Vajon az influenszerek fölöslegessé tehetik az újságírókat?

Az elmúlt évtizedben szinte nem telt el úgy nap, hogy valaki ne károgta volna vészmadárként, hogy a közösségi média az egész életünk felett átveszi az irányítást, a felgyorsult mindennapokba pedig már nem fér bele a nyomtatott sajtó olvasása, sőt az online hírportáloké is egyre kevésbé, a fiatalabb korosztály pedig szinte kizárólag a Facebookon, a Twitteren, a Tiktokon és az Instagramon keresztül tájékozódik a nagyvilág híreiről. 

Ez valóban elcsépelten hangzik, azonban igazságtartalma nehezen megkérdőjelezhető, az eladási számok és a trendek valóban egyre erősebben a népszerű közösségi platformok irányába tolódnak át, a Reuters Institute kutatása szerint pedig már nemcsak az újságok tulajdonosai, hanem azok alkalmazottai is elkezdhetnek aggódni, ugyanis

A Reuters Institute felmérése szerint a Z generáció tagjai egyre inkább az online személyiségek iránt érdeklődnek a jól bevált hírügynökségekkel és újságokkal szemben, a hírességek, influenszerek és a közösségi média arcai pedig idővel akár jelentősebb forrássá is válhatnak, mint az újságírók. A tanulmány elkészítéséhez mintegy 94 ezer embert kérdeztek meg összesen 46 országból.

Érdekes módon a változás szembetűnőbb az olyan platformokon, mint a TikTok és a Snapchat, ahonnan a felmérés eredményei szerint már a válaszadó fiatalok 55 százaléka informálódik – míg mindössze alig több mint 30 százalékuk tájékozódik továbbra is a hagyományos sajtóból. 

Személyre szabható tartalom a kulcs

És hogy mindez miért lehetséges? A válasz az egyedi, személyre szabott tartalmakban rejlik, hiszen ezek a platformok pont arra szolgálnak, hogy minden egyes felhasználó szokásához és érdeklődéséhez igazítva jelenítsenek meg tartalmakat. Ehhez mérten az sem meglepő, hogy az eredményeket, illetve a TikTok népszerűségét is az algoritmusának tulajdonítják.

A TikTok algoritmusa az érdeklődésünk szerint igazítja azt, hogy mit látunk, így biztosítva, hogy csak olyan tartalmakkal találkozzunk, amelyek valóban lekötnek bennünket. Ez a személyre szabott megközelítés a hagyományos híreket egyre személytelenebbé és irrelevánsabbá teszi a fiatalabb felhasználók számára

– mondta az Independentnek Jamie Love, a Monumental marketingügynökség vezérigazgatója.

Hozzátette, hogy továbbra is fontos a tényellenőrzés minden hírforrás esetében, így a Tiktok platformon is, amelyet azonban pont a legtudatosabb fogyasztók, a fiatalok használnak többségben, ráadásul a platform egyben arra sarkallja őket, hogy kutatómunkát végezzenek bizonyos tartalmakkal kapcsolatban, így jó eséllyel meg tudják állapítani az információk valósságát is. 

Hiába a TikTok és a Snapchat térnyerése, a Twitteren és a Facebookon a hagyományos médiacégeket, sajtóorgánumokat és újságírókat továbbra is kitüntetett figyelem övezi, a felhasználók 55 százaléka és 43 százaléka támaszkodik ezen platformokon a mainstream online hírcsatornákra – ők az új oldalakon azonban már nem tudnak érvényesülni, ez pedig idővel a munkájukba kerülhet. 

Míg a mainstream újságírók gyakran a Twitteren és a Facebookon keresztül több ezer embert elérnek, addig az újabb platformokon, így például az Instagramon, a Snapchaten és a TikTokon egyelőre nem sikerült komolyabb figyelemre szert tenniük 

– magyarázza a tanulmány.

Eltávolodnak a politikától és a közélettől

A tanulmány vezető szerzője, Nic Newman hozzátette, hogy mára a fiatalok teljesen eltávolodtak a politikától és a közéleti hírektől, azaz ezeknél szinte minden jobban érdekli a Z generáció tagjait. 

Ezért nem is meglepő, hogy a TikTok felületein egyre több hétköznapi tartalomgyártó foglalkozik olyan témákkal, amelyek tájékoztató és edukációs célt is szolgálnak. Ilyen például a már 2,8 milliós követőbázissal rendelkező Matt Welland is, aki tudományos, ismeretterjesztő, hírekre reagáló tartalmat gyárt az oldalon, de előadók és sportolók egyaránt egyre sűrűbben készítenek hasonló videókat. 

Bár láthatóan változnak a hírfogyasztási szokások, a kutatás feltárta azt is, hogy az online felhasználók jelentős része továbbra is az írott anyagokat részesíti előnyben. Ennek oka, hogy az írott cikkeket sokkal gyorsabban el lehet olvasni, mint végignézni egy-egy videót, ráadásul a tényellenőrzést megnehezíti az, ha valaki csak hall egy információt vagy adatot, és nem látja, vagy akár linkként kattintani is tudja a kapcsolódó tartalmakat.

(Borítókép:   Shuran Huang / Bloomberg / Getty Images)