Ismerje meg a drag queenként is dolgozó sminkmestert!
További FOMO cikkek
- Medveczky Ilona a Barcelona futballistájáról: Azt hittem, belehalok, akkora volt a férfiassága
- Nehéz időszakáról vallott Balogh Levente: A Blaha Lujza téren omlottam össze, szerencsére a mentők hamar kiértek
- Ő lett Katalin hercegné jobbkeze
- Megszólalt régi barátja Andrei Mangráról: Nem ugyanaz, lelki és mentális problémákkal küzd
- Budapest is szerepel a legszebb és legolcsóbb karácsonyi vásárok listáján
A 25 éves művésszel egy különleges fotósorozat kapcsán vettem fel a kapcsolatot, az interjú során pedig a nemrég elfogadottLMBTQ-ellenes magyar törvényről, az elfogadásról, az életstílusáról és a Budapest Pride fontosságáról is kifejtette a véleményét.
Honnan ered a sminkelés iránti szeretete?
Amikor először lementem egy meleg bárba és megláttam egy drag show-t, teljesen elképedtem. Varázslatosnak találtam, hogy emberek hogyan képesek átváltoztatni magukat smink segítségével. Az élmény hatására gyakorolni kezdtem édesanyám sminkkészletével a rajzórán használt dobozom segítségével. Később az ismerőseimtől, majd magamtól vásároltam új sminktermékeket. Egy idő után az Instagram-oldalamra is posztoltam olyan fotókat, melyeken kifestve voltam látható. Először a barátnőimen „dolgoztam”, majd fotózásokon, magánszemélyek esküvőjén és különböző rendezvényeken találtam magam. Három évig Titkos Bernadett sminkmester mellett foglalatoskodtam, idővel a magam ura lettem. Gyakorlás és a termékek próbálgatása közben fejlesztettem magam, iskolát is csak azért végeztem, hogy magánvállalkozó lehessek. Azért vágtam a sminkelésbe, mert odavoltam az átváltozásért és egyfajta pszichológiai kezelésként tekintettem rá. Azt az időt csak magamra szántam, így találtam meg önmagam.
Mikor próbálta ki ezt a művészeti ágat először?
Két évvel ezelőtt elhívtak egy reklámba, melyben dragként kellett szerepelnem. Az volt a lényeg, hogy le akartak minket festeni, miközben előadunk. Akkor ott úgy éreztem, abszolút tudok azonosulni a helyzettel. Ilyenkor más ember lehetek, megélhetek olyan dolgokat, melyeket Mátéként soha. Azóta folyamatosan kapok megkereséseket különböző magazinoktól, Magyarországon például én voltam az első, aki drag queenként szerepelt egy nemzetközileg elismert magazin címlapján.
Érték atrocitások az életstílusa miatt?
Azon szerencsések közé tartozom, akiket kevesebb bántás ért. Természetesen előfordult egy-két kéretlen megjegyzés vagy beszólás. Amikor elkezdtem olyan képeket posztolni, melyeken ki voltam sminkelve, még kiskorú voltam, így kifejezetten rosszul érintett néhány bántó komment. Ezek felnőtt emberektől érkeztek és olyan írások voltak, melyek biztosan nem tesznek jót egy gyerek fejlődésének sem. Hálás vagyok a családomért és a barátaimért, akik végig támogattak a nehéz helyzetekben is. Megtanultam, hogy nem szabad törődni a negatív hangokkal.
Enigmaként is Szabó Mátéval beszélgetek?
Amikor drag queenként látnak az emberek, olyan, mintha felvenném a szuperhős jelmezem. Úgy érzem, már az, hogy férfiként női ruhákban bújok, egyfajta demonstráció a világ ellen, mintha egy hatalmas „tábla” lennék, mellyel meg akarom mutatni, hogy igen, ilyen is létezik. A szakmai munkámra is óriási hatással van, hiszen általa még kreatívabb tudok lenni. Enigma csak hozzátesz az életemhez.
Honnan jött az Enigma név?
Sok nevem volt, míg rátaláltam az igazira. Az engima egy latin szó, melynek jelentése megfejthetetlen, beazonosíthatatlan. Hosszú ideje érdekel a genderfluid szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a két nemet megpróbálod összemixelni. Nem tudod sehová tenni, androgün. Sosem az volt a cél, hogy nőnek nézzek ki, inkább egy olyan karaktert akartam megformálni, akire ha az emberek ránéznek, azt mondják, wow. A férfi és női elemeket rendszeresen megjelenítem, például kifejezetten szeretek öltönyt viselni hosszú hajjal és női arccal.
A közösségi platformokon egyre több a férfi sminkes, akik önmagukon mutatják be a különböző technikákat. Ön szerint ennek mi az oka?
Az elmúlt öt évben hatalmasat változott a sminkes világ. Szerintem ezek az emberek eddig is ugyan ezt csinálták, csak mivel nem voltak olyan vezéregyéniségek, akik kiálltak a világ elé, inkább elrejtették a tudásukat. A Magyarországon nemrég elfogadott homofób törvénnyel is ez az egyik legnagyobb baj: gyeplőként funkcionál, ezáltal sokan nem merik majd azt csinálni, amit szeretnének.
