Béres Anett a tragikus teaszeánszról: Konkrétan a sátánt láttam

Nem látott kígyókat és anyaszült meztelen sem volt, de pokoli kínokat élt át az ayhuasca szertartás után Béres Anett, amiről most a Fókusznak számolt be részletesen. Ahogy azt elsőként a Velvet megírta, az egykori valóságshow-szereplőt eszméletlen állapotban, törött csontokkal találták meg a spirituális összejövetel után júliusban – Béres Anett csigolyatörést szenvedett, illetve öt bordája és a sarokcsontja is eltört. Azonnal kórházba szállították, ahol egy öt és fél órás életmentő műtéten esett át, a történtekről hetekig beszélni is képtelen volt.

A hölgy mostanra túl van a kezdeti sokkon, mindenre tisztán emlékszik függetlenül attól, hogy tudatmódosító szer hatása alatt állt. A szeánsz belőle mást hozott ki, mint a barátnőjéből: míg Sáfrány Emese még csak nem is hallucinált, Béres Anett megjárta a poklot, amelynek részleteit most meg is osztotta.

Emlékszem, mondtam Emesének, hogy én már furcsaságokat látok. És egyszer csak beütött… Különben az, hogy kígyókat láttam, nem igaz. Bárcsak kígyókat láttam volna, konkrétan én a sátánt láttam. Tényleg, amit én átéltem, azt senkinek nem kívánom. Egyszerűen bekerül az ember egy másik dimenzióba – azt éreztem, hogy nem tudok kilépni belőle. Az volt bennem, ha olyan dolgot csinálok, ami kizökkenti ezt az egészet, akkor kiugrok belőle, úgyhogy ordítottam, hogy takarodj a testemből. Tényleg azt képzeltem, hogy a sátán belém akar költözni. A nőt, aki a szertartást tartotta, a sátánnak láttam. 

A szertartásvezető azt mondta, hat óra alatt kiürül a szervezetéből, ehhez képest Béres Anett csak egy rövid ideig érezte tisztának magát. Mikor mindenki visszavonult, ő képtelen volt elaludni és rájött egy menekülési vágy, mert félt a nőtől, aki tartotta a szeánszot. Sáfrány Emese próbálta marasztalni, ám végül beadta a derekát és elment a táskájáért a közeli táborhelyre, ekkor döntött úgy az egykori realityszereplő, hogy egyedül útnak indul.

Beragadt a tripbe

Béres Anett berohant az erdőbe, abban bízva, hogy egy úthoz lyukad ki, de ez a pillanat sehogy sem jött el, ezért időnként pánik tört rá. Ez a pánik egyre csak nőtt benne amiatt, hogy egyedül volt, és rettegett, hogy bent ragad ebben az állapotban. Órákig rohant, mire ahhoz a szőlőföldhöz ért, ahol később rátaláltak. Mivel a táskáját elhagyta, nem tudott telefonálni, amikor később magához tért.

Éreztem, hogy fáj a hátam, de azt gondoltam, hogy csak zúzódás, és láttam a bokámon is, hogy valami nem stimmel. Onnantól kezdve nem tudtam lábra állni, négykézláb közlekedtem. Nagyon sokszor azt gondoltam, hogy álmodok, és volt olyan pillanat is, amikor azt gondoltam, hogy meghaltam. 

Kúszva-mászva egy egész napot töltött el a földön a lány, mire beesteledett és fázni kezdett. A híresztelésekkel ellentétben volt rajta ruha, csupán a pólóját dobta le menekülés közben, de nadrágot viselt. A hideg miatt levelekkel igyekezett betakarni a felsőtestét. Addigra már nagyon fájt a háta, és a bokája is triplájára dagadt, de eszébe sem jutott, hogy esetleg eltört valamije. 

Munkások találtak rá

Béres Anett szüleit 12 óra után értesítették lányuk eltűnéséről, akkor már több órája keresték hiába. A hatóságok semmi jóval nem biztatták őket, azt mondták, ha a lányuk sérült, nem valószínű, hogy túléli az éjszakai hideget, ami arrafelé akkor 2 Celsius-fok volt. 

Olyan fájdalmaim voltak, hogy hangosan ordítottam. És annyira fáztam már, annyira vacogtam, hogy a fogaim összeverődtek. Azt éreztem, hogy nem bírja az agyam tovább. És feküdtem, és mondtam a jóistennek, hogy szeretnék meghalni. Vártam, hogy kiszálljon a testemből a lelkem, és azt éreztem, hogy ebbe a fájdalomba most bele fogok halni.

Egyszer csak meglátta, hogy elmegy mellette egy autó, és torkaszakadtából kiabálni kezdett. Így végül a szőlőbe dolgozni érkező munkások találtak rá Béres Anettre, akik azonnal hívták a mentőket. Közben megérkeztek a helyszínre a szülei is, akik akkor még csak annyit tudtak, hogy egy sebesült lányt találtak a szőlőben.

Megbánta a szeánszot, de hálás

Béres Anett elmondása szerint konkrétan elgörbült az egész gerince, amit csavarokkal állítottak helyre, hogy stabilizálják. Az első héten rémálmai voltak, amire gyógyszereket kapott, idővel pedig ezek el is múltak.

Azért lettem jobban lelkileg, mert annyira hálás vagyok a jóistennek, az orvosoknak, az angyalaimnak, hogy ezt így megúsztam, hogy a hála sokkal nagyobb bennem. Nem tehetem meg, hogy most kiborulok, boldognak kell lennem. Nyilván szoktam sírni, de nem panaszkodhatom

– mondta Béres Anett, aki ugyan megbánta, hogy részt vett a szeánszon és visszacsinálná, ha tehetné, de a történtek miatt legalább most sokkal jobban értékeli azt, amije van: az életét, a családját, és a barátait.

Az interjút itt nézheti vissza: