A pénz tényleg megkeserítheti az életünket

Az életben kevés dolog van, amivel nem lehet vitába szállni, az azonban nem kérdés, hogy a fennmaradásunkhoz és a megélhetésünkhöz bizony – néhány önfenntartó életstílustól eltekintve – pénzre van szükségünk. 

A vagyoni helyzetünk ugyan meglehetősen eltérő, de a legtöbb ember már biztosan a saját életében is tapasztalta, hogy egy-egy hónap közepén vagy végén azon kapta magát, hogy a bankszámláján még úgy is igen kevés összeg maradt, hogy érzetre mindössze csak a lényeges, kisebb bevásárlásokra, és a rezsi kifizetésére költött.

Egyeseknél persze ez az alacsony fizetésnek köszönhető, ami nem fedezi teljesen az alapvető kiadásokat sem, a fiatalok többsége viszont egy új trend miatt kerül hasonló helyzetbe. Ilyenkor beszélünk pénzdiszmorfiáról, ami a pénzzavar jelensége, vagyis amikor

A jelenség a legnagyobb problémát az Y (1981–1995 között születettek) és az Z generáció (1996-2012 között születettek) tagjainak körében jelenti, ugyanis a korosztályok képviselőinek jelentős része megszállottan hajszolja a magas életet, azaz olyan dolgokat, amelyeket a tényleg tehetős emberek igen, ők viszont anyagilag nem engedhetnek meg maguknak. Legalábbis addig semmiképp, amíg nem biztosak abban, hogy a hó végén is lesz miből feltölteni a hűtőt…

Az Intuit Credit Karma megbízásából, a Qualtrics által végzett felmérésből kiderült, hogy a Z generációs válaszadók 44 százaléka, míg az Y generációsok 46 százaléka állította magáról, hogy megszállottan vágyik a gazdagságra, és az azzal járó életstílusra, míg ez az arány a többi generáció esetében átlagosan csak 27 százalék volt. Mindez amiatt érdekes, hogy döntő többségük azt is bevallotta, pénzzavarral, azaz pénzdiszmorfiával küzd. 

A jelenséget a felmérésben úgy írták le, mint „a pénzügyeinkről alkotott torz látásmód, ami rossz döntések meghozatalához vezethet”. A pénzügyi helyzetünk rossz megítélése ugyanis a céljaink elérésében is gátat szabhat, az Y generáció 59 százaléka, míg a Z generáció 48 százaléka emiatt nem érte el pénzügyi céljait. Ezért azonban nagyban a közösségi média lehet a felelős.

Már megint az a fránya közösségi média tehet mindenről? 

Manapság a közösségi médiát a legegyszerűbb okolni mindenért, hiszen a napjaink nagy részében valóban jelen vannak ezek az oldalak, így különösebben az sem meglepő, hogy a pénzzavarért is nagy százalékban a platformokat és az azokon uralkodó trendeket tartják felelősnek. 

A magyarázat is kézenfekvő, hiszen ennek a két generációnak a képviselői voltak azok, akik már a közösségi médiát használva nőttek fel, ami miatt olyan igényszint és torz anyagi kép alakulhatott ki bennük, amely egyébként nem mindegyikük számára elérhető. A platformokon ugyanis az általunk követett személyek, influenszerek olyan életszínvonalon élnek, amit nem feltétlenül engedhetnek meg magunknak, mégis sokak számára minden pénzt megér, hogy olyan cipőkben virítsanak, mint kedvenceik, vagy épp azokban az éttermekben és nyaralóhelyeken fotózkodjanak, mint az Instagram üdvöskéi. 

A közösségi média meggyőzte a huszonéves gyerekeket arról, hogy az Amalfi-parton, Louis Vuitton táskával kell virítaniuk, anélkül, hogy valóban kiérdemelnék azt

– magyarázta az oXYGen Financial vezérigazgatója, Ted Jenkin a LadBible-nek.

A féktelen költekezés persze hamar megbosszulja magát, azonban a jelenség egy nagyobb kép része, a fiatalabb korosztályok képviselői ugyanis alapvetően is kevesebb munkára és több szabadidőre törekednek, mivel nem munkával akarják tölteni az egész életüket – ez pedig csak tovább erősíti a bennük kialakult torz képet, hiszen kevés munkával a legtöbb esetben nem jár kéz a kézben a méretes persely. 

Megkeseríti az életünket, de boldoggá is tehet

Annak ellenére, hogy a pénzdiszmorfia valóban megnehezítheti az életünket, merész kijelentés lenne az, hogy a pénz nem tud boldogítani. A pénz és a boldogság igenis összefügg, de nem ilyen egyszerű a válasz. Persze a mondás szerint a pénz nem boldogít, az amerikai Purdue Egyetem kutatói azonban azt találták, hogy

Okozhat boldogságot, de csak egy bizonyos összegig. Arról, hogy pontosan mennyi pénz kell a boldogsághoz, ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

(Borítókép: burakpekakcan / Getty Images)