Hologramok hozhatják vissza Hollywood egykori ikonjait

Mint valamiféle mumus, egyre jobban kezd begyűrűzni az életünkbe a mesterséges intelligencia, amelynek gyors fejlődése és alkalmazkodása olykor meg is rémíthet minket. Ezen technológiák nem pusztán arra hivatottak, hogy megkönnyítsék a hétköznapi emberek életét, az üzleti világban is nagyot szakíthatnak velük. Rohamos térnyerésüknek napról napra szemtanúi lehetünk, és már a különböző vállalatok is kivetették rá a hálójukat. A közeljövőben minden bizonnyal a hologramok fognak hódító hadjáratra indulni, pontosabban már évtizedekkel ezelőtt elindultak, de kellett idő, mire beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. 

Magyar fedezte fel

A holográfia egy magyar fizikus, Gábor Dénes találmánya, amelyet 1947-ben fedezett fel, miközben az elektronmikroszkóp felbontóképességét javította. A holos a „teljes”, „egész”, a gramma pedig az „üzenet” görög szavakból származik. A holográfia felfedezése után évtizedekig csak elméletben foglalkoztak az ötlettel a tudósok, mivel akkor még nem álltak rendelkezésre ,,eléggé koherens" fényforrások. Magyarul nem voltak olyan eszközök, amelyek azonos hullámhosszú fényt bocsátottak volna ki úgy, hogy ezen hullámoknak még az ,,üteme" is megegyezett volna, tehát ugyanakkor és ugyanott érték volna el a maximális és minimális amplitúdójukat.

Ez a probléma azonban 1960-ban megoldódott, amikor felfedezték a lézert – találmányáért Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel-díjat is kapott. A hologram által a tudósok már képesek voltak két dimenzióban ábrázolni a háromdimenziós tárgyakat, jelenségeket. A hologram egy interferenciaminta, amelyet két egymással találkozó hullám kelt, vagyis egy interferométer, azaz a hullámok találkozásának mérőeszköze. Az interferáló hullámokat két különböző pontból irányítják. Az interferenciatartományban állóhullám keletkezik, amelyet egy filmre vagy más közvetítőre lehet felvenni. A filmnek természetesen azokra a hullámokra, pontosabban az adott típusú sugarakra kell érzékenynek lennie, amilyen típusú a megvilágítás. A filmen végeredményben a ,,lefényképezett” tárgy háromdimenziós képe lesz látható. 

Az ABBA tökélyre fejlesztette

A holografikus eljárás a szórakoztatóiparban már egyáltalán nem számít újdonságnak, mivel sok éve alkalmazzák. Hologrammal találkozhattunk eddig többek között a filmekben, főleg a sci-fikben, például a Star Warsban és a Start Trekben, de számos előadót is jelenítettek már meg így a színpadon. Közéjük tartozik Michael Jackson, Elvis Presley, Amy Winehouse, Whitney Houston, Marilyn Monroe, Tupac, illetve Ronald Reagan és II. Erzsébet királynő is. Ezen elképzelés mentén haladva, egy új technológiát megálmodva indította útjára 2022 májusában az ABBA az ABBA Voyage nevezetű koncertsorozatát a londoni Queen Elizabeth Olimpiai Parkban, ahol külön arénát építettek fel az előadások miatt. 

A fellépéseken az együttes tagjainak virtuális avatárjait láthatják a nézők, amelyeket ABBA-tarnak is neveznek, és a jelenleg 70-es éveiben járó előadók fiatalkori, 1970-es évekbeli mását jelenítik meg. A létrehozásukhoz a motion capture technológiához nyúltak, amely során 160 kamerával vették fel a zenekar fellépéseit, míg az avatárok mozgatásához statisztákat használtak, akikre olyan ruhát adtak, amely rögzítette a mozgásukat. A 22 dalból álló műsort zenekar kíséri a színpadon, amire tavaly május óta körülbelül 800 ezren voltak kíváncsiak. Az utolsó fellépésre előreláthatólag 2023. november 27-én kerül sor, azonban 2026 áprilisáig még meghosszabbíthatják.

Divatmárkák álltak be a sorba

A szórakoztatóiparhoz hasonlóan a divatvilág nagyvadjai is már évekkel ezelőtt lecsaptak erre a technológiára, köztük olyan világmárkák, mint a Balenciaga és a Burberry. Előbbi például tavaly rendezett egy divatbemutatót, amelyet a résztvevők VR-szemüvegen keresztül nézhettek. Egy modellről készített virtuális avatár 44 klónját használták fel az új ruhadarabok bemutatásához. Míg utóbbi már 2011-ben próbálkozott ezzel a módszerrel, ők az őszi/téli kollekciójukat egy hologramshow-n mutatták be, amelyen a modellek életnagyságú, 2D-s változatát lehetett látni. 

