Üsse bele az orrát, hiszen kiszagolhatja, ha elmúlt a szerelem

Az igazi megtalálása kemény dió, így amikor végre rálelünk a vélt vagy valódi nagy Ő-re, kinél hamarabb, kinél kicsit később lehúzódik a rózsaszín köd. „A szerelem engem mindig bolonddá tesz” című R-Go-dal sorai a legtöbb emberre igazak, ha a szív zakatolása beindul, nincsen megállás, a párunkat mindenkinél szebbnek, jobbnak, tökéletesebbnek látjuk, így egyben a testszagáért is egyszerűen megbolondulunk, még ha az mások számára lehet, hogy nem éppen kellemes. 

De akkor – ha csak átvitt értelemben is – , valóban létezik a „Love is in the air” jelenség, azaz a szerelem van a levegőben teória? Egyesek szerint a partnerünk testszaga az egyik oka annak, hogy valakibe beleszeretünk, de akad olyan feltevés is, hogy amíg szerelemesek vagyunk, nem érezzük a kellemetlen szagokat a párunkon, így jócskán árulkodó lehet, ha már elmúlt a másik iránti eszeveszett rajongás... 

Azok a fránya feromonok

Ugyan azt már az 1900-as évek közepén megállapították, hogy bizonyos állatoknál a szaglás rendkívüli szerepet játszik a társas viselkedésben, azonban a feromonok létezését az embereknél csak az 1970-es években kezdték el vizsgálni a kutatók.

De mi is a feromon? A feromonok a természetben megtalálható kémiai vegyületek, melyek megtalálhatók az állatokban és az emberekben is. Szerte az élővilágban fontos szerepük van, mint a kommunikáció legelső formái, hiszen segítik az állatokat a területük megjelölésében, a társak felismerésében és a nemi érdeklődést is jelzik. Az adott faj más egyedeiből váltanak ki viselkedésbeli reakciókat, így akár vonzalmat is.

A témakört kutatók először azt állították, hogy lehetetlen, hogy az emberek viselkedését is befolyásolják a feromonok, mivel ezt a Jacobson-szerven keresztül észlelhetjük csak – amely egy járulékos légzőszerv –, az emberi szervezetben azonban ez nem található meg. Pontosabban megtalálható, csak már magzatkorban olyannyira visszafejlődik, hogy a működéséért felelő gének egyszerűen nem működnek. Később bebizonyosodott azonban, hogy nemcsak ezek a szervek felelnek a feromonok érzékeléséért, a hagyományos orrüregben található receptorok is képesek érzékelni ezt. A 2000-es években megállapították, hogy a két irányból beérkező kémiai információk az agyban integrálódnak, és a feromonokat egy speciális, a szaglóideggel párhuzamosan haladó ideg közvetítheti. 

Ugyan azt tudjuk, hogy az immunrendszert kódoló gének hatással vannak arra, hogy kihez vonzódunk vagy éppen kihez nem, de az úgynevezett szaglenyomatokat nem érdemes összekeverni a feromonokkal. A szaglenyomatok ennek ellenére szintén fontosak az életünkben, hiszen a nők például olyan férfit választanak maguk mellé, akinek eltérő génjei és immunrendszere van, mivel az életrevalóbb utódok nemzése érdekében ez a preferencia alakult ki bennük az evolúció során. A szaglenyomatok mögött megbúvó feromonok ugyan szintén ösztönös reakciót váltanak ki belőlünk, mégsem írható le ezek szaga úgy, mint egy kellemes illat, így nem lehet levendulához vagy éppen édeskés trópusi gyümölcsökhöz hasonlítani sem azokat. Az embereknél emiatt sokkal kevésbé valószínű, hogy maguk a feromonok irányítják a másik iránti vonzalmukat, sokkal inkább különböző szaglenyomatok azok, amik vonzóvá tesznek a szemünkben másokat. 

Génes ügy?

A gének, ahogy életünk legtöbb területén, a szerelem és a szaglás viszonylatában is rendkívül fontos szerepet töltenek be, azonban ebben az esetben nem a megegyező géneket hordozó emberek lehetnek azok, akiknek az illata igazán ámulatba ejt minket. A témában a svájci biológiai kutató, Claus Wedekind és munkatársai végeztek kísérletet, akiknek kutatását egyszerűen izzadt póló-tanulmányként emleget azóta a szakma.

Wedekindék arra szerettek volna választ kapni, hogy a szagok iránti preferenciánk összefüggésben áll-e a genetikánkkal, vagyis azt szerették volna látni, hogy jobban szeretjük-e valaki olyannak az illatát, akinek genetikája jól illik a miénkhez. Ehhez 49 önkéntes nőt és 44 férfit választottak ki, akiket különböző MHC gének alapján, azaz a fő hisztokompatibilitási rendszertényezők alapján válogattak össze.

