A boomerek szerint a Netflix és a kajarendelés miatt nem hagyják el a mamahotelt a fiatalok

„Bezzeg az én időmben” – hallhatjuk gyakran az idősebb korosztály tagjainak szájából, amit gyakran követ az „Ezek a mai fiatalok” felkiáltás is. Minden kornak megvan a maga hóbortja, az idő pedig, mint tudjuk, mindent megszépít, így az idősebbek számára a régmúlt szép emlékeire visszagondolni mindig sokkal jobb élmény, mint a keserű valóság, emiatt is fordulhat elő, hogy az aktuális fiatalok és tinédzserek életvitelét egyszerűen indokolatlannak vagy botrányosnak gondolják. 

Ezen korosztály reakcióit figurázza ki a mostani tinédzserek többsége is, az 1946 és 1964 között született baby boomerekre használt „OK, boomer” kifejezés pedig már szinte szállóigévé vált, a lejjebb említett kutatást olvasva pedig vélhetően többek száját is elhagyja majd ez a mondat.

A King’s College London kutatóinak legfrissebb felmérése szerint ugyanis a megkérdezett boomerek fele szerint az általuk luxuséletmódként beállított Netflix-előfizetés, kávézgatás és a gyakori ételrendelés a fő oka annak, hogy a mai fiatalok nehezen tudják elhagyni a gyakran csak „mamahotel”-ként emlegetett szülői házat, és saját otthonba költözni – szúrta ki az Independent. 

A tanulmányból emellett kiderül, hogy a millenniálnak is nevezett Y generáció tagjainak 48 százaléka gondolja úgy, hogy a fiatalok nem törődnek azzal, hogy pénzt tegyenek félre, és a jövőjük érdekében takarékoskodjanak, míg a boomerek 52 százaléka gondolja ugyanezt.

A ház- és lakásárak növekedése és az infláció mértéke mellett pedig igencsak eltörpülő összeg a havonta pár ezer forintba kerülő Netflix-előfizetés, és az ételrendelés sem minden esetben olcsóbb, mint egy nagybevásárlás után saját kezűleg elkészíteni a vacsoránkat. A válaszadók körében a legtöbben (76 százalék) legalább abban egyetértettek, hogy a mai fiatalok számára jóval nehezebb otthonhoz jutni, mint korábban. 

Régen tényleg minden jobb volt? 

Nem, nem volt minden az.

A „bezzeg az én időmben” jelenség magyarázata a kutatók szerint az emberi memória sajátosságaira vezethető vissza. Sokan úgy gondolják, az emlékezetünk úgy működik, mint egy videószalag, amelyre az agyunk minden fontos dolgot rögzít a múltunkból, azonban ez koránt sincs így. Amikor felidézünk egy emléket, akkor azt az agyunknak újra össze kell raknia különböző információfoszlányokból. Kétségtelen, hogy ilyenkor olyan dolgokra emlékszünk, amik valóban megtörténtek, azonban az agyunk elsősorban azokat az emlékeket hívja elő, amelyek a legkönnyebben felidézhetők valami oknál fogva.

Igen ám, de a hiányzó, nem fontos vagy már elfeledett részeknél az agyunk kipótolja ezeket a réseket néhány töltelékinformációval, ami miatt úgy gondoljuk, hogy mindenre pontosan jól emlékszünk. Ezek a kiegészítések az érzelmeink miatt általában szép dolgokkal vértezik fel a már amúgy is kellemesnek tartott emlékeinket, a netalántán rossz részleteket pedig egyszerűen kizárja elménk, emiatt jogosan érezhetjük úgy, hogy régen bizony tényleg minden sokkal jobb volt. 

Ezt hívják prezentista elfogultságnak vagy torzításnak, ugyanis a jelen valóságunk darabjait illesztjük be az emlékeink hiányos részleteibe, amelyek így gyakran sokkal szebb színben kerülnek elő hosszú évekkel később. Például a múltbeli kapcsolatainkra vonatkozó emlékeinket kiszínezi az, ahogyan most érzünk ezekkel az emberekkel kapcsolatban. Ha a kapcsolat megromlott, nagyobb valószínűséggel emlékezünk vissza ennek tükrében a korábbi eseményekre, annak ellenére is, hogy akkoriban éppen nem úgy éltük meg azokat.  

