A magyarok fele egyáltalán nem tud megtakarítani

A 18–64 év közötti magyarok pontosan fele kérdésünkre azt mondta, hogy egyáltalán nem képes félretenni vagy megtakarítani, mert minden pénzre szüksége van a megélhetéshez.

A fővárosi háztartások 44 százaléka nem tud megtakarítani, a falusi háztartásoknál ez az arány viszont már 55 százalék. A jövedelmi helyzet értelemszerűen erőteljesen meghatározza a megtakarítási képességet: azoknak a háztartásoknak a 74 százaléka, ahol a jövedelem 300 ezer forint alatt van, képtelen félretenni vagy megtakarítani. A megtakarításokra a társadalmi miliő is erősen hat: a felsőfokú végzettségűeknek 64 százaléka megtakarít, az alacsonyabb iskolázottságúak körében ez az arány viszont csak 36 százalék.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 márciusában zajlott.

Az elmúlt egy évben jelentősen romlott az aktív korú magyarok megtakarítási képessége: az emberek 54 százaléka azt mondta, hogy kevesebbet tud félretenni, mint egy évvel ezelőtt.

A gyermeket nevelő 35–54 évesek azok, akiket leginkább megvisel az infláció: 63 százalékuk mondta azt, hogy kevesebbet tud félretenni, mint egy évvel ezelőtt. Jellemző arra, mennyire áthat mindent a politikai identitás jelenleg Magyarországon, hogy a Fidesz szavazóinak csak 29 százaléka mondta azt, hogy jelentősen kevesebbet tud csak félretenni, mint korábban, az ellenzéki pártok támogatói között már 48 százalék mondta ugyanezt.

A megtakarításokkal kapcsolatos ismeretek erősen korlátozottak a gazdaságilag aktív korú magyar lakosság körében. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási lehetőséget mindössze 47 százalékuk ismeri, a nyugdíj-előtakarékossági számláról pedig csak 37 százalék hallott. Azzal, hogy akár részvényei is lehetnének cégekben, mindössze 27 százalékuk van tisztában, a befektetési egységekhez kötött biztosítások lehetőségéről pedig csak 16 százalék értesült. A 45 évnél idősebbek és a felsőfokú végzettségűek több megtakarítási formát ismernek, mint a fiatalabbak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

A 18–64 évesek 28 százalékának volt már nyugdíjpénztári megtakarítása, 23 százalékuk rendelkezett már lekötött betéttel, 21 százalékuk pedig megtakarítási bankszámlával. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással a 45 évnél idősebbeknek már több mint 40 százaléka rendelkezik, a 35 évesnél fiatalabbak körében ellenben alig 5 százaléknak van nyugdíjpénztári megtakarítása.

Állampapírja a megkérdezettek 20 százalékának volt már. Részvénye magyar cégben 5 százaléknak, nemzetközi cégben pedig 3 százaléknak volt már eddigi életében. Deviza-folyószámlával az aktív korú magyarok mindössze 7 százaléka rendelkezett már. Az állampapírok vásárlói elsősorban a 45 évnél idősebbek, körükben több mint 25 százalék rendelkezett már állampapírral, az ennél fiatalabbak körében kevesebb mint 10 százalék az arány.

A megtakarítással rendelkezők egyharmada a kiugróan magas infláció ellenére is kizárólag készpénzben vagy lekötetlen forintbankszámlán tartja a megtakarítását. A fővárosban élő megtakarítani tudóknak csak 26 százaléka tartja készpénzben a megtakarításait, a falvakban ellenben már 45 százalék ez az arány.

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása a megtakarítással rendelkezők 20 százalékának, állampapírja pedig 19 százalékának van. (A 18–64 éveseket reprezentáló teljes mintában ez 8-8 százalékot jelent.) Megtakarítási bankszámlával a megtakarítással rendelkezők 14 százaléka, lekötött betéttel pedig 11 százaléka rendelkezik (a teljes mintában 6 százalék, illetve 5 százalék). Devizában vagy befektetési célú ingatlanban a befektetéssel rendelkezők 7-8 százaléka tartja a megtakarításait. Nyugdíj-előtakarékossági számlája és befektetési egységekhez kötött életbiztosítása a megtakarítással rendelkezők 6-6 százalékának van (a teljes mintára vetítve ez mindössze 3 százalék). Részvénye a megtakarítással rendelkezők 3 százalékának, befektetési aranya pedig alig 1 százalékának van. Budapesten a részvényekkel rendelkező megtakarítók aránya 5 százalék, a falvakban ugyanakkor kevesebb mint egy százalék.

Tavaly, 2022 márciusában és idén márciusban is megkérdeztük, hogy az egyes megtakarítási formák az emberek szerint mennyire értékállók, azaz mennyire nyújtanak biztonságot az infláció okozta értékvesztés ellen. A 2022-es adatokhoz képest 2023 márciusában szinte valamennyi megtakarítási forma iránti bizalom csökkent. Csak a devizamegtakarítások és a magyar részvények esetében nem esett lényegesen a bizalom, míg a nemzetközi részvények iránt rejtélyes okból jelentősen nőtt a magyarok bizalma tavaly óta (20 százalékról 29-re).

Tavaly és idén is az ingatlant, a nemesfémet, valamint az ékszereket, márkás órákat gondolták leginkább értékálló megtakarítási, befektetési formának az emberek, bár minden esetben csökkent az e befektetésekben bízók aránya is. Az állampapírokat tavaly még 35 százalék, idén már csak 30 százalék tartotta értékálló megtakarítási formának.

A 18–64 éves magyar lakosság számára a megtakarítási formák kiválasztásakor a két legfontosabb szempont az értékállóság, valamint a biztonság, a megtakarítási forma alacsony kockázata. A legkevésbé a gyors mozgósíthatóság, a likviditás befolyásolja a magyarokat abban, hogy milyen típusú megtakarítást választanak.

Amikor abban dönt, hogy milyen típusú megtakarítást válasszon, mennyire befolyásolják az alábbi szempontok?

	Egyáltalán nem vagy inkább nem befolyásol	Befolyásol is meg nem is	Inkább vagy nagyon befolyásol
Értékállóság, értéktartás	11	14	75
Biztonság, alacsony kockázat	10	16	74
Magas hozam	12	20	68
Rövid távon is előnyös legyen	13	19	68
Van-e tőke- vagy hozamgarancia a megtakarításon	12	20	67
Gyors mozgósíthatóság, likviditás	17	23	60

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2023 márciusában zajlott.