Öt jóképű olimpikon Tokióból

2021.08.03. 08:27
Olimpikonok, jóképűek, nem mellesleg példaképek. Ezért is figyeltünk föl rájuk Tokióban, de már azelőtt is.

Az olimpia egyik fő erénye, hogy még azokat is a tévéképernyő elé ülteti, akik nem különösebben rajonganak a sportért. A titok talán az, hogy vitális embereket nézni sportolás közben, pláne ha még szépek is, öröm. Összeszedtük az öt férfi sportolót, akikre teljesítményükön túl stílusuk és/vagy természetes megjelenésük miatt is érdemes odafigyelni. Először megvizsgáltuk a női mezőnyt; most a férfiakkal jövünk, hogy velük se legyünk adósok.

1. Berecz Zsombor magyar vitorlázó. Az egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnoknak ez az utolsó, egyébként negyedik olimpiai szereplése, a finn dingit levették az olimpiák műsoráról, 2024-ben Párizsban már nem lesz ilyen szám, Zsombor pedig úgy döntött, hogy 35 évesen nem változtat hajóosztályt. Mint ismeretes, Magyarországnak eddig egyetlen érme volt vitorlázásban, Zsombor szerezte meg a következőt. Kedden reggel egy ezüst birtokosává vált, egyben be is jelentette a visszavonulását.

2. Gregorio Paltrinieri olasz úszó. Az olimpia előtt bizonytalan volt a játékokon a 26 éves sztár szereplése. Egy hónappal az olimpia előtt ugyanis mononukleózist diagnosztizáltak az 1500 méteres gyorsúszás olimpiai címvédőjénél. A hosszútávúszó ebben a számban negyedik lett, szerzett egy ezüstérmet 800 méter gyorson, de még előtte van a 10 kilométeres maratonúszásnak, méghozzá szerdán. Reméljük, ilyen boldog lesz akkor is, ha kimászik a medencéből.

3. Pita Taufatofua tongai taekwondós, aki a 2016-os olimpián is beolajozva vitte a tongai zászlót, ellopva ezzel mindenki elől a show-t. Mivel nem mellesleg sífutó is, a legutóbbi téli olimpián is ott tudott lenni zászlóvivőként. Phjongcshangban Tonga egyetlen résztvevőjeként menetelt a lobogóval. Noha a megnyitón a hőmérséklet fagypont alatt volt, ismét tradicionális viseletet öltött magára, beolajozott felsőtesttel, ta'ovalaszoknyában parádézott. 

És ha már ennyire belejött, a tokiói olimpia megnyitóján is megragadta az alkalmat, hogy ugyanezt a műsorszámát megismételje. Zászlóvivésben sikeres, ám ez az olimpia sem hozott neki érmet. Mindenki megnyugtatására azért álljon itt annyi, szokott textilt viselni a testén, íme.

4. Trayvon Bromell amerikai sprinter: Usain Bolt ugyan visszavonult, és ennek már négy éve, ezért pár nappal ezelőttig nyitott volt a kérdés, mi lesz a 100 méteres síkfutás trónutódlásával. Noha Trayvon Bromell az esélyesek között volt, elég nagy meglepetést okozott, hogy be sem jutott a döntőbe, pedig Bolt is őt jelölte meg lehetséges utódjaként még az olimpia előtt, ám a fináléban végül az olasz Marcell Jacobs győzedelmeskedett.

Bromell egy floridai kisváros elmaradott negyedében nőtt fel, ahol a szegénység és a bandaháborúk uralták a mindennapokat. Amikor az Eurosport az olimpia előtt portrét közölt róla, egy olyan kérdés is előkerült, mekkora kihívás lesz a számára, hogy üres stadionban kell majd versenyeznie, mire azt mondta:

Nem lesz kihívás. Úgy nőttem fel, hogy senki sem figyelt rám. Az emberek nem ismerik a küzdelmeimet. Nem látták, amikor anyu és én alig tudtuk befizetni a számláinkat. Ahogy azt sem, amikor azon aggódtunk, vajon lesz-e tető a fejünk fölött. Úgyhogy engem nem érdekel, hogy néznek-e futás közben. Ugyanaz a 100 méter lesz.

Hozzátette azt is: „Semmi kétség, az aranyérem hatalmas teljesítmény volna, de az igazi aranyérem az a változás lenne, amit maga után vonna. Hogy az emberek látnák, hogy valaki, aki padlón volt, nem adta fel, nyomta tovább, és újra visszakerült a legjobbak közé. Meg akarom mutatni, hogy bár tűnhet úgy, hogy minden ellened van, sosem szabad feladnod a harcot.”

5. Marco Asensio spanyol focista: jelenlegi csapata a Real Madrid, ahol csatárként játszik. A jóképű, 25 éves férfi karrierjével kapcsolatban édesanyja előre megjósolta a dicső jövőt. 2004-et írtunk, amikor a nyolcéves fiú édesanyja egy jachtkikötőben megpillantva Florentino Pérezt, a Real Madrid elnökét odalépett hozzá, és megjegyezte: „Ő itt a fiam, Marco. Egy nap a Real Madridban fog futballozni.” Tizenkét év múlva Pérezé a feladat, hogy bemutassa csapata új igazolását, ami öröm a fiúnak, de egyben szomorúság is, hiszen sajnos az általa megjósolt dicső pillanatot az édesanyja már nem érhette meg.