Hány kapuja van Magyarország legnagyobb területű épületének?

Százhúsz éve, 1902. október 8-án adták át a Steindl Imre tervei alapján épült Országházat, amely 18 ezer négyzetméterével Magyarország legnagyobb alapterületű épülete. Steindl 1881-től foglalkozott a tervezésével, a felépítésével és a berendezésével is. 1900-ban szélütés érte, ami után egészségügyi állapota leromlott, 1902 nyarán, utolsó hónapjaiban egy hordszékben vitték az Országház építésének ellenőrzésére, de a 120 évvel ezelőtti átadást már nem érhette meg.

Az országgyűlés saját épületének ötlete már a 19. század első felében felmerült, mivel nem volt állandó helyszíne, hol a Pesti Vigadóban, hol a Nemzeti Múzeumban ülésezett. 1840 körül készültek el az első tervek Pollack Mihály tollából, ez egy reneszánsz stílusú épület lett volna. 1844-ben írtak ki pályázatot a mai Erzsébet tér helyén építendő épületre, de a pályaművek elbírálását ellehetetlenítette a szabadságharc, amelyben sok terv el is veszett. 1861-ben felmerült egy ideiglenes épület ötlete, ennek építése 1865-ben kezdődött Ybl Miklós tervei alapján a mai Bródy Sándor utcában. Alig tizenegy hónap alatt befejezték az épületet, de végül nem ez lett a Parlament.

Az állandó Országház tervpályázatát 1880-ban írták ki, 19 terv érkezett, köztük a győztes pályázat, Steindl Imre projektje. A 40 millió téglából felépített Parlamenthez 29 lépcsőházat, 27 kaput és 10 belső udvart tervezett. A millenniumi évben, 1896. június 8-án tartották meg az országgyűlés első ülését a még félkész épületben, amelyet minden magyar ismer – most pedig az is kiderül, hogy mennyire.

(Borítókép: Az Országház épülete 2022. április 5-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)