háborítatlan pusztával, mezőkkel, rétekkel együtt, ilyen területből pedig 18 486 négyzetkilométernyi van az országban. Ilyen füves területek borítják az ország 19,9 százalékát.

Viszont ha összevetjük a 2015-ös adatokat a 2012-es és 2009-es felmérés eredményeivel, azt látjuk, hogy szántóból és gyepből is egyre kevesebb van az országban. 2009-ben még 21 ezer négyzetkilométer számított gyepterületnek, 42 450 pedig szántónak. Nőtt viszont az erdőterület, 20 257-ről 22 332 négyzetkilométerre.

Bár az erdőterületek mérete és aránya nőtt, nemzetközi összehasonlításban viszonylag kevés erdő maradt az országban. Persze a nemzetközi összehasonlítás itt trükkös, mert nem minden EU-s ország földrajza azonos, Írországban vagy Máltán például nem is volt soha sok erdő. Magyarországnál viszont minden szomszédos EU-s országot több erdő borít. Igaz, ezekkel szemben sok erdőt veszített az ország a trianoni békeszerződéssel.

Mi nőtt még az erdőterületeken kívül? Az olyan terület, ahol nincs gyakorlatilag semmi, csak kopár sivárság. Az ilyen – az Eurostat által kopárnak nevezett – területek mérete több mint megduplázódott 2009 és 2015 között, 1000 négyzetkilométerről 2600 fölé nőtt. A kopárság már 2009 és 2012 között elkezdett terjedni, 2012 és 2015 között viszont 1373 négyzetkilométerrel nőtt. Persze nem kell apokaliptikus dolgokat vizionálni, ez még mindig az ország területének mindössze 2,6 százaléka.

Viszont érdekes, hogy három éve az ország nagyobb részén volt kopár semmi, mint bármilyen beépített környezet.

ami 1489 négyzetkilométert jelent. Ez is növekszik, de jóval lassabban, mint a szikár semmi. Kétszer ekkora területet, 2196 négyzetkilométert borít ún. mesterséges, de nem épített környezet, ami leginkább parkokat, kerteket jelent. 

Visszatérve a két legnagyobb kategóriára, az erdőkre és a szántókra, a következő térképen látszik, hogy a Lucas adatbázisában megfigyelt pontok alapján nagyjából hol találhatóak ezek az országban. Nem túl meglepő módon az Alföld nagy része például szántóföldekből áll, míg az ország északkeleti részén és a Balaton-felvidéken, ahol a nagyobb hegységek vannak, inkább az erdők dominálnak.

Ha viszont régiónként nézzük az eloszlást, azt látjuk, hogy Északkelet-Magyarország mellett a Dél-Dunántúlon van a legtöbb erdő, mindkettőben 4200 négyzetkilométer fölött. Szántóból és kopár pusztaságból is az Észak- és Dél-Alföldön van a legtöbb, mesterséges területből pedig nem túl meglepő módon Közép-Magyarországon.

És hogy mi van a szántóföldeken? Leginkább búza, kukorica vagy napraforgó – hogy hol, azt a következő térképen nézheti meg.