Pierrot: Oláh Ibolya nem mond igazat a Megasztárról
További FOMO cikkek
- A legmagasabb polgári kitüntetésével díjazta Tom Cruise-t az amerikai haditengerészet
- Plágiummal vádolják Adele-t, törölnie kell az egyik slágerét
- Nem az olvadás, a műanyagszemét verheti be az utolsó szeget az Antarktisz koporsójába
- Forgács Gábor lánya: Most nem kapcsoljuk be a tévét, még nehéz lenne, ha meghallanám a szinkronhangját
- Lovas Annabella megszólalt az eltűnéséről
Ahogy korábban megírtuk, Oláh Ibolya a minap a Partizán POP című műsor vendége volt, ahol hosszasan mesélt karrierje kezdetéről, azaz a megasztáros időkről is. Az énekesnő szerint a tehetségkutató, amelyben Tóth Vera után a második helyen végzett, lelkileg és fizikailag is borzasztó megterhelő volt, emellett Gulyás Mártonnak azt a felvetését sem cáfolta, hogy a végeredményt manipulálhatták a műsorban.
Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy vajon lehetnének-e meglepetések, ha kiderülne a szavazatok valós megoszlása, nem adott egyértelmű választ, csak bólintott. Emellett azt is kifogásolta, hogy az ő szurkolótáborát Tóth Veráéval ellentétben hátra ültették a helyszínen, ám végül elismerte, hogy Vera technikailag jobb volt nála.
Az énekesnő kijelentései nagy port kavartak. Az akkori zsűritagok közül Pierrot a közösségi oldalán reagált az elhangzottakra:
Fontosnak tartom elmondani, hogy ebben az interjúban Oláh Ibolya nem mond igazat a Megasztárról. Minimum mellébeszél és mismásol. De ennél határozottabban is állít dolgokat, amelyek egész egyszerűen nem úgy történtek
– kezdte bejegyzésében Marosi Z. Tamás, hozzátéve: bár rég volt már ez a produkció, de annyira még nem régen, hogy ne emlékezzenek jól a részletekre. A zenész azzal folytatta, hogy Oláh Ibolyát piszok tehetséges előadónak tartja és tartotta akkoriban is, ám minden mosdatás ellenére az énekesnő szerinte egy mentálisan instabil ember, és ezzel a jelenséggel ő annak idején naponta találkozott, sőt küzdött is, akárcsak a stáb több tagja. Az, hogy hogyan vette az akadályokat, Pierrot szerint jobbára Ibolyán, azaz az „állapotán” múlt. De hozzátette azt is, hogy a többi versenyző a maga módján ugyanígy élte meg az eseményeket. Azt írja, bár Ibolya sokat változott, nem tagadja meg a múltbéli karakterét, és csak remélni tudja, hogy egyre kevesebb sérülést okoz önmagának.
De kikérem magamnak, hogy visszamenőleg a műsorkészítőket okolja a nehézségekért, amiket átélt. A Megasztárban sosem volt rasszista vagy más megkülönböztetés, nem volt részrehajlás, sem a műsor, sem más érdekében, nem volt csalás és manipuláció. Ez a műsor egyszerűen működött, siker volt, és mindennek csak egy részben voltunk okozói mi, alkotók, a másik részt a versenyzőknek, a harmadikat pedig a közönségnek, a Megasztár-jelenségre való felfokozott érdeklődésnek (ami kiszámíthatatlan volt) köszönhetjük
– fogalmazott az egykori zsűritag a bejegyzésében, hozzátéve: szó szerint szerették a versenyzőket, talán jobban is, mint amennyire a feladatuk ezt elvárta tőlük. Ő személy szerint azokban az időkben szinte együtt élt, összenőtt velük, örült a sikereiknek, és elszomorodott akkor, amikor valamelyikük kiesett, pedig ez törvényszerű volt, a játékszabály része. Épp ezért ismeri is a munkafolyamatokat, és jól emlékszik a részletekre, érzelmileg is kötődött sok mozzanathoz. Épp ezért tudja, hogy
az interjúban sorakoznak az igaztalan kijelentések.
Mivel a zsűrizésen túl Pierrot-nak a dalválasztás és a dalok kiállítása volt az elsődleges feladata, bejegyzésében kijelentette, hogy nem volt semmilyen szándékosság és irányítottság a dalválasztásban. Mindenkinek lehetősége volt megjelölnie az előadandó dalát, és az, amennyiben a műsor előre meghatározott tematikájához passzolt, rendre elfogadást is nyert. Emellett szívesen javasolt dalokat, amelyekkel nem egyszer sikerült nagyot dobniuk egyes előadóknak. Néha erre rá is kényszerült, amikor valamelyik versenyzőnek nem volt semmilyen ötlete.
