2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Egykor a madárürülékről volt híres, most a veszélyeztetett fajok otthona ez a sziget

shutterstock 548343865
2023.10.05. 20:38
Felszámolták az invazív fajokat, és helyreállították a területet, mára több ezer veszélyeztetett fajnak ad otthont a kis karibi sziget, Redonda. A folyamatot 2016-ban indították el a korábban a temérdek madárürülékről, patkányokról és kecskékről elhíresült szigeten.

Tőlünk eső távolsága és kis mérete miatt ugyan jó eséllyel sokan még nem is hallottak a karibi Redonda szigetéről, a lakatlan, sziklákkal borított terület a veszélyeztetett fajok megmentéséért folytatott küzdelem egyik követendő példája, zászlóshajója lehet. 

Az apró, vulkanikus sziget a független közép-amerikai országhoz, Antiguához és Barbudához tartozik, amelyet először Kolumbusz Kristóf említett meg 1493-ban, ám állítólag csak 200 évvel később tették be emberek a lábukat a területre. Ehhez pedig akkor már komoly érdek is fűződött, ugyanis

a tengeri madarak miatt a hely remek volt a guanó bányászatához – azaz a 19. században műtrágyához és puskaporhoz használt madárürülék begyűjtésére.

A guanót a modern gazdálkodás fejlődésének előmozdítójaként tartják számon, és a kereskedelem csúcsán Redondán évente 4000 tonnát nyertek ki belőle.

Mindez azonban a természetes anyag hasznosítása mellett azt is jelentette, hogy az emberrel együtt a különböző invazív fajok is megjelentek Redondán – a fekete patkányok és az elvadult kecskék pedig hamar el is szaporodtak a szigeten. Ráadásul az első világháború kitörését követően a guanótermelés leállt, így az emberek eltűntek, az állatok azonban megmaradtak.

A kecskék és a patkányok szép lassan felfalták a sziget növényeit, és zsákmányul ejtették az őshonos fajait, így a növényzet nagy része eltűnt. Emiatt a szárazföld omladozni kezdett, a sziklák és a talaj becsúszott a tengerbe, és megfojtotta az alatta lévő tengeri ökoszisztémát.

A madarak a kipusztult növényvilág miatt abbahagyták a fészkelést, és még a kecskék egy része is éhen halt emiatt, tetemüket pedig a patkányok falták fel, akik egyre csak szaporodtak. 

A kihalás megelőzése a cél

A hosszú évtizedek óta zajló folyamat láttán döntöttek úgy különböző környezetvédelmi csoportok, hogy lépéseket tesznek a sziget megmentése érdekében. A sziget rehabilitációja 2016-ban indult, amely során az invazív fajok felszámolása volt az elsődleges feladat, hiszen mindenki nagy meglepetésére a többit a természet maga állította helyre. 

Éppen csak eltávolítottuk azokat a fajokat, amelyeknek nem kellett volna ott lenniük, és hónapokon belül azt láttuk, hogy a növényzet visszanőtt, a sziget újjáéledt. A mai napig nem ültettünk el semmit, nem telepítettünk vissza egyetlen fajt sem. Csak eltávolítottuk a patkányokat és a kecskéket, és a sziget a szemünk láttára átalakult

– mesélte Johnella Bradshaw, a projektet vezető civil szervezet, az Environmental Awareness Group Redonda programkoordinátora.

Ez a rendkívüli újjáéledés ráadásul oda vezetett, hogy a szigetet és az azt körülvevő óceánt védett területté nyilvánították. Az antiguai kormány szeptemberben jelentette be, hogy a Redonda ökoszisztéma-rezervátum 30 ezer hektárnyi szárazföldet és tengert fog lefedni, beleértve az apró szigetet és egy 180 négyzetkilométeres korallzátonyt.

Ennél is fontosabb azonban, hogy több ezer veszélyeztetett faj éledt újjá a szigettel, a kutatók ráadásul 30 globálisan a kihalás szélén álló fajt jegyeztek fel a területen 2016 óta. 

