Egy ábra arról, ahogy Orbán megpróbálja a lehetetlent

Február derekán Orbán Viktor 7 pontos családvédelmi akciótervet jelentett be a gyereket vállalók számára kedvezményes hitellel, adókedvezménnyel, új bölcsődei helyekkel, állami támogatású autóvásárlással és nagyszülői gyeddel.

Magyarországon 1981 óta fogy a népesség, és ha a trend nem változik, 2070-re már csak hatmillió állampolgára lesz az országnak. Ezen a rendszerváltás óta hatalomra került kormányok közül leginkább a Fidesz-kormányok szeretnének változtatni, legalábbis ha a családpolitikai intézkedések számát és a célra fordított költségvetési forrásokat hasonlítjuk össze.

Az alábbi ábrán az 1998 és 2018 közötti fontosabb család- és lakáspolitikai intézkedéseket szedtük össze, valamint azt, hogy ebben az időszakban hogyan alakult az élve születések száma és az évente kihelyezett svájcifrank- és forinthitelek nagysága (bár az erre vonatkozó adat csak 2005-től áll rendelkezésre).

Magyarországon 2017-ben pénzbeli juttatások formájában a GDP 1,6 százalékát fordítottuk a területre, viszont az adórendszeren keresztül igénybe vehető juttatásokat is figyelembe véve már a GDP 4,6 százalékát költjük családtámogatásra, ami nemzetközi szinten is kimagasló érték. Mindezek ellenére viszont egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megállítani a népességcsökkenést.

Kapcsolódó

Orbán megpróbálja a lehetetlent

Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetne az új kormány a népesedéspolitikára, hogy megálljon a népességfogyás. Az eddigi módszerekkel nincs esély a sikerre, de a láthatáron új, jobb javaslatok is felsejlenek. Ezekhez viszont nem lesz elég a felszínt kapargatni.

Bár az fontos módszertani kitétel, hogy a lakás- és népesedéspolitikai intézkedéseken kívül egy csomó minden más is hat a születések számára, az ábrán azért nagyjából látszik, hogy a kormány minden törekvése ellenére még nagyon messze vagyunk a 2006-os csúcstól, amikor csaknem 100 ezer magyar gyerek született. Ennek a szülőképes nők számának csökkenésén kívül az is az oka lehet, hogy a direkt támogatások mellett a reprodukciós kedv olyan indirekt változóktól is eléggé függ, mint például az egészségügy vagy az oktatás helyzete, a gyerekbarát munkahelyek és munkaerőpiaci lehetőségek rendelkezésre állása, illetve a nemek közötti egyenlőség.

2017-ben 91 577 gyerek született Magyarországon, és a születésszám lényegében 2014 óta stagnál. A század elejétől 2009-ig 95 és 100 ezer között mozgott az újszülöttek száma minden évben, majd 2010 és 2013 között mélyrepülés következett 90 ezer alatti értékekkel. Ezt követően kúszott vissza valamelyest az adat – igaz, a régiós adatokkal összehasonlítva nem biztos, hogy ennek olyan sok köze van a kormányzati intézkedésekhez, másrészt nem azok szülnek, akiktől ezt várná a kormány.

Kapcsolódó

Nem azok szülnek, akiktől ezt várná a kormány

A KSH demográfusai magyarázzák el egy friss kötetben, mi a helyzet a politikusok kedvenc témájával. Közelebbről megnézve némelyik statisztika ijesztő, és kérdéses, mennyit alakítanak a folyamaton a kormányzati szándékok.

A teljes termékenységi arányszám (ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának) a 2011-es 1,24-ről 1,49-re ugrott 2016-ra, és ez a szint maradt 2017-ben is, de a termékenységi arányszámnak 2 fölött kellene lennie ahhoz, hogy a népesség számottevő bevándorlás nélkül reprodukálja magát, a kormánynak is az a célja, hogy elérjük ezt az értéket. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!