Méltatlan, hogy Sisi történetét Trónok harcává változtatták

BetaFilm Sisi 2
2022.05.15. 13:31
Léteznek történelmi alakok, akik köré bőségesen szövődnek legendák, és akik élete a nagyközönség számára is érdekes. Ilyen Ferenc József felesége, a Sisiként emlegetett Erzsébet királyné is, akiről a közelmúltban mutattak be egy sorozatot. De mennyi közük van a tévében látottaknak a valósághoz?

Gyönyörű volt, és életét tragédiák sorozata övezte, nem meglepő, hogy Erzsébet királynéról a mai napig könyvek, filmek és sorozatok készülnek. Legutóbb az RTL Klub mutatta be a Sisi címen futó szériát. De vajon mennyire felel meg a történelmi valóságnak az, amit a tévé képernyőjén látunk? Káli-Rozmis Barbarát, a Erzsébet királyné és a magyarok címet viselő könyv szerzőjét kérdeztük.

A Sisi történelmi, kosztümös sorozat. De mennyire korhű? Kezdjük az öltözeteknél, ön szerint a sorozatban szereplő ruhák megfeleltek ennek a követelménynek?

Sajnos kategorikus választ kell adnom: nem. A ruhák tulajdonképpen mai ruhák, bár az adott kor inspirálta őket. De nem csak maga a ruha probléma, például az első epizódban láthatjuk Sisit estélyiben, széttett lábakkal lóháton. Ezzel a jelenettel több gond van. Először is: Erzsébet dámalovas nyeregben lovagolt, amelyet kifejezetten nők számára fejlesztettek ki, ugyanis a kor etikettje szerint a hölgyeknek nem illett férfi módra megülni a lovat, ráadásul teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy a hercegnő ezt báli ruhában tegye. Sokat beszélgettem erről Czédly Mónika divattervezővel, aki a királyné ruháinak hiteles rekonstrukcióit készíti. Természetesen nem elvárás egy fiktív film felé, hogy eredeti öltözetek rekonstrukcióját viseljék a színészek, azonban egy-egy fénykép vagy festmény alapján figyelembe lehetett volna venni az eredeti ruhákat.

A ruha után térjünk ki a szereplők viselkedésére, tetteire. A filmben Erzsébet néha meglehetősen szabadosan viselkedik. A kor etikettje megengedte volna mindezt?

Már a film legelső jeleneténél megnyilvánul ez a szabadosság, itt ugyanis Erzsébetet maszturbáció közben láthatjuk. Önmagában nem probléma, hogy egy ilyen jelenet filmvászonra került, hanem az a baj, hogy a XIX. század puritán szellemének és etikettjének megfelelően egy ilyen történés teljesen elképzelhetetlen lett volna, és nem csak arisztokrata körökben. A lányok elől szigorúan elzártak minden, szexualitással kapcsolatos irodalmat, de még az állatok párzása is tabutémának számított. A házasságkötésükkor, gyakran közvetlenül a nászéjszaka előtt kaptak némi felvilágosítást arról, mi fog velük történni, és akkor is csak virágnyelven. Ez az esetek nagy részében – főként az elrendezett házasságoknál – nem kis traumát okozott a lányoknak.

A film epizódjaiban számos más erotikus jelenetnek lehetünk tanúi. Vajon ezekkel csupán a nézőknek akartak kedvezni, vagy Erzsébet királyné tényleg ilyen felszabadult szerelmi életet élt?

Az a probléma, hogy az alkotók hiteles és autentikus történelmi sorozatként harangozták be ezt a filmet, ami – szerintük – a császárné életét új megközelítésben mutatja be, különös tekintettel a szexualitásra. Aki elolvassa az Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem című könyvemet, megérti, mennyire abszurd ez az ábrázolás a királyné esetében. Erzsébet romantikus természetű volt, aki a plátói szerelmet részesítette előnyben, és lealacsonyítónak tartotta a szexualitást, amely nála csak a gyermekáldást szolgálta. Fiatalasszonyként, szépsége teljében imponált neki, hogy a férfiak csodálják őt, azonban nála ez a középkori lovagi szerelem formájában testesült meg, vagyis a lovag csodálja úrnőjét, aki mindvégig megközelíthetetlen és tiszta marad a számára. A királyné egyik legjellemzőbb tulajdonsága – amelyben Ferenc József soha nem kételkedett – pont ez az erkölcsi tisztaság volt. Az, ahogyan ebben a sorozatban ábrázolják, méltatlan az emlékéhez.

Ferenc Józsefet indulatkezelési problémákkal küzdő emberként mutatják be, aki a családon belüli erőszaktól sem riad vissza. Láthatjuk továbbá háreme körében és ópiumszívás közben. Mennyiben felel meg ez a kép a valóságnak?

Ferenc József a valóságban sokkal udvariasabb, tapintatosabb ember volt ennél, a nők felé gyakran még alázatos magatartást is tanúsított. Külön kiemelem azt, hogy milyen megértő volt a magyar forradalmárokkal. Egy legenda szerint Batthyány Lajos gróf kivégzésekor az özvegy, Zichy Antónia grófnő megátkozta a császárt. Valójában a grófnő csak megeskette gyermekeit, hogy soha nem hajtanak fejet az uralkodónak. Batthyány Elemér gróf, a kivégzett miniszterelnök fia gyakran kapott meghívást királyi falkavadászatokra, ennek ellenére soha nem köszönt neki. Amikor Ferenc Józsefet megkérdezték arról, hogy észrevette-e ezt, azt felelte, persze hogy észrevette, de próbálja őt megérteni. Egyik rokona állítása szerint még azt is bevallotta, hogy tiszteli a grófot a vele szembeni megvető viselkedéséért.