A környezetvédők azt remélik, hogy ez segít megelőzni a tragédiát, amely a régió számos szigetén kibontakozóban van. A Karib-szigeteken – annak ellenére, hogy a Föld területének mindössze 0,15 százalékát teszik ki – történt aFauna & Flora szerint 1500 óta a világon feljegyzett madárkihalások legalább 10 százaléka, az emlősök kihalásának 40 százaléka, a hüllők kihalásának több mint 60 százaléka.

Ezek a helyek a biológiai sokféleség gócpontjai, de egyben epicentrumai is a legtöbb faj kihalásának a világon. Nem hagyhattuk, hogy ez megtörténjen a Redondán is

– idézi Bradshaw-t a CNN.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy az invazív fajok a natív biológiai sokféleség csökkenésének elsődleges mozgatórugói a szigeteken, és felszámolásuk az egyik leghatékonyabb eszköze ezen tendenciák megfordítására. Az eltávolítás folyamata azonban nem mindig egyszerű.

A körülbelül egy mérföld (1,6 kilométer) hosszú Redonda a becslések szerint körülbelül 6000 patkány és 60 kecske otthona volt, amikor 2016-ban nekiálltak a sziget felélesztésének. Az egyik csapat azon dolgozott, hogy összegyűjtse a kecskéket, amelyeket aztán légi úton a szárazföldre szállítottak, míg a másik csapat két hónapig folyamatosan a szigeten táborozott, hogy csökkenteni tudják a patkányok populációját. Végül 2018-ban a szigetet hivatalosan patkánymentesnek nyilvánították, és ezt a státuszt azóta is őrzi.

A rágcsálók eltűntek, Redonda endemikus, helyi gyíkjai visszatértek, ráadásul a kutatók szerint egy kritikusan veszélyeztetett faj – a Redonda földi sárkány – populációja 13-szorosára nőtt 2017 óta. A teljes növényzet több mint 2000 százalékkal nőtt azóta, és már 15 szárazföldi madárfaj tért vissza a szigetre, köztük a szula és a fregattmadár.

A munkálatok előtt csak egy fa volt Redondán, és csak egy szárazföldi madár élt a szigeten

– emlékezett vissza 2016-ra Bradshaw. 

Meg kell őrizni ezt az állapotot 

Az eredmények tekintetében a legnagyobb kihívás most az, hogyan lehet fenntartani ezt a tendenciát. Ennek érdekében a programot vezető civil szervezet biztonsági intézkedéseket vezetett be, hogy invazív fajok ne kerülhessenek újra a szigetre. Emellett különböző tanulmányok elkészítésére is nagy hangsúlyt fektetnek a kutatók, mielőtt esetlegesen visszatelepítik az olyan őshonos fajokat, mint például a leguánok vagy az üregi baglyok.

A sziget azonban továbbra is csak a lábadozás fázisában jár, így csak igen szigorú óvintézkedések mellett közelítheti meg bárki is azt. A fenntartható halászat ugyan engedélyezett lesz Redonda közelében is, ám a sziget körül lesz egy kijelölt zóna, ahova csak azok a személyek és hajók léphetnek be, akik és amelyek esetében megbizonyosodhattak arról, hogy véletlenül sem hordoznak ruhájukon invazív magokat, illetve hogy a hajókon nincsenek patkányok vagy más kártevők.

Mindezt Antigua és Barbuda védelmi erői fogják segíteni, akik a körzetben teljes munkaidőben járőrözhetnek, ha a kormánytól elegendő támogatást kapnak. 

A kis és fejlődő szigetállamok esetében a túlélés a nagy biológiai sokféleségtől függ. Ha nem rendelkezünk erős biológiai sokféleséggel, szigeteink kevésbé ellenállók a változásokkal szemben: az éghajlatváltozással, a szennyezéssel, az invazív fajokkal és más erőkkel szemben sem. Emiatt is igazán követendő példa a többi sziget esetében, amit Redondán sikerült elérni

– vélekedett Nneka Nicholas, az állam Környezetvédelmi Minisztériumának jogi tanácsadója. 

(Borítókép: Redonda szigete. Fotó: Shutterstock)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.