Nem zárkózik el a hologramoktól a Dolce&Gabbana sem: ők állították össze az ABBA-tagok avatárjának digitális gardróbját, ami kifejezetten inspirálhatta a divatházat, így tavaly már szerepeltették magukat a Metaverse Fashion Weeken. Az AI-szakértők szerint egyáltalán nem kell sokat várni arra, hogy a svéd zenekar énekeseinek virtuális mását megalkotó technológia betörjön a kifutókra. Egyes beszámolók szerint már Európa legnagyobb ügynökségénél, a Models1-nél és a londoni Storm ügynökségnél is fontolgatják a virtuális modellek használatát. Sőt, egy német márka, a ColorDigital GmbH már most digitális emberi modellekkel dolgozik, és olyan márkáknak készítenek fotorealisztikus avatárokat, mint a Hugo Boss vagy a Valentino. Egy 19 éves robot, Lil Miquela például 8000 dollárt, azaz 2,8 millió forintot kap egy Instagram-bejegyzésért a divatcégektől. A becslések szerint tavaly több mint 3,8 milliárd forintot keresett.

Nem hiszem, hogy túl messze vagyunk attól, hogy a digitális és a fizikai világ között ellentét feszüljön a divat miatt. Már lehetséges egy 3D-s modellt kifutóra helyezni és sétáltatni. Speciális holografikus technológiával akár a valódi modell mellett is megjelenhetnek. Az AI-eszközök segíthetnek életre kelteni mindezt egy éven belül

– fejtettek ki Nicole Reader, a Modern Mirror divattechnológiai ügynökség alapítója.

Ez jogilag rendben van?

Nicole Reader beszámolója egyúttal arra is enged következtetni, hogy ezzel a technológiával akár Hollywood régi ikonjait is újra kifutóra lehet helyezni. Többek között a Hermes táskáját lengető Grace Kellyt – a divatház róla nevezte el a legkeresettebb kézitáskáját –, Marilyn Monroe-t, Audrey Hepburnt vagy akár még Diana hercegnét is, akinek öltözködési stílusáról azóta is ódákat zengenek. Az ugyanakkor kérdéseket vet fel, hogy az elhunyt vagy még élő hírességek képmásának használata milyen engedélyekhez lesz kötve.

Ez a technológia drámai fejlődést mutatott az elmúlt öt évben. Különösen a filmiparban vannak olyan kulcskérdések, mint például a beleegyezés az úgynevezett szintetikus újjáteremtés esetében – az elhunyt színészek újbóli szerepeltetése a filmekben, amelyekben az arcukat helyezik egy testre vagy esetleg a teljes valójukat teremtik újjá. Érdekes kérdések merülnek fel a jogi vonatkozások kapcsán is. Ha arcomat adom egy filmhez, felhasználható lesz más produkciókban is? Ha színészként felfedeznek, kapok egy szerepet, aláírom a szerződést, az azt jelenti, hogy a stúdió más módon is felhasználhatja a képmásomat? Kaphatok ezért kártérítést? Mennyire szólhatok bele abba, mit csinálnak az arcommal és a hangommal?

– mondta Henry Ajder szakértő, azonban jelenleg nincs olyan technológia, ami jelezné, ha mesterséges intelligenciát használtak egy felvétel manipulálására. 

A szakemberek azzal kapcsolatban is riadót fújtak, hogy a modellek alapján készült avatárok megsérthetik az adatvédelmi jogokat, és olyan szerzői jogi kérdéseket vethetnek fel, amelyekre egyelőre nincs szabályozás. Az sem tiszta, mennyit kéne fizetni a modelleknek azért, ha felhasználják a virtuális másukat. Mint azt Reader kifejtette, az a legjobb megoldás, ha a manökenek hozzájárulnak ahhoz, hogy 3D-s képeket készítsenek róluk. Ha avatárokká válnak, azzal megőrizhetik jogaikat, és pénzt szerezhetnek a különböző megjelenésekkel – megakadályozva ezzel azt, hogy a már elkészült képeik alapján, a beleegyezésük nélkül alkossanak róluk virtuális modelleket.

A modellek és a hírességek új bevételi forrásokhoz juthatnak, ha saját virtuális avatárt készítettnek. Gondoljunk csak bele, újra és újra engedélyt adhatnak a képmásuk felhasználására, anélkül, hogy jelen lennének

– jegyezte meg Nicole Reader.

(Borítókép: Hologram az ABBA Múzeumban. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)