Ezért nem látható azonnal a napozás okozta barnulás

A strandolástól és napozástól az emberek általában a pihenés és a kikapcsolódás mellett azt várják, hogy a nap sugaraival év közben alig találkozó bőrük kicsit barnábbá, így a szépségideáloknak megfelelően esztétikusabbá váljon. Sokszor azonban egy-egy strandon töltött nap után sem látja azt az ember, hogy komoly változást sikerült volna elérnie, néhány órával vagy nappal később azonban már rákvörös, vagy optimális esetben több árnyalattal barnább az illető bőre. 

A kutatók azt állítják, megtalálhatták a választ – ami állításuk szerint két, egymással versengő folyamaton múlik a bőrsejtjeinkben. Ugyanis amikor ki vagyunk téve a nap UV-sugárzásának,

„A bőr pigmentációja a napozás után szünetel, ennek mechanizmusa azonban egyelőre ismeretlen” – írja a Journal of Investigative Dermatology folyóiratban megjelent cikk.

A szerzők a tanulmányban elmagyarázták a két sejtszintű mechanizmust is, amelyek megvédik a bőrt a veszélyes UV-sugárzástól.

Eszerint

A melanin – amelyet a melanocitáknak nevezett speciális sejtek termelnek és terjesztenek – elsötétíti a bőrt, hogy megvédje a jövőbeli sugárzástól. Amikor UV-sugárzásnak vagyunk kitéve, az első mechanizmus hatékonyan megbénítja a másikat, amíg a DNS-korrekció el nem éri a csúcspontját – ez azonban néhány órával vagy ritkán napokkal később következik csak be.

DNS-t meg kell védeni a mutációktól, ezért ez a javítómechanizmus elsőbbséget élvez a sejten belül, amikor az a nap ultraibolya sugárzásának van kitéve. A DNS-javító mechanizmus lényegében azt mondja a sejt összes többi mechanizmusának: „Állítsatok le mindent, és hadd dolgozzak nyugodtan”

– magyarázta Carmit Levy, a Tel Aviv-i Egyetem professzora.

Egy fehérje felelhet mindenért 

A csapat korábbi kutatásai már kimutatták, hogy a napozás során aktiválódó, MITF nevű fehérje felelős a két mechanizmus szabályozásáért, az új kutatás során azonban egy másik fehérje, az ATM fontosságára is felhívták a figyelmet a tudósok.

A laboratóriumi kísérletek egerekkel és állati bőrszövetekkel is kimutatták, hogy az ATM-gátlás – más szóval a fehérjeszint eltávolítása – pigmentációt váltott ki, azaz a fehérje nélkül a bőr sötétedése, a barnulás végbemenne azonnal. 

Ez a folyamat valószínűleg a pigmentációs mechanizmus összetevőit hasznosítja annak érdekében, hogy maximalizálja annak esélyét, hogy a sejt mutációk nélkül túlélje a sugárzást

– tette hozzá Carmit Levy. 

A csapat úgy gondolja, hogy tanulmányuk segítheti a bőr védelmével kapcsolatos jövőbeli kutatásokat, és végső soron segíthet a bőrrák megelőzésében is. A fehérjék működésének és a két mechanizmus közötti kölcsönhatásnak a manipulálása ugyanis jobban megvédheti a bőrsejteket a DNS-károsodástól, vagy növelheti a pigmentációt.

Köztudott, hogy a napfény és a szoláriumok UV-sugárzása károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét, és bőrrákot okozhat. Ha elegendő DNS-károsodás halmozódik fel az idő múlásával, az a sejtek kontrollálatlan növekedését okozhatja, ami bőrrákhoz vezethet – ami akár halálos is lehet.