Ibolya tipikusan ilyen volt. Alapvetően nem volt együttműködő, gyakran flegma és ellenséges volt minden jó szándékú megnyilvánulásunk ellenére is. Mindazonáltal elsősorban az ő segítésére tettem javaslatokat a dalokkal kapcsolatban, amikből minden egyes alkalommal ő maga választott (hangsúlyozom: miután neki nem volt semmilyen ötlete). Ez annak idején köztudomású és »elfogadott« volt, mint olyasmi, ami a »nehéz természetével« együtt jár. Ha tehát emlékezetes performanszai voltak, azokhoz ilyen módon akaratlanul is hozzájárultam. (Talán volt, hogy megköszönte.)
Marosi elmondása szerint a stáb körüludvarolta, segítette, támogatta Ibolyát, aki néha mindenkinél több figyelmet kapott – ha másért nem, hát azért, mert a labilitása nem egyszer egyenesen veszélyeztette az élő műsort.
A Partizán-interjúban ennek ellenére teljesen más színben tünteti fel az akkori körülményeket, a vele és a többi versenyzővel való bánásmódot, és bár a hozzáállása most is instabil, a jobbára provokatív kérdések végül mindig abba az irányba billentik el a bizonytalanságát és a határozatlanságát, hogy valami enigmatikus vagy direkt kritikát fogalmazzon meg a műsorral kapcsolatban
– olvasható a bejegyzésben. Pierrot állítja, a döntős versenyző, Aczél Gergő által írt könyv, amely a műsorral egy időben született, sokkal pontosabb képet mutat a Megasztárról, helyet sem hagyva a mostani interjúban (és a nemrégen készített Megasztár-emlékműsorban) felmerülő feltételezéseknek – amelyeket Marosi Z. Tamás szerint egyébként a készítők maguk is azonnal cáfoltak a nekik rendelt epizódban. Pierrot megjegyezte: a Partizán szerkesztőitől ő is kapott meghívást, de a vírushelyzet miatt nem vállalta a szereplést.
Bejegyzése végén nyomatékosította: fogalma sincs, hogy más műsorban vagy akár a Megasztár későbbi évadjai során hogyan történtek a dolgok, de jól emlékszik az első két műsorfolyamra, mert az ő életében is jelentős esemény volt.
Épp ezért még egyszer határozottan cáfolom azokat az állításokat és utalásokat, amelyeket Oláh Ibolya az interjúban a műsor manipulatív, megkülönböztető, inkorrekt jellegére tesz
– hangsúlyozta, hozzátéve: bár nem ebben a szakmában mozog már, és nem is a mundért védi, de egyszerűen felháborítja az az igazságtalanság, amely nem elsősorban őt, de egytucatnyi lelkes, tiszta szándékú, egykori munkatársát is érinti. Örülne, ha Ibolya is megmaradna a kedves emlékeik között.
Marosi Z. Tamás nyilatkozatát itt találja.
Időközben egy másik zsűritag, Bakács Tibor és a Megasztár akkori főszerkesztője, Csényi Kata is megszólalt az elhangzottakkal kapcsolatban. Bakács szerint már az is manipuláció egy kereskedelmi tévéműsorban, hogy ők mit mondanak egy adott versenyzőről az adásban. Azt viszont érdekesnek tartja, hogy Oláh Ibolya számonkéri, miért nem kivételeztek vele. Erre az a válasza, hogy azért, mert ez egy televíziós műsor volt.
Egyébként amellett, hogy én voltam az egyik legnagyobb támogatója a kezdetektől, ki kell jelentenem, hogy a vele kapcsolatos negatív dolgoknak azért volt valóságalapjuk
– mondta a Blikknek a kritikus. Csényi Kata is értetlenül áll a manipuláció vádja előtt, hangsúlyozta, ez egy olyan műsor volt, amelyben azért kerestek énekeseket, hogy a nézők szeressék őket. Szerinte nem is lett volna logikus olyan embert kihozni győztesnek, akit a nézők nem szeretnek.
A szóban forgó partizános interjút itt találja:
(Borítókép: Pierrot és Oláh Ibolya. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI / Kovács Tamás / MTI)