Három éve halt meg Andy Vajna, özvegye a filmmogul sírjánál emlékezett

2019. január 20-án, hosszú betegség után, budapesti otthonában hunyt el a 75. életévében járó Andy Vajna, aki évtizedes pályafutása során nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi filmipar meghatározó személyisége volt. A filmproducerről egykori felesége, Vajna Tímea Instagram-oldalán emlékezett meg. A megosztott videóból kiderül, hogy az azóta már újra eljegyzett özvegy kilátogatott Andy Vajna Los Angelesben lévő sírhelyéhez (mint ismert, a producernek nemcsak a budapesti Fiumei sírkertben, hanem Los Angelesben is állítottak síremléket). Ahogy az a felvételen is látható, Vajna Tímea gyertyát gyújtott, és egy hatalmas csokor rózsát vitt Andy Vajna sírjához, illetve egy fotót is mutatott, amely kettejükről készült. 

Sohasem halványul szívünkben emléked, sohasem szűnik meg lelkünk gyásza érted

– olvasható a videóban megjelenő utolsó képen.

Többet tett a hazai filmiparért, mint bárki

Vajna András György – vagy ahogy mindenki ismeri, Andy Vajna – 1944. augusztus 1-jén látta meg a napvilágot Budapesten. Szülei egyáltalán nem a filmiparban tevékenykedtek, édesapja, Vajna (Weidmann) György a Fiumei Kávébehozatali Társaság cégvezetője volt, azonban édesanyja, Korda Klára egykori foglalkozásáról nem sokat tudni. Andy Vajna csupán 12 éves volt, amikor az ’56-os forradalom után a Vöröskereszt segítségével elmenekült Magyarországról, majd Kanadában találta magát. Nem volt egy barátja sem, angolul sem beszélt, végül Los Angelesben találkozott újra a szüleivel, akik addigra már szintén az Egyesült Államokba menekültek.

Bár a Kaliforniai Egyetemen elkezdte kitanulni az operatőr szakmát, az iskolát nem fejezte be, mivel saját fotóstúdiót akart nyitni. Az üzlet végül nem jött össze, amihez hozzájárult az is, hogy egy síbalesetben eltörte a lábát, így a stúdió működése kilenc hónapig szünetelt. Miután felépült, teljesen más foglalkozásba vágott bele, fodrász lett. Egyik gyerekkori barátjával, Koltai Gábor parókakészítővel kezdett dolgozni, hogy kiváló minőségű parókákat gyártsanak. Később Hongkongba utazott, ahol megalapította saját parókagyártó cégét, a Gilda Fashiont, amelyet 1973-ban végül eladott, pedig akkorra már több mint háromezer alkalmazottja volt. 

A parókakésztés után mozikat kezdett el felvásárolni, Hongkongban megalapította a Panasia Films Limitedet, amely rendkívül jövedelmező vállalkozás volt. 1976-ban azonban már a Panasia eladásáról tárgyalt a Bruce Leet felfedező Raymond Chow-val, a Golden Harvest Company alapítójával. Az 1975-ös cannes-i filmfesztiválon találkozott Mario Kassar filmproducerrel, akivel később megalapították a Carolco Picturest, amely filmek értékesítésére, finanszírozására és forgalmazására szakosodott. Olyannyira jól ment a biznisz, hogy a Carolco kevesebb mint négy év alatt a mozgóképipar három legjobb külföldi értékesítési szervezete közé került. 

Az igazán átütő siker 1982-ben érkezett, amikor Kassar és Vajna piacra dobta a Rambo – Első vér című filmet Sylvester Stallone főszereplésével. Az alkotás 120 millió dolláros bevélt hozott, a film második része pedig még ennél is többet – abból már több mint háromszázmillió dolláros profitjuk származott. A vállalkozással ugyanakkor nem volt minden rendben, az amerikai NAV tizennégy éven keresztül vizsgálta, míg végül arra jöttek rá, hogy Vajnáék háromszázmillió dollárt rejthettek el az adóhivatal elől. Emiatt negyvenmillió dolláros büntetést kellett volna kicsengetnie a producernek, ám végül csak hatmilliót fizetett ki.

