Kóbor János is hozzájárult, hogy olyan sikeres lett a Karthago legismertebb slágere

A Requiem című sláger a Karthago zenekar egyik legismertebb dala, mely a mai napig mély érzelmeket vált ki az együttes tagjaiból. A dalban megénekelt fiú, aki elindult az álmok útján, 1981 februárjában vesztette életét a Karthago egyik fellépésén.

A zenekar vezetője elmondta, hogy a dalt a megszületése óta minden Karthago-koncerten eljátsszák.  Szigeti Ferenc a mai napig libabőrös lesz a közönség reakciójától, akárhányszor erre a balladára vált a formáció valamelyik rocknóta után.

Szigeti a dallal kapcsolatban megjegyezte: a Requiem egy Dezső nevű fiatalember emlékére íródott, akinek a halálát a szocializmusban megpróbálták eltussolni. Őt is kihallgatták a tragikus koncert után egy héttel, és a belügyminisztériumi tiszt azt mondta neki:

A szocialista fiatalok nem kábítószereznek és nem isznak!

A tiszt akkor arra utasította a zenekar tagjait, mondják azt, hogy a tömeg taposta el a fiút. Szigeti Ferenc az orvostól viszont másnap megtudta, hogy az akkoriban népszerűnek számító, kábítószernek használt gyógyszer, a parkan okozta Dezső halálát. Ezzel akkor a Parkinson-kóros betegeket kezelték.

Sajnos túl sokat szedett be, aztán ráivott, és megállt a szíve. Aztán azt hallottuk, hogy a tragédia előtt sosem csinált ilyet, valószínűleg a haverok vitték bele a balhéba

– emlékezett vissza Szigeti Ferenc, aki a Requiemmel írta ki magából a szörnyű tragédiával kapcsolatos érzéseit.

Mint minden dalt, ezt is ellenőrizték, engedélyt is adtak rá, mi pedig úgy döntöttünk, hogy május 1-jén, az ifiparki koncerten egyszer eljátsszuk. Azért csak egyszer, mert a zenekarban sem volt egyetértés, hogy egy magunkfajta rockzenekar felléphet-e egy ilyen lassú, csendes dallal

– folytatta a zenész. A java viszont csak ezután jött: azt a koncertfelvételt, amelyen a Requiemet is előadta a Karthago, Kóbor János, az Omega frontembere eljuttatta Nyugatra az akkor csak titokban hallgatott Szabad Európa Rádiónak.

Ezt az együttes tagjai csak évekkel később tudták meg. Mivel a Requiem egyik napról a másikra sláger lett, a magyar könnyűzene akkori megkerülhetetlen alakja, a hanglemezkiadót vezető Erdős Péter sem dönthetett máshogy, így engedélyeznie kellett, hogy a dal felkerüljön a Karthago lemezére – írja a Blikk.