Hitler adta meg a kezdő lökést, a bevásárlóközpontok parkolóinak réme lett

Ahogy Európa nagy részén, Magyarországon – az Opel Astrával és a Suzuki Swifttel holtversenyben – szintén jó eséllyel ott lenne az elsők között a Volkswagen Golf, ha az a kérdés, milyen autóból látható a legtöbb az utakon. Ugyan német népautónak készült, az elmúlt évtizedekben társadalmi osztálytól függetlenül mindegyik kiadott modell meghatározta a korát szerte a kontinensen, a használt autók piacán pedig a mai napig igencsak népszerű választásnak bizonyul – ahhoz, hogy erről megbizonyosodjunk, sokszor elég kimenni egy bevásárlóközpont parkolójába, vagy körbenézni egy weboldal eladási kínálatában. 

A VW Golfok sikertörténete azonban, úgy tűnik, nem íródik tovább, ugyanis a gyártó bejelentette, hogy a legújabbnak számító, 8-as széria lehet az utolsó a hagyományos Golfok sorában. A németek a hónap elején tették közzé, hogy a jövőben az elektromos autókra szeretnének koncentrálni, emiatt pedig leállítják a dízel- és benzinmotoros Golf gyártását – írja a Daily Mail. 

Lehet persze harsogni, hogy ez csak egy gépjármű, amelynek lényege, hogy elvigyen A-ból B-be, azonban a német kisautó a populáris kultúrára, a társadalmi státuszokra és a dizájnra is hatással volt. 

A Golf ráadásul nemcsak a Volkswagen legsikeresebb autója, hanem minden idők egyik legsikeresebbje autója is egyben, amely évtizedek óta uralja az európai piacot. Az 1974-ben a gyártósorról először kiguruló modell 8 szériát élt meg, ez idő alatt pedig jóval több mint 35 milliót adtak el belőle, szemben a Golf elődjének tartott VW Beetle, azaz a híres bogárhátú maga 23 millió eladott darabjával.

A popkultúra és a királyi család is odavolt érte 

A Golf eredetileg egy pimasz, fiatalos életérzést kívánt közvetíteni, mely a hetvenes években a középosztályt célozta meg, a gyártó azonban a nagyobb modellekre vágyó vásárlókra is gondolt, így aki nem engedhetett meg magának egy Porschét, a Golf sportváltozatát, a GTI-t választotta, amely piros festéssel vagy piros díszítéssel ellátva passzolt a kor ruhadivatjához is.

A szakemberek szerint már az első szériának is formabontó részletei voltak, beleértve a váltókar gombját, amely golflabdához hasonlóan domború volt, a Beetle rovarszerű gömbölyűségéhez képest a Golf pedig kívülről is ellenállhatatlanul modern volt.

Emiatt hamarosan igazi státusszimbólummá vált, a popkultúra szerves része lett mind a Golf, mind pedig a Volkswagen. A márka kultuszát 1986-ban Mike D, a Beastie Boys hiphopbanda tagja emelte igazán magasra, aki egy igazi VW-emblémával ellátott nyakláncot viselt a banda első albuma klipjeinek felvételein.

Talán nem is sejtette, de ezáltal trendet indított el a fiatalok körében, akik előszeretettel feszítették le a Golfokról az emblémákat, hogy ők is úgy fessenek, mint kedvencük. Egy biztos, a márka valóban a nép egyik kedvenc autójává vált, ráadásul egész Európa-szerte sorban álltak a népszerű négykerekűért. 

Popkulturális szerepét mi sem mutatja jobban, mint hogy David Bailey világhírű fotós is emlékezetes televíziós reklámot készített a Golfhoz Paula Hamilton modellel, aki a képsorokon egy szakítást követően kidobja mindazt, amit volt párjától kapott, csak egyvalamit őriz meg, a Golf kulcsait. A remekbe szabott videóhoz egy frappáns szlogen is társult: „Ha az életben is minden olyan megbízható lenne, mint egy Volkswagen” – állt a meghatározó reklám végén,

Nem is csoda, hogy a Golf ezt követően hihetetlenül népszerűvé vált a nők körében.