Az alkotók a császárt – a valósággal teljesen ellentétesen – szinte már úgy jelenítik meg, mint A Tudorok című televíziós sorozat VIII. Henriket. Ferenc Józsefnek a korra jellemző módon voltak szeretői, de mindig diszkréten kezelte ezeket az ügyeket. Véleménye szerint a keresztény értékrendbe belefért egy házasságon kívüli, szerelem nélküli viszony, amennyiben az titokban maradt. Jól is működtek nála ezek a dolgok, mert például Anna Nahowskival való, 14 évig tartó kapcsolatára csak néhány évtizeddel ezelőtt derült fény, pedig több gyerek is született belőle.

A kérdés legutolsó része a kábítószerre vonatkozott. Természetesen a császár nem szívott ópiumot. A korban ezt fájdalomcsillapításra is használták, viszont neki akként sem volt rá szüksége.

Ön szerint mennyire engedhető meg a történelmi tények feláldozása a dramatikai hatás oltárán?

Teljesen elveszettnek éreztem magamat a történetben, pedig már 14 éves korom óta foglalkozom Erzsébet királyné életével. Olyan, mintha egy fiktív univerzumban játszódna, ahol a történelmi személyek és filmbeli alteregójuk ellentétpárjai egymásnak. Hogy csak egy példát említsek: Miksa herceg szinte már konzervatív családapaként jelenik meg, pedig ő a házasságon kívüli gyermekeit is törvényesként ismerte el, és gyakran töltött időt velük.

Ezzel szemben a sorozatot nézve gyakran a Trónok harca világában érezhetjük magunkat. Jó példa az első epizód erdei jelenete, amikor Sisi lóháton megszökik, Ferenc József pedig a nyomába ered, majd haramiaszerű merénylők támadnak rájuk. Szinte már azt várja az ember, mikor jelenik meg Rózsa Sándor, vagy ugrik elő valamelyik bokor mögül Bruce Willis. Mindezek mellett már az sem meglepő, hogy időrendileg teljesen össze vannak keverve az egyébként is kifordított és eltorzított események. Hogy csak röviden említsek egy példát: az 1857-es magyarországi látogatás össze van mosva az 1866-ossal. Tíz évet sűrítenek bele egy jelenetbe, ráadásul az is óriási tévedésekkel van tele.

Erzsébet politikai befolyása is nagy hangsúlyt kap a filmben, azonban a valóságban a császárné a politikába csak a magyarokkal való kiegyezés ügyéért szólt bele, sőt hangsúlyozta, hogy a politikához nem ért, valamint 1867 után azt is, hogy többé már nem avatkozik bele.

Erzsébet királynéról úgy tartják, hogy különleges kapcsolat fűzte a magyarokhoz. Véleménye szerint mennyiben hiteles a magyarok ábrázolása a sorozatban?

Az, ahogyan a magyarok lejáratódnak ebben a sorozatban, nem csak az Erzsébet-rajongóknál verte ki a biztosítékot. Alig győztem válaszolni az olvasóim és a követőim leveleire, akik felháborodásukat és csalódottságukat írták meg nekem. Feltették a kérdést, hogy vajon az alkotóknak direkt céljuk volt-e lehúzni a magyarokat, hiszen még az arisztokratákat is toprongyos, koszos vándornépként jelenítették meg. A filmben a magyarok minden rossznak az okozói, ők a merénylők, a parasztasszonyként ábrázolt Zichy Antónia grófnő átka pedig vezérszála a sorozatnak.

A hetven évvel ezelőtti, Romy Schneider főszereplésével készült Sisi-film Erzsébet királynéja miben tér el a ma ábrázolt karaktertől?

Ernst Marischka trilógiája, habár kissé negédesen, mégis hitelesebben mutatja be Erzsébet királynét, az udvari etikettet pedig nagymértékben autentikusan jeleníti meg. A Romy Schneider által játszott Sisinek még mindig több köze van a valódi Erzsébethez, erkölcsösség tekintetében mindenképp. Ráadásul a színésznő a mozivásznon hasonló karizmával rendelkezik, ami magával ragadja a nézőket még ma is, úgy, ahogyan a történelmi Erzsébet magával ragadta környezetét a XIX. században.

Ezek után megállja a helyét a kategorikus állítás, hogy a Sisi egy rossz sorozat?

Ha teljesen elfogulatlanul állok hozzá, akkor azt mondanám róla, hogy nagyon látványos, szépen fényképezett, és aki szereti a kalandfilmeket, azok számára élvezhető is. Azonban azt leszögezhetjük, hogy ez a film nem a királyi családról szól, hanem egy teljesen fiktív alkotás, amelyet híres történelmi személyek nevével akarnak eladni, nem törődve azzal, hogy ez a kifordított ábrázolásmód mennyire gyalázza meg az emléküket. Könyvem fő témája Erzsébet királyné magyarokkal való kapcsolata, és az a célja, hogy hitelesen mutassa be az uralkodó feleségének és az ő környezetének az életét. Úgy gondolom, nekünk, kutatóknak és a királyné hivatalos emlékhelyének, a Gödöllői Királyi Kastélynak most még fontosabbá vált a küldetése abban, hogy a királyi család hiteles megjelenítése minél több emberhez eljuttasson.

(Boríókép: Jelenet a Sisi című sorozatból. Fotó: RTL Klub)



  • Bérelnék
  • Bankszámla