A férfiakat ezt követően arra kérték, hogy a kutatók által biztosított pamutpólót viseljék két éjszakán keresztül. Emellett kérés volt, hogy csak illatmentes dezodort használjanak, illetve hogy kerüljék a csípős ételeket és a dohányzást, hogy az ezek által keltett szagok ne befolyásolják a vizsgálat eredményét. A két nap elteltével a férfiak szaglólyukkal ellátott dobozokba tették a pólókat, majd a női önkénteseket behívva, azoknak egyenként az volt a feladata, hogy hat különböző dobozból vegyenek szagmintát és az érzett szagokat pontozzák 1–10-es skálán intenzitás, kellemesség és szexisség szempontjai alapján. A hat dobozból három az aktuális nő MHC-génjeihez hasonló génekkel rendelkező férfi pólóját tartalmazta, míg a másik három a tőle különböző génekkel rendelkezőkét. 

A kutatás nem várt eredményt hozott, ugyanis a nők többsége a tőle különböző génekkel rendelkező férfiak szagát kedvelte jobban, így Wedekindék arra a következtetésre jutottak, hogy az MHC gének és az ehhez kapcsolódó szagok befolyásolják a párválasztás folyamatát.

Wedekindék kísérletét azóta többen is reprodukálták már, az egyik ilyen tesztet itt láthatja: 

Egy szippantás is elég

Sokszor hallhatjuk, hogy létezik – vagy éppen nem létezik – szerelem első látásra, azonban a szagokról valamiért szó sem esik a párválasztás kapcsán a legtöbb esetben. Pedig ahogyan a szemünkkel, úgy az orrunkkal is képesek vagyunk már az első találkozáskor megállapítani azt, hogy ki az, aki számunkra vonzó, és ki az, aki nem. Ezek szerint szerelem létezik első szaglásra is?

A San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint igenis létezhet, ugyanis tanulmányuk bebizonyította, hogy egyes állatok már rendkívül fiatalon elkezdenek a szagok miatt családtagjaikhoz ragaszkodni, az emberek pedig szintén hasonló elven alakíthatják ki kapcsolataikat, párkapcsolataikat. 

A tanulmány társszerzője, dr. Davide Dulcis szerint az eredményeik rendkívül fontos jelentőséggel bírnak a társadalmi preferencia és viselkedés kutatásának szempontjából. 

Veleszületett reakcióink vannak a kapcsolatainkban és a szerelemben, illetve annak eldöntésében, hogy kit szeretünk, Különböző jelekre hallgatunk, melynek fontos része lehet a szaglás, amely már első pillanattól kezdve dönthet a szerelmi életünkről, vonzalmunkról

– idézi a New York Post a kutatót, aki szerint a szagok kulcsfontosságúak a vonzódás és az elidegenedés viszonylatában is.

Messziről bűzlik itt valami!

A partnerünk testszaga a kapcsolat elején, közepén és végén is rendkívül fontos szerepet játszhat. Az elején, ahogyan azt már fentebb taglaltuk, az első és legfontosabb benyomások egyike kiszemeltünk testszaga. A kapcsolat végén azonban legalább annyira fontos szerepet tölthetnek be ezek mint az elején, azonban teljesen másképpen. 

A témában a dr. Mehmet Mahmut és társa, Ilona Croy professzor végzett kutatást, amelyből kiderült, a szaglásunk akár előre is figyelmeztethet arra, hogy elmúltak az érzések és kapcsolatunk hamarosan véget érhet. 

Megpróbáltuk megérteni, hogy mi történik egy kapcsolat végén, és hogy a partnered testszagától való idegenkedés előre jelezheti-e, vagy befolyásolhatja-e azt, hogy szakítasz vele

– ecsetelte a kutató a The Sydney Morning Heraldnak.

Ugyan mindenkire igaz, általános következtetést a kutatók szerint nehéz levonni a vizsgált esetekből, a kutatásból kiderült, előfordulhat, hogy

A kutatók szerint ez főként a nők esetében bír jelentőséggel, hiszen az ő számukra fontosabb  érzék a szaglás, míg a férfiakat sokkal inkább a vizuális dolgok fogják meg. 

Randi előtt tablettázni, na még mit nem! 

Dr. Mehmet Mahmut a szagok érzékelésének érzéseinkkel való kapcsolata mellett megállapította, a nőknél nagyban befolyásolja a fogamzásgátlók szedése a szaglást, emiatt, ha szeretnék meglelni a számukra valóban tökéletes férfit, a tiszta fej mellett tiszta szaglásra is szükségünk lesz, így érdemes kerülni a tablettákat. 

A kutatásukban vizsgált nők közül ugyanis azok, akik a kiszemeltükkel való találkozó előtt nem szedtek fogamzásgátló készítményt, sokkal nagyobb párkapcsolati elégedettségről számoltak be, mint azok, akik valamilyen fogamzásgátlót szedtek, így ha mindenbe nem is, egy-két dologba mégiscsak érdemes beleütni az orrunkat! 

(Borítókép: Uriel Sinai/Getty Images)