A királyi család kísértetkastélyán csak az egyház segíthetett

Az Ok! magazin idézte fel cikkében a történetet, miszerint a néhai brit királynő, II. Erzsébet egy ízben az egyházhoz fordult segítségért nem mindennapi problémájával. A királyi család birtokában van egy húszezer angol holdon elterülő földterület, a Sandringham-birtok. A XVIII. században épült kastélyban karácsonyozott minden évben a brit királyi család hosszú időn át, ellenben mára nem emiatt ismert a birtok neve.

Történt ugyanis, hogy a szolgák, cselédek, inasok, egyéb munkavállalók rendre szokatlan eseményekről számoltak be. Kezdetben ezek apróságok voltak. Azt érezték a dolgozók, hogy figyelik, követik őket. Később megmozduló festményekről, lehulló könyvekről számoltak be. Maga Károly király is megtapasztalta a jelenségeket még a nyolcvanas években.

Mindenki úgy hiszi, hogy szellemjárta hely, rengetegen tapasztalták, köztük Károly király is. Vannak olyan részei a háznak, ahová senki sem akar menni, ahol senki sem akar egyedül lenni

– nyilatkozta egy udvaronc.

A király épp inasával volt kettesben. Olvasnivalót keresett. Egyszerre úgy érezték, hogy figyelik őket, és olyan gyorsan hagyták el a helyet, amennyire csak tudták. A könyvtár az egyik leginkább kísértetjárta hely. Van ott egy ősöreg óra, amely magától jár, egy szolgáló pedig – akinek sokáig ott volt kialakítva a lakrésze – arra ébredt, hogy könyvek repülnek le a szekrényekről. Az épület legrettegettebb szobája mégis az, amelyben a néhai György király halt meg.

Egy földszinti szoba, amelyet György királynak alakítottak át hálóvá az utolsó hónapjaira

– mesélte Kenneth Rose a királyi családról készített írásában.

Nyugtalan lélek

Rose elbeszélése szerint miután a király meghalt, a cselédek számos szokatlan, természetfeletti dolgot tapasztaltak, ezért nem akart senki sem bemenni oda. Így hát Erzsébet királynő hívott egy lelkészt, hogy tisztítsa meg a helyet a nyugtalan szellemektől. Ahogy fogalmaz:

Preu Penn – az anyakirályné udvarhölgye – elmesélte nekem, hogy a királynő nyáron elhívta Sandringhambe, hogy tegye tiszteletét egy – egyfajta – apró istentiszteleten, amelyet a helyi plébános tartott. Számos szolga panaszkodott, hogy a szoba kísértetjárta, és nem akarnak benne dolgozni. A plébános úr szobáról szobára járt, és valóban valamiféle nyugtalanságot érzett az egyikben [...] A háromtagú gyülekezet (Prue Penn, az anyakirályné, Erzsébet királynő – a szerk.) szentáldozást vett, és különleges imákat mondtak, azt hiszem, a király lelkének megnyugvásáért, abban a szobában, amelyben meghalt. A plébános elmondta, hogy a nyomasztó, felkavaró légkör Diana hercegnő miatt alakulhatott ki – már korábban is találkozott ilyesmivel, amikor valaki erőszakos halált halt.

Diana hercegnő, noha nem hozzá tartozott a kastély, erősen kötődött a Sandringham-birtokhoz. A főépülettől nem messze áll a Park House, ahol a hercegnő született.