Katasztrofális a helyzet, több millió kóbor macska él hazánkban

GettyImages-1211698095
2021.08.08. 09:55
Napi több tucat segítségkérő e-mail, üzenet, telefonhívás fut be a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítványhoz (Maved). Ez nem meglepő, hiszen több millió kóbor macska él ma hazánkban, amely segítségre szorul. A macskák nemzetközi napja alkalmából utánajártunk, miért fontos a túlszaporodás megállítása, és kiderült az is, miként hatott erre a területre a járvány.

Augusztus 8. a macskák nemzetközi napja. Az ilyen kiemelt napok mindig fontosak, mert legalább rövid időre ráirányítják a figyelmet egy-egy olyan ügyre, problémára, amellyel az emberek egyébként nem foglalkoznak, pedig kellene.

„Ilyenkor rengeteg macskás poszt kerül ki a közösségi oldalakra, cikkek születnek, rendezvényeket szerveznek, ami jó a macskáknak és nekünk, macskavédőknek. Bár február 17-én is van egy világnapja a macskáknak, úgy tűnik, kettőt is megérdemelnek. Kell is a cicáknak a reklám, itthon a macskatartási kultúra ugyanis finoman szólva gyerekcipőben jár” – erről a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (Maved) két vezetője mesélt az Indexnek.

Daniela és Stefano Trebbi szerint a helyzet valójában katasztrofális, mint mondják, a huszonötödik órában vagyunk. Több millióra tehető a gazdátlan macskák száma, akik csak tengődnek éhesen, betegen, sérülten. Sok emberben ezeknek a macskáknak a látványa nem az együttérzést váltja ki, hanem az undort, az elutasítást.

Összességében erősen romló tendenciát látunk, az bizonyos. A macskák szaporodási képessége régebben is ugyanilyen volt, de hiába kerültek egyre jobban előtérbe mint társállatok, házi kedvencek, ezt nem követte felelős hozzáállás. Egyre többen tartanak kijárós, ivaros macskát, ami egyre jobban és nagyobb mértékben növeli a kóbor állatok számát

– mondta Daniela és Stefano Trebbi.

A helyzeten a pandémia sem segített, az emberek egy része nehéz anyagi helyzetbe került, így az ivartalanítás volt az utolsó gondjuk. Az állatvédő szervezetek, akik pedig a civil emberek adományaitől függnek, szintén kisebb összegből tudtak gazdálkodni, dolgozni, hiszen az emberek adományozási lehetőségei is csökkentek.

Szemléletváltásra van szükség

Természetesen más országokban is vannak gazdátlan, szabadon élő macskák, hol több, hol kevesebb. Ha Európánál maradunk, Olaszországban is bőven találkozunk ilyen macskákkal, de ott olyan jogokat biztosít nekik az állatvédelmi törvény, hogy békességben élhetnek. Mindez úgy lehetséges, hogy a törvény kimondja: szabadon élő macskakolóniákat tilos áttelepíteni, és az önkormányzatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az állatok megfelelő orvosi ellátást kapjanak.

Svájcban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában is visszahúzódott a probléma, annak köszönhetően, hogy mindenki ivartalanít, a házi kedvenceket pedig akkor sem dobják ki, ha már megunták. Ezzel szemben itthon még komoly szemléletváltásra van szükség

– mondták a Maved vezetői, akik önkéntesek segítségével nap mint nap azon dolgoznak, hogy megfékezzék a macskalétszám növekedését. Módszerük a biv, azaz a befogás–ivartalanítás–visszaengedés. Noha sokan megütközhetnek azon, hogy az ivartalanítás után visszaengedik őket az eredeti, befogási helyükre, éppen az elképesztő mértékű túlszaporulat miatt lehetetlenség a több millió kóbor macska mindegyikének felelős gazdit találni.

A macskáknál ráadásul a szocializációs szint is nagyon meghatározó.

  • Vannak a teljesen vad, szocializálatlan állatok. Ők kint születnek a szabadban, és nincs semmilyen kapcsolatuk az emberrel, legfeljebb van egy etetőjük, akitől távolságot tartanak.
  • Vannak a félig szocializáltak, olyan macskák, akiknek van némi kapcsolatuk az emberrel, valahol megtűrik, etetik őket, menedéket is találnak, esetleg az érintést is megengedik, de kézzel megfogni már nem lehet őket. Ugyanúgy szabadon élnek, nem tartoznak szorosan senkihez.
  • Szintén meg kell említeni a félig gazdás cicákat, akikkel egy kicsit többet törődnek, jobban is kötődnek hozzájuk az emberek, de annyira már nem, hogy orvoshoz vigyék, beoltassák, ivartalanítsák.
  • Végül ott vannak a gazdás macskák, akikről minden tekintetben gondoskodnak.

„A szabadon élő macskák nyolcvan százaléka nem szocializált, vagyis sosem lesz belőlük lakásmacska vagy kanapén doromboló cukiság. A szelíd, kézhez szokott, illetve kölyökcicáknak ezzel szemben igyekszünk gazdit találni, őket nem engedjük vissza” – tisztázta Daniela és Stefano Trebbi.

A szaporodás kontrollálása egyébként két szempontból fontos: egyrészt a macskák szempontjából, mert megelőzhetjük a szenvedésüket, hiszen 

ÍGY KEVESEBB ÁLLAT JÖN ÉRTELMETLENÜL A VILÁGRA EGY RÖVID, NÉLKÜLÖZŐ, FÁJDALOMMAL ÉS SZENVEDÉSSEL TELI ÉLETRE.

Másrészt lényeges a társadalmi konfliktusok megelőzése, hiszen az emberek egy jó része nem nézi jó szemmel az egyre növekvő macskakolóniákat. El szeretnék őket tüntetni, ezáltal veszélyeztetik az életüket.

„Tehát a veszélyt nem a macskák jelentik az emberre, hanem fordítva. Civilként azzal tehetjük a legtöbbet, ha odafigyelünk saját kedvenceinkre, ivartalanítjuk őket. Emellett bárki részt vehet mentett, gazdikereső cicák elhelyezésében, számos csoport és weboldal jött már létre ilyen céllal. Noha a helyzet sokat romlott az elmúlt években, manapság aki segíteni szeretne, ezt sokkal könnyebben megteheti a közösségi média segítségével” – tette hozzá a Maved két vezetője.

(Borítókép:  Mehmet Ali Ozcan / Anadolu Agency / Getty Images)