Ha már szóba került, mi a véleménye a nemrég elfogadott homofób törvényről?
Számítottam erre a lépésre. Sokan elfelejtik a 33-as paragrafus elfogadását (szerk. az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.) amikor azt kihirdették, éreztük, hogy ez csak a kezdet. A homofób törvény elfogadásával sarokba akarnak minket szorítani, ezt pedig nem hagyhatjuk, ezért is ennyire fontosak most a figyelemfelhívó események, köztük a Pride is. Tudniuk kell, hogy a történtek ellenére normális embereknek érezzük magunkat. Ki az, aki egyébként is megmondhatja, mi számít normálisnak? Miért vagyok más az ő szemükben? Minden emberben van valami különleges és egyedi, de ez csak hozzátesz a személyiségünkhöz. Mindenkiben van valami érdekes, ezért is csodálatos az emberiség. El kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák. Ez csak egy generált probléma, ami kirekesztést és dühöt szül. Sajnos sokan tájékozatlanul alkotnak véleményt, pedig ha utána olvasnának a témának, talán megváltozna a látásmóduk.
Ha találkozhatna olyannal, aki megszavazta ezt a törvényjavaslatot, mit mondana neki?
Hogy ne vegyenek mindenkit egy kalap alá. A szexuális irányultság és a nemi identitás összemosása a pedofíliával rendkívül veszélyes és sértő. Beszélgessünk, informálódjunk. Van olyan, aki még mindig azt hiszi, a melegség gyógyítható, pedig mind tudjuk, hogy ez butaság. Vagy sokan azt állítják, ez választás kérdése, ilyenkor viszont felmerül bennem, hogy ki szeretne egy nehezebb utat választani az életéhez, hogy kirekesztve kelljen élnie? Nem gondolom, hogy melegként veszélyes vagyok a gyerekere. Amikor hét-nyolc éves koromban rájöttem, hogy más vagyok, az nem azért volt, mert melegpropagandát láttam. Akkoriban korántsem volt ekkora térhódítása az internetnek, nem is volt tere annak, hogy hozzám hasonló emberekkel találkozzak. Lakatos Márk tévében való szereplése például sokat segített abban, hogy ne érezzem egyedül magam, hogy vannak még olyan gondolkodásúak, mint én. Láttam, hogy nem vagyok őrült. Ha ezt megvonják a fejlődésben lévő generációktól, félek, rossz világ fele haladunk, és ezek még jobban felerősítik az eddigi problémákat.
Ez is közrejátszott abban, hogy elhagyta Magyarországot?
A költözéskor a szakmai jövőm, a szerelmem és egy szebb élet reménye dominált. Bár már nem élek otthon, kötelességemnek érzem, hogy kiálljak a fontos ügyekben, az arcomat adjam különböző rendezvényekhez. Van egy-két ember, aki vezéregyéniségként viszi a hátán a dolgokat, de ez nem elég, többeknek kéne felszólalnia, beleállnia a vitákba. Nem egy olyan ismert személyiség van, aki több tízezres, akár százezres követőtáborral rendelkeznek és ha kitennének csak egy posztot erről az egészről, már sokat tennének.
Észrevettem, hogy az önről készült fotókon a szemhangsúlyos smink dominál. Ez tudatos?
Az ajkak is fontosak, de a szemek a legkifejezőbb testrészeink. Érdekes, hogy Enigmának például sosincs barna szeme, a legtöbb fotózáson kék kontaktlencsében állok kamera elé. Amíg nem rakom be, Mátét látom vissza a tükörben.
Mit válaszolna egy gyereknek, ha megkérdezné, miért van kisminkelve a fotókon?
A sminkek tárgyak, melyekre nincs ráírva, hogy kizárólag nőknek készülnek. A sminkelés és Enigma a saját lelkem és művészetem, semmi köze a szexualitásomhoz, hogy hogyan élem a mindennapjaim. Amikor beöltözöm, „megfestem” magam, mint amikor egy gyerek rajzol magáról egy képet.
Hogyan reagált a családja, amikor kiderült, hogy homoszexuális?
Szerintem mindig is tudták. Érdekes, hogy az életemből kimaradt a coming out, az első barátomat is csak hazavittem egy családi ebédre. Bemutattam, mint a páromat, számomra ez teljesen normális volt. Édesapám viszont kiskorom óta mondta, hogy ha meleg leszek, elfelejthetem. Így is lett, tíz éve nem beszélünk.
Az elfogadást hogyan definiálná?
Számomra az elfogadás az, hogy nincsenek kérdések a fejemben. Nem kérdőjelezek meg senkit a külseje, a nemi hovatartozása vagy a nézetei miatt. Mindenben megtalálom a szépet, már csak a munkám miatt is. Nyitott vagyok a világra. Ki vagyok én, hogy ne fogadjalak el téged? Nem vagyok én senki, hogy ítélkezzek feletted. Mindenkinek azt kell megértenie, hogy nem számít, mit gondolnak rólad mások, azt számít, hogy önmagaddal rendben legyél, hogy ha este lecsukod a szemed, mosolyogva aludj el.
(Borítókép: Martin Wanda)