Mindig az aktuális fiatalok a rosszak 

Ahhoz, hogy az idősebb generáció meg tudja ítélni, hogy valóban a mai fiatalok rosszabbak, mint az ő gyerekkorukban, emlékezniük kell vagy kellene arra, hogy akkoriban pontosan milyenek voltak. Ez azonban évtizedek távlatából meglehetősen nehéz, főleg mindazt objektívan megítélni, amit ő anno megélt, ha pedig nincsenek emlékek, akkor azokat a jelen impulzusaiból pótolja ki az agy. Mindezt azonban nem a jelenkor gyerekeinek viselkedéséből vagy cselekedeteiből merítik, hanem a saját életükből – írja a Vox. 

Ezt támasztja alá egy 3458 felnőtt körében végzett kutatás is, amelyben a tekintélyelvű felnőttek állították a legnagyobb arányban azt, hogy a mai fiatalok sokkal kevésbé tisztelettudók, mint régebben, a tanultak, olvasottabbak pedig azt, hogy a mai fiatalok nem olvasnak eleget, míg a magasabb intelligenciával rendelkezők gondolták úgy, hogy a mostani gyerekek kevésbé okosak, mint korábban. 

Nem igazán rendelkezünk objektív ismeretekkel arról, hogy gyermekkorunkban mennyire olvastak a gyerekek, ezért amikor arra kérnek, hogy gondolj rá, csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésére. Ez csak a te emléked, amit a prezentizmus problémája jócskán feljavíthat

– vélekedett John Protzko, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa, aki szerint ugyanez az egyik legfőbb oka annak, hogy az aktuális fiatalokat mindig rosszabbnak tartjuk, mint a korábbi korok gyerekeit, azonban ennél sokkal több összetevős a történet.

Bármi is legyen azonban az ok, azt tanulmányok bizonyítják, hogy a Z generáció tagjai kevesebb kábítószert fogyasztanak, kevesebb alkoholt isznak, és sokkal később kezdenek el szexuális életet élni, mint régebben kortársaik.

A generációk elmélete olyan, mint az asztrológia 

A különböző nemzedékek és generációk időről időre mindig panaszkodnak egymásra, ami gyakran általános véleménynyilvánításhoz vagy előítélethez vezetett és vezet a mai napig. 

Az emberek hajlamosak ezeket a túlzottan általánosító kijelentéseket a generációkra vonatkozóan tenni, és megpróbálnak narratívát építeni arra az elképzelésre, hogy vannak különbségek, amelyeket az emberek között figyelünk meg, és a generációknak tulajdoníthatunk. Ez azonban ennél sokkal bonyolultabb

– vélekedett Cort Rudolph, a Saint Louis-i Egyetem pszichológusa.

A szakember szerint mivel konkrét, átfogó adatok nincsenek ennek meghatározására egy generációról sem, így igazságot tenni vagy ez alapján kategorizálni bizonyos korcsoportokat olyan, mint az asztrológia, meglehetősen általánosító. 

„Az »én« csillagjegyem vagy nemzedékem és »az ő« jegyük vagy nemzedékük közötti különbségtétel lehetőséget ad az embereknek, hogy azonosuljanak egy csoporttal, miközben megkülönböztetik magukat másoktól. Ez meglehetősen beszűkült gondolkodás” – tette hozzá.

És hogy mi lesz akkor, ha a boomerek helyét a millenniál generáció veszi át? A szakember szerint a legtöbbet panaszkodó korosztály elnevezésén kívül semmi sem fog változni.

A millenniálok olyanok, mint mindenki más. Idősebbek lesznek, ugyanúgy nézik majd a gyerekeket, és ugyanazokat a dolgokat teszik szóvá, mint most a boomerek. Az emlékeink torzítása még 1000 év múlva is hatással lesz ránk

– mondta Rudolph. 

(Borítókép:  Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)