Bár a Carolco igencsak jövedelmező volt, Andy Vajna 1989-ben mégis úgy döntött, hogy eladja 106 millió dollárért a cégből járó részesedését. És milyen jól tette! 1996-ra ugyanis becsődölt a vállalat. Vajna ezt követően alapította meg a Cinergi Productionst, majd egy olyan óriáscéggel sikerült egyezséget kötnie, mint a The Walt Disney Company. A célja az volt, hogy a Cinergi-filmek mindenhová eljussanak az Egyesült Államokon, Kanadán és Latin-Amerikán belül. Ezt azzal a stratégiával próbálta elérni, hogy bizonyos tehetségekkel hosszú távú kapcsolatot próbált kialakítani, hogy évente két-négy filmet készítsen velük.

A filmgyártó vállalat első filmje az 1992-ben megjelent, John McTiernan rendezte Medicine Man lett, amelyet a Tombstone – A halott város, a Renaissance Man és Az éj színe követett. 1995-ben megjelentették a mostanra 365 millió dolláros bevételnél járó Die Hard – Az élet mindig drága című filmet, majd a Dredd bírót, A skarlát betűt és a Nixont. Utóbbiért egyébként négy Oscar-jelölést is kaptak. Az osztatlan sikert ugyan nem a Nixon, hanem a Madonna főszereplésével készült Evita aratta, amely ugyan „csak” 141 millió dollárt hozott a konyhára, azonban 1996-ban elnyerték vele a legjobb filmnek, a legjobb színésznőnek és a legjobb eredeti dalnak járó Golden Globe-díjat. 

Bár Amerikában sikert sikerre halmozott, sosem feledkezett meg magyar gyökereiről, így még a tengerentúlról is segítette szülőhazáját. Sok film forgott Budapesten neki köszönhetően, köztük az Evita is. Részt vett a Motion Pictures filmjeinek magyarországi forgalmazásában, hetvenszázalékos részesedés járt neki a magyar jegypénztárakhoz befolyó összegből. 1989-ben megalapította az InterComot, amely piacvezetővé vált, és számos hollywoodi stúdió, köztük a 20th Century Fox, a Warner Bros., a Sony Pictures, a Disney és az MGM forgalmazója lett. 1997-ben A miniszter félrelép című magyar film producere lett, amelyet 750 ezren néztek meg a mozikban, illetve milliók látták a tévében is, megdöntve minden rekordot. 

1998-ban Vajna magántulajdonba vette a Cinergit az állami részvényesek kivásárlásával. Ezt követően csatlakozott korábbi partneréhez, Mario Kassarhoz, és elindította a C2 Picturest. Első nagyszabású filmjük a 2002-es Én, a kém volt Eddie Murphy és Owen Wilson főszereplésével, amelyet Budapesten forgattak. Vajna 2002-ben megalapította a DIGIC Picturest Magyarországon, amely 3D-s animációra és vizuális effektusokra specializálódott stúdió volt. Egy évre rá Kassarral elkészítették a Terminator 3 – A gépek lázadása című filmet Arnold Schwarzeneggerrel, 2005-ben pedig Quentin Tarantinóval és Lucy Liúval megalkották A szabadság vihara című filmet, amelynek köszönhetően Vajnában újra felébredt a vágy arra, hogy az 1956-os forradalommal kapcsolatos filmet gyártson. Így született meg a 2006-os Szabadság, szerelem című alkotás, amely Magyarország egyik legsikeresebb filmje lett. 2007-ben Demján Sándorral karöltve megalapította az etyeki Korda Filmstúdiót.

