A magyarok többsége nem ért egyet a rezsicsökkentés módosításával

A 18-64 év közötti magyarok 94 százaléka hallott arról, hogy a magyar kormány a közelmúltban úgy módosított a rezsicsökkentés szabályain, hogy az átlag felett fogyasztóknak az átlag feletti fogyasztásukért úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Azok, akik nem hallottak a rezsit érintő változásokról, döntő részben 25 év alatti alacsony iskolai végzettségű válaszadók voltak.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 júliusában zajlott.

Az aktív korú lakosság fele (49%) szerint nem volt indokolt módosítani a rezsicsökkentés szabályain, kevesebb, mint egyharmad (30%) szerint ellenben indokolt volt az ezzel kapcsolatos intézkedés.

A felsőfokú végzettségűek körében ugyanakkor már többen voltak azok, akik indokoltnak találták a rezsivel kapcsolatos változásokat (43%), mint azok, akik indokolatlannak látták az intézkedést (37%). Érthető, hogy azok körében, akik magukat úgy jellemezték, hogy anyagi gondokkal küzdenek, mindössze 15 százalék volt azok aránya, akik indokoltnak mondták a rezsiárak növelését, az önmagukat jómódúnak mondók között viszont 43 százalék volt ez az arány.

Még ennél is nagyobb különbségek mutatkoztak pártpreferencia szerint. A Fidesz szavazótáborának 61 százaléka indokoltnak látta a kormány rezsivel kapcsolatos intézkedéseit, a hatpárti ellenzéki összefogás szavazóinak 62 százaléka, a Mi Hazánk mozgalom szavazóinak pedig 63 százaléka ellenben indokolatlannak mondta ugyanezt.

A Fidesz szavazóinak körében mindössze 13 százalék azok aránya, akik nem értenek egyet a kormány intézkedésével. Ugyanakkor a hatpárti ellenzéki összefogás híveinek 75 százaléka, a Mi Hazánk mozgalom támogatóinak pedig 65 százaléka egyáltalán nem ért egyet a kormányzati lépéssel.

A megkérdezettek 57 százaléka szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája és a költségvetés felelőtlen túlköltekezése az elsődleges, legfontosabb ok, ami oda vezetett, hogy a rezsicsökkentést nem lehetett tovább fenntartani.

Mindössze 26 százalék azok aránya, akik szerint a rezsicsökkentés fenntarthatatlanságának elsődleges, fő oka az orosz-ukrán háború miatti nemzetközi energiaár-növekedés, valamint az európai energiaválság. Amíg a Fidesz szavazótáborának 79 százaléka, addig a társadalom többi részének csak 15 százaléka osztja azt a narratívát, mely szerint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseknek elsődlegesen külső, nemzetközi okai vannak. A 16-64 éves magyarok nem-kormánypárti részének kétharmada (67%) szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája és a költségvetés felelőtlen túlköltekezése a jelenlegi intézkedések elsődleges oka.

Azok aránya, akik szerint a kormány jól kezeli az energiaválságot 22 százalék, 16 százalék pedig nem válaszolt. A Fidesz támogatóinak 78 százaléka, a társadalom nem fideszes részének ellenben csak 10 százaléka véli úgy, hogy a kormány jól kezeli az energiaválságot. Feltehetően, más tényezők mellett, az energiaválság kezelésével való megfigyelhető elégedetlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Fidesz támogatottsága mérésünk szerint 2022 júniusa és júliusa között, egyetlenegy hónap alatt, az összes megkérdezett körében 12 százalékpontot zuhant.

A kérdezettek 37 százaléka tudja úgy, hogy a háztartásuk sem gázból, sem áramból nem fogyaszt a kormány által bejelentett kedvezményes értékhatárok felett. Tizenhat százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. A többiek, azaz a válaszadók 47 százaléka, úgy tudja, hogy vagy gázból (27%) vagy áramból (35%) meg fogják haladni a bejelentett kedvezményes értékhatárokat. Ezen belül 16 százalék mindkét energiahordozóból a bejelentett érték feletti fogyasztással vet számot.

A 18-64 éves gazdaságilag aktív népesség kétharmada (67%) úgy gondolja, hogy az eddiginél többet kell majd fizetnie a rezsiért, és csak kevesebb mint egyhatoduk (14%) véli úgy, hogy a változások nem fogják megnövelni a rezsijét.

A megkérdezettek negyede (26%) azzal kalkulál, hogy a jelenlegi rezsije több mint 50 százalékkal fog nőni. (Mivel mintánkban nem szerepelnek a 64 évesnél idősebbek, így ezek az adatok nem tükrözik az összes magyar háztartás helyzetét. Az aktív korú népességre ellenben reprezentatívak.)

A vezetékes gázt használóknak 46 százaléka tervez fokozottan takarékoskodni a gázzal. Ugyanakkor az áram esetében 47 százalék, a gáznál pedig 54 százalék azt válaszolta, hogy már eddig is oly mértékben takarékosan bánt az adott energiahordozóval, hogy nem tud a jelenleginél is jobban takarékoskodni.

Az aktív korú magyar népesség 51 százaléka mondta azt, hogy anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy beruházás vagy korszerűsítés révén tegye energiahatékonyabbá otthonát.

A legtöbben napelemes rendszer kiépítését (11%), a nyílászárók cseréjét (9%) és a nagy áramfogyasztók (pl. hűtőszekrény) korszerűbbre cserélését (9%) tervezik ezzel összefüggésben.

Tervezi-e Ön, hogy az alábbiak közül egy vagy több módon csökkentse rezsikiadásait a következő 12 hónapban?

Napelemrendszer kiépítése	11%
Ajtók, ablakok cseréje	9%
Az épület hőszigetelése	7%
A fűtési rendszer korszerűsítése (kazáncsere, radiátorok cseréje)	6%
A gázfűtésről korszerűbb fűtési módra való átállás (pl. hőszivattyú)	4%
Nagy áramfogyasztók (hűtőszekrény, villanysütő, mosógép stb.) korszerűbbre cserélése	9%
Alternatív fűtési módokra való áttérés (pl. tűzifa, fapellet)	8%
Ezek közül egyikre sincs anyagi lehetőségem	51%

Azt, hogy a téli fűtési szezonban Magyarországon nem lesz elegendő rendelkezésre álló gáz, az aktív korú magyarok 11 százaléka teljesen kizártnak, irreálisnak tartja, további 34 százalék szerint ennek bekövetkezése nem valószínű. Ugyanakkor 38 százalék szerint valószínű, hogy nem lesz elég vezetékes gáz az idén télen Magyarországon. Nem vállalkozott ennek a kérdésnek a megítélésére a megkérdezettek 17 százaléka.

A válaszadók 26 százaléka kifejezetten aggódik amiatt, hogy Magyarországon nem lesz elég vezetékes gáz a következő 12 hónapban, 22 százalék pedig amiatt, hogy Magyarországon nem lesz elég villamos energia, áram a következő 12 hónapban.

Az ezek miatt aggódók között az átlaghoz képest többen vannak az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi helyzetben levők, az 55-65 év közöttiek, valamint a hatpárti ellenzéki összefogás szavazói.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 júliusában zajlott.