Feltűnt már, hogy a csapból is spanyol nyelvű dalok folynak?

Az elmúlt években talán már mindenki megtapasztalta, hogy a bevásárlóközpontokon átsétálva, egy tengerparti strandon pihenve, vagy épp csak a rádiót bekapcsolva felcsendül egy spanyol nyelvű, jó kedélyű latin szám. Ennek persze rengetegen örülnek, hiszen a dallamos nóták tényleg melegséget és napfényt hozhatnak a szürke hétköznapokba, a jelenséget alaposabban megvizsgálva pedig az is kijelenthető, hogy mindez nem csupán egy véletlen jött, majd hirtelen eltűnő zeneipari trend. 

2023-ban ugyanis az úgynevezett urbano, azaz urban vagy városi latin zene uralta a nemzetközi streaming lejátszási listákat. Mindez annak tekintetében nem annyira meglepő, hogy ez több műfajt is magába foglal, többek között a reggaetont, a dembowt, a dancehallt, és a latin hiphopot is, amelyek ma már

A műfajok berobbanása természetesen megnövekedett nemzetközi érdeklődést mutat a spanyol nyelv iránt is, amely a bolygó harmadik legszélesebb körben beszélt nyelve – csaknem 600 millióan használják. A spanyol nyelvű zene potenciális közönsége pedig ehhez mérten egyre szélesebb.

De minek köszönhetően és hogyan törhettek ilyen babérokra? A Nebrija Spanyol Nyelvi Obszervatórium kutatói ezt a jelenséget vizsgálták.

A YouTube a siker kovácsa

A spanyol nemcsak a világon, de az interneten is a harmadik legtöbbet beszélt nyelv, csak az angol és a kínai előzi meg. Ennek fényében az sem túlságosan meglepő, hogy a közösségi oldalaknak és a különböző videómegosztóknak köszönhetően a latin zene is vírusosan kezdett terjedni. A reggaeton a YouTube-bal párhuzamosan fejlődött és tört előre, miután a platform egy olyan ökoszisztémát biztosított, ahol a zenei tartalmak ingyenesen, bárki számára megoszthatóvá váltak – írja a The Conversation.

Az urbano zene tehát a 21. század első két évtizedében elért sikereinek nagy részét a digitális videómegosztó platformoknak köszönheti. Ennek számos olyan esete van, ami talán mindenki számára kézzelfoghatóvá teszi a jelenséget. Elég csak visszaemlékezni Daddy Yankee Gasolina című klasszikusára, amely azóta is elmaradhatatlan része a legtöbb bulinak, vagy arra a nyárra, amikor még a csapból is Luis Fonsi fülbemászó száma, a Despacito folyt – amely ma már 8,3 milliárd (!) megtekintésnél jár a videómegosztón. A kiadott zenék mellett a latin zene a szórakoztatóipar csúcsát is elérte, így az sem döbbentett meg senkit, hogy Jennifer Lopez és Shakira 2020-ban felléphetett az NFL fináléja, a Super Bowl félidejében.

A nyelvi intézet tanulmányában elemzett adatok és mutatók ráadásul megerősítették, hogy az elmúlt négy évben – különösen 2022-ben és 2023 első felében – a latin zene fogyasztása és terjesztése markánsan nőtt, különösen a zenei streamingszolgáltatásoknak köszönhetően.

A „spanglish” már a múlté

Persze a latin dalok iránti kereslet korántsem új keletű dolog. A spanyol zenei piac évtizedek óta áhított célpont. Olyannyira, hogy évekkel ezelőtt több olasz énekes is inkább spanyol nyelven próbálta beindítani karrierjét, hogy aztán lemezeket adjon el, és turnézzon a kiaknázatlan latin-amerikai piacon. 

Érdekes módon miközben olyan olasz művészek, mint Eros Ramazzotti, Laura Pausini és Tiziano Ferro spanyolul kezdtek énekelni, az 1990-es években sok latin művész használta az angol és a spanyol, gyakran spanglish-nek nevezett keverékét, hogy betörjön az angol nyelvű piacra is. A legjobb példa erre a Los Del Rio Macarena című számára visszagondolni, amelynek az angol nyelvű változata az egész világot, 1996-ban még az amerikai demokraták kongresszusát is meghódította. Vagy ott van Shakira karrierje, aki a kezdeti spanyol slágereit követően hirtelen egyre többet énekelt angolul.