2011-ben újabb feladatot kapott, ekkor nevezték ki a magyar filmiparért felelős kormánybiztosnak. Ugyanebben az évben megalapította a Magyar Nemzeti Filmalapot azzal a küldetéssel, hogy hozzájáruljon olyan magyar filmek készítéséhez, amelyek nemcsak kellő szórakozást nyújtanak a moziba látogatóknak, hanem jelentős sikereket is hoznak hazai és nemzetközi szinten. Vajna irányítása alatt 2011 és 2014 között megduplázódott a magyarországi filmgyártásra fordított pénz.

Az egyik legutolsó film, amely a Magyar Nemzeti Filmalaptól kapott anyagi támogatást, a 2015-ös cannes-i filmfesztiválon bemutatott, Saul fia című dráma volt. Az alkotás nemcsak a cannes-i filmfesztiválon zsebelt be díjat, hanem a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat és az Oscar-díjat is elnyerte. Érdemes megjegyezni, hogy a Vajna-korszakban a Magyar Nemzeti Filmalap által finanszírozott magyar filmek összesen több mint 130 nemzetközi díjat nyertek.

Kaszinó, tévé, lapkiadás

Andy Vajna nevével az évek során összeforrott a kaszinózás, miután a Fidesz-kormány alatt megkapta az összes budapesti kaszinókoncessziót, továbbá kivették az érdekeltségeit a NAV-hoz bekötendő cégek sorából. Nemcsak emiatt került a sajtó érdeklődésének középpontjába, hanem azért is, mert 2010-ben eladta az InterComban levő részesedését, viszont négy évvel később kiderült, hogy a vállalat offshore-cégeken át továbbra is hozzá köthető. 

Vajna 2015-ben állami kölcsönből megvásárolta a TV2-t úgy, hogy az akkori tulajdonosok a tévét működtető céget kiürítették és egy másik cégbe apportálták át. A TV2 kormánybarát fordulata után jelentős bevételre tett szert az állami hirdetéseknek köszönhetően, de még így sem tudtak talpra állni 2017 végére.

Vajna 2016 tavaszán a Rádió1-et is megvette, és a Retro Rádió is hozzá volt köthető, tekintve hogy a két rádió stúdiója ugyanott van, és a műsorait is ugyanaz a Radio Factory Kft. nevű műsorgyártó cég készítette. A 2016-os év végére egyébként Sebestyén Balázsék is átköltöztek a Class FM-ről a Rádió1-re. A rádiózás után Vajna a nyomtatott sajtóban is érdekeltséget szerzett, megvette a Bors című bulvárlapot is kiadó Lapcom Zrt.-t, amelyet végül a kormányközeli médiakonglomerátumnak, a Mediaworksnek adott el. 

Tragédia övezte az életét

Andy még Hongkongban ismerte meg első feleségét, Cecilia Mongot, akitől egy gyereke is született, Justin. A fiú 26 éves korában lett öngyilkos, előtte évekig küzdött skizofréniával. A producer sosem tudta feldolgozni ezt a tragédiát. A Ceciliával való elválásuk után Andy 1998-ban összejött Dobó Kata színésznővel, aki A miniszter félrelép című filmben is szerepelt, végül azonban 2006-ban különváltak az útjaik. Bár ezek után sem engedte el volt szerelme kezét, mivel a színésznő több amerikai filmben, köztük az Elemi ösztön két részében is alakíthatott. A Dobó Katával való szakítás után Vajna egy Tóth Éva nevű modell mellett találta meg a boldogságot, azonban ez a kapcsolat sem tartott sokáig. Végül 2013-ban elvette Vajna Tímeát, aki 38 évvel fiatalabb nála, haláláig együtt voltak, és mindig arról nyilatkoztak, mennyire harmonikus a kapcsolatuk. 

A filmmogul még 2009-ben osztotta meg a nyilvánossággal azt, hogy legyőzte a rákot, ám az ezt követő években is voltak különböző egészségügyi gondjai, ezekről azonban nem szívesen beszélt, és utolsó éveiben nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Végül 2019. január 20-án, az otthonában érte a halál, valószínűleg szívinfarktus miatt.

(Borítókép: Andy Vajna 2017. február 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)