Holtan találtak egy újságíróra egy hotel fürdőszobájában – mi történhetett?

Danny Casolaro 1947-ben látta meg a napvilágot egy vallásos olasz család második gyermekeként az Egyesült Államokbeli McLean városában. A mindössze 50 ezres város neve hazánkban nem jelent sokat, de a tengerentúlon a települést úgy ismerik, mint a CIA központja.

Casolaro igazi szőke hercegként feleségül vette az állam korábbi szépségkirálynőjét, érdeklődött az ökölvívás, a versek és novellák írása után, valamint arab telivéreket akart tenyészteni. Ha az újságírással foglalkozott, akkor olyan témákban keresett információik után, mint a szovjet haditengerészeti jelenlét Kubában, Castro hírszerző hálózata vagy a kínai kommunisták ópiumcsempészete az Egyesült Államokba.

Az 1970-es évek vége felé felhagyott az újságírás iránti érdeklődésével, és egy sor számítógépipari szaklapot szerzett, amelyeket az 1980-as évek vége felé kezdett el értékesíteni. 1990 elején úgy döntött, hogy ismét újságírással foglalkozik, és nem sokkal később érdeklődést tanúsított az Inslaw-ügy iránt, amelyre informatikai kapcsolatai révén figyelt fel.

Az ígéret, ami egy céget tett tönkre

A PROMIS (Prosecutor's Management Information System) eredetileg az amerikai ügyészi irányítás adatkezelését volt hívatott egységesíteni – hogy segítse az adatrögzítést és a bűnügyi esetek felkutatását szerte az országban.

A programot az Inslaw nevű cég fejlesztette ki minisztériumi megbízásra. Később az FBI és a CIA is alkalmazta. Tulajdonképpen az ügyvédi irodák számítógépeinek egy hátsó kapuján keresztül biztosított összeköttetést, ami lehetővé tette az egységesítést. A hátsó kapuk használatához a számítógépekhez is hozzá kellett valamilyen módon férni, akár közvetlen csatlakozású terminálon, akár telefonvonalon keresztül.

Erre azért is volt nagy szükség, mert ebben az időben az ügyészek nem minden esetben értesültek arról, hogy egy-egy gyanúsítottjuk ellen már vádat emelt egy másik kollégájuk. A Netflix legújabb dokumentum-sorozatában, American Conspiracy: The Octopus Murders nyitó epizódjában ezt az egyik akkori ügyész árulja el a nézőknek.

Később, mikor az Inslaw nonprofit vállalkozásból profitorientált céggé vedlett át, óriási tőkebefektetéssel tovább tökéletesítette a PROMIS-t, és megszületett a PROMIS 1, amit már a piacon is megpróbált értékesíteni. Magas beosztású minisztériumi tisztviselők a PROMIS első számú változatának a birtoklásával úgy vélték, hogy erre az új programra is jogot formálhatnak, és gyakorlatilag ellopták az Inslaw-tól a tökélesített PROMIS 1-et, amibe a számítógépes cég tönkre is ment.

Bírósági ügy csak az eset után hét évvel később lett a dologból, mert a minisztérium szívesen eltussolta volna az ügyet.

Hemzseg az összeesküvés-elméletektől

A négyrészes dokusorozat főszereplője mégsem Casolaro, hanem Christian Hansen, a New York Times fotósából lett újságíró, aki hosszú éveken át igyekszik folytatni Casolaro munkáját. A sorozat személyes hangvétele is abból fakad, hogy Hansen barátja, Zachary Treitz rendezte. Utóbbi, ellentétben az önjelölt újságíróval, nem hisz a gyilkossági elméletben.

A Netflix produkciója a Danny Casolaro által vezetett nyomozást tárja fel az általa „Octopusnak”, vagyis „Polipnak” nevezett, az amerikai kormányt és annak titkos műveleteit érintő állítólagos összeesküvésről, valamint a körülményeket, amelyek miatt holtan találtak rá egy szállodai szobában. A film hemzseg az összeesküvés-elméletektől, amelyek többségében Ronald Reagen elnökségéhez köthetőek, mint például Irán–Contra-ügy, vagy az 1980-as Októberi Meglepetés-elmélet.

Hansen felkutatta példaképe egykori informátorait, barátait, sőt még a családját is. Utóbbiak közül volt, aki viccnek hitte az egészet, mert Hansen kiköpött mása Casolarónak.

Ahogyan meghalt, már korán megkérdőjelezte bennem, hogy mi folyik itt, mert gyakran próbáltam az ő helyébe képzelni magam, és elgondolkodni azon, mire gondolhatott. Átnézem a jegyzeteit, nézem a kézírását, és próbálom kitalálni, hogy ki ő, és beleszerettem. Ha élne, nagyon erősen érzem, hogy barátok lennénk

– nyilatkozta Hansen egy interjúban.

Gyilkosság vagy öngyilkosság?

Danny Casolarót több mint 30 évvel ezelőtt a nyugat-virginiai Martinsburgban, a Sheraton szálloda 517-es szobájában holtan találták a fürdőkádban. A 44 éves férfi csuklóján egy tucatnyi vágott seb volt, elég mélyen ahhoz, hogy az inakat elvágja. A szoba tele volt vérrel.

A helyszínre elsőként érkező mentő szerint kizárt, hogy valaki, miután elvágta a saját kezén az inakat, meg tudta volna sebesíteni magát a másik karján is. Az orvosszakértő szerint azonban egyértelműen öngyilkosság történt, így Casolaro halálával kapcsolatban büntetőügyet nem indított az ügyészség.

„Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.”