– ez pedig még tovább növelte a népszerűségét és egyben üzenetét is, miszerint ez az autó mindenki számára megfelelő választás. Később aztán Vilmos herceg is egy Golfot vezetett, amikor Katalin még csak a barátnője volt – bár esetében azt sem lehet teljesen kizárni, hogy pont a nő lenyűgözése miatt esett a választása a kompakt német autóra.

A népszerű autós tévéműsor, a Top Gear egyik korábbi műsorvezetője, James May is úgy vélekedett, hogy a kisautónál jobb választás nem létezik. 

Mint tudjuk, a Golf a válasz mindenre. Ez az egyetlen autó, amelynek léteznie kell

– mondta. 

Mégsem lehet megérteni a Golfot anélkül, hogy ne értenénk elődjét, a Beetle-t, amelynek szelleme végigkíséri az egész történetét.

Hitler szívügye volt, apró méretűre zsugorított luxustermék lett

A bogárhátú eredete Ferdinand Porsche mérnöki és tervezési tanácsadó cégénél keresendő, amely az 1930-as években egy olcsó népautó gyártását ajánlotta fel Adolf Hitlernek. Ez a javaslat leginkább egy négykerekű motorkerékpárhoz hasonlított, a végletekig takarékos tervet pedig jól bizonyítja, hogy még hidraulikus fék sem volt benne. Hitler ennek ellenére lelkesedett a Volkswagen ötletéért, de – Porsche professzor megkérdezése nélkül – a cég wolfsburgi gyárának 1938-as megnyitóján bejelentette, hogy a náci szlogen, „Kraft-durch-Freude-Wagen” néven fog futni a gyártás. 

A második világháború után a bogárhátú rádöbbentette Amerikát arra, hogy kicsiben gondolkodjon, Mexikóban és Nigériában mindenütt elterjedt taxi lett, népszerűségét pedig csak tovább növelte az 1968-ban bemutatott, Herbie című film.

1974-re a Volkswagen azonban küszködni kezdett a Bogárral, az eladások ugyanis csökkentek. A menedzsmentet nyugtalanító kérdés pedig hamar az lett, hogy

A 747-es Boeinghez hasonlóan a Volkswagen is a Golfba fektette minden bizadalmát, így a cég jövőjét is, ami nyerő taktikának bizonyult. Ahogy az is, hogy a kezdetekben az autó karosszériájának és belső terének megalkotásával az olasz formatervezőt, Giorgetto Giugiarót bízták meg. Az olasz mester korábban Torinóban dolgozott, és Alfa Romeókat tervezett, de az 1973-as olajválság után rájött, hogy a hosszú, alacsony, sima sportautók ideje lejárt. A szakember valami praktikusat akart csinálni – és mi lehet praktikusabb egy új népautónál? A Golf-design szinte azonnal az egész világon népszerűvé vált.

Az 1974-ben debütáló Golf legnagyobb előnye a szakemberek szerint az volt, hogy az 1959-es Minihez hasonlóan kisautó volt, így furcsán osztálytalan is, azaz a társadalom minden csoportja vevő volt rá. Pedig ez korántsem volt megszokott, a VW slágerautója előtt a kisautók a szegénységet szimbolizálták. 

Az autó azonban esztétikájában és funkciójában is ellenállt a társadalmi meghatározásoknak.

Valójában egyszerre volt mindkettő. 

A Golf-gyártás leállításának híre tehát egyszerre meglepő és melankolikus, mindez azonban korántsem meglepő, hiszen a nagy dízelbotrányt követően a Volkswagen folyamatosan átdolgozta termékstratégiáját. Az oka mégis leginkább az elektromos autók elterjedése lehet. A Volkswagen ugyanis az elején mintha beijedt volna az elektromos autók bevezetésétől, amelynek korai szakaszából így szinte teljesen ki is maradt, a növekvő érdeklődésre való tekintettel azonban éppen ideje volt, hogy erre (is) hangsúlyt fektessen a gyártó.

Egyesek szerint ugyan ez korántsem jó stratégia, és ez akár a népszerű autómárka végét is jelentheti – egyben azonban biztosak lehetünk: a magyar utakon még sokáig csodálhatjuk a különböző szériák lelakott vagy éppen makulátlanul fenntartott darabjait. 

(Borítókép: Volkswagen Golf 1974-ben. Fotó: Wolfgang Weihs / picture alliance / Getty Images)