Mára ez a különleges jelenség kihalófélben van. A fiatalabb nemzedékek ma már a spanyol nyelvet a latin örökségük iránti büszkeség megerősítésének és módjának tekintik, így az angollal való vegyítése egyre ritkább eltűnőben van, sőt egyre több angol nyelvű előadó választja a hangzás miatt számaihoz a spanyolt. 

A migráció és a népesség az egyik kulcs

A latin zene elterjedése az elemzők szerint nagyban összefügg a migrációval, mind a latin-amerikai országokon belül, mind nemzetközi szinten. A latin közösség számára a zene túllép a társadalmi és nemzeti határokon, és hidakat épít a lokális kis bandáktól kezdve egészen a globális sztárokig. Ez különösen jellemző az amerikai piacon. Mindez persze a Latin-Amerikával való szomszédság miatt korántsem meglepő. 

A világon csaknem 489 millió ember beszéli a spanyolt anyanyelvként, ezzel a kínai mandarin után a második legnagyobb számban beszélt anyanyelv (az angol anyanyelvűek száma kb. 400 millió). A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint az Egyesült Államok a leggyakoribb célország a latin bevándorlók számára – 68 százalékuk ott köt ki, míg Mexikóba a 14 százalékuk, Kanadába pedig a hét százalékuk vándorol. 

A 2022-es jelentésben a spanyol Instituto Cervantes kiemeli, hogy a spanyol közösség messze a legnagyobb kisebbségi közösség az Egyesült Államokban, több mint 62 millió amerikai határozza meg etnikai hovatartozását spanyolként. Ők az ország lakosságának 18,7 százalékát teszik ki, lényegesen többet, mint más kisebbségi etnikai csoportok, legyen szó afroamerikaiakról (13,4 százalék) vagy ázsiaiakról (6 százalék).

A nyelv is alakul a zenének köszönhetően 

A kutatásból kiderült, hogy a spanyol nyelv jelenlegi vírusos terjedését nem külső erők kényszerítik ki, hanem alulról felfelé, szervesen szűrődik be a kultúrába. A latin kultúra iránti globális keresletre válaszul a spanyolt egyre inkább tudatosan a nemzetközi közönség számára értékesítik, így a nyelvben is fellelhető néhány változás. 

A spanyol a latin zenében gyakran nyelvi kódot vált a környezet vagy kontextus változásától függően a globálisabb közönség eléréséhez: a művészek saját régiójukból vagy származási országukból veszik át a kifejezéseket, a szlenget és a kiejtést – más régiók énekesei pedig ezekhez igazodnak, sőt gyakran még tovább is alakítják azokat. Ilyen például az, amikor egy szó végén lévő „r”-t „l” hangra cserélnek a kiejtésben. Ez jellemző a karibi dialektusokra, így többek között az egyre népszerűbb Puerto Rico-i előadók dalszövegeire is.

A spanyol nyelv ráadásul teljesen idegen kultúrákban, például Ázsiában is jelentős teret nyer, a K-pop és a J-pop (koreai, illetve japán pop) számok is – amelyek világszerte népszerűek a fiatalok körében – egyre gyakrabban kapnak spanyol nyelvű címet vagy refrént. Ez a helyzet a japán Mrs. Green Apple banda egyik népszerű dalával is, amely például a Que sera, sera című dal szövegének egy részét vette át – így számíthatunk arra, hogy a spanyol zene szárnyalása és terjedési tendenciája folytatódik a közeljövőben is, határokat nem ismerve.

(Borítókép: Jennifer Lopez fellép a színpadon a LuisaViaRoma for Unicef rendezvényen a La Certosa di San Giacomóban 2022. július 30-án Capriban, Olaszországban. Fotó: Daniele Venturelli / Daniele Venturelli / Getty Images for Luisaviaroma)