Ismételten a bíróság előtt Koltai Róbert és Pogány Judit fia

Tizennégy éve nincs vége Koltai Róbert és Pogány Judit fia, P. Koltai Gábor költségvetési büntetőügyének. A producert és társait egyszer már felmentette a törvényszék, majd az ítélőtábla megismételtette a tárgyalást, így került a férfi ismételten a vádlottak padjára.

Az ügyész vádbeszédében a producerre felfüggesztett börtönbüntetést kért, azonban pénzbüntetést és vagyonelkobzás elrendelését is indítványozta, és gazdasági szerepet sem tölthetne be meghatározott ideig. 

Most P. Koltai Gábor egyik védőjén, Horváth Lóránton volt a sor, hogy védence mellett tartson perbeszédet. A közel két órán át tartó beszéd közben az elsőrendű vádlott figyelmesen követte az ügyvédje beszédjét, miközben édesanyja, Pogány Judit alig két méterre tőle foglalt helyet. A színésznő minden tárgyaláson támogatta fiát, aki jelezte, hogy lennének majd észrevételei az elhangzottakkal kapcsolatban.

Korábban a vallomásában hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, így bűnösnek sem érzi magát a vádakkal kapcsolatban. Úgy vélte: a vádpontok áttekinthetetlenek és megalapozatlanok, az ügyészség semmilyen konkrét bizonyítékot nem tud felvonultatni. Rámutatott, hogy a vádiratból csak a szerződések és számlák ténye derül ki, fiktív voltukat semmilyen módon nem tudják igazolni. Tagadta, hogy bármilyen tudatos, adócsalásra irányuló együttműködés állt volna fenn a vádlottak között.  

Védője is kérte, hogy mentsék fel a producert a vádak alól, hisz egyszer már előadták a védekezésüket, és időközben a vádhatóság koncepciója is gyengült a vádlottakkal szemben. Meglátása szerint nincsen olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan igazolja Koltai bűnösségét.

Az ügyben ítéletet várhatóan jövő héten hoz Sós József bíró.

Kétmilliárdos hátrányt okozhattak

A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Koltaiék ellen még 2013-ban. A vádirat lényege, hogy P. Koltai Gábor és I. Gábor filmproducerek tizenegy háromdimenziós animációs film saját produkcióban történő gyártása során – vádlott-társaik, Cs. Zoltán, S. Zoltán, P. László, K. Áron és Cs. Zoltán közreműködésével – a gyártási költségeket többszörösen meghaladó értékű, fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, illetve jogosulatlanul csökkentették cégeik áfafizetési kötelezettségét.

A közlemény szerint „K. Gábor és I. Gábor a vádlott-társaik által kibocsátott fiktív számlákat a filmek gyártására főleg hazai bankokkal és nagyvállalatokkal kötött támogatási szerződések elszámolására is felhasználták, így a filmtámogatók a fiktív számlákkal elszámolt támogatások után – nem tudva azok felhasználásának tényleges módjáról – társaságiadó-kedvezményt vettek igénybe. Koltai Gábor és I. Gábor ezen cselekményei révén a társaságiadó-bevétel is csökkent”.

A főügyészség szerint Koltai Gábor 2008 és 2010 között több mint kétmilliárd, míg I. Gábor több mint másfél milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Ez különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének minősül, amelynek büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Egyszer már felmentették

Koltai Gábor és társai ügyében az elsőfokú ítélet még 2017-ben született, amikor felmentették a producert a 2010 óta húzódó ügyben. Összesen kilenc embert vádoltak meg az ügyben, közülük ötről mondta ki a bíróság, hogy bűnösök az ellenük felhozott vádakban. Az ügyészség szerint Koltai és társai 2008 és 2010 között fiktív számlákkal többmilliárdos áfacsalást követtek el filmkészítésen keresztül. Az ügyész a vádbeszédben letöltendő börtönt kért, a vádlottak védői azonban felmentésért folyamodtak.

2018-ban másodfokon már megváltoztatta a döntést a Fővárosi Ítélőtábla, és az elsőfokú eljárás megismétlését rendelte el az ügyben a tanács.

Az I. r., II. r., III. r., VI. r. és IX. r. vádlottakat érintően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, részben a feltárt bizonyítékok teljes körű értékelésének, részben a tényállás tisztázásához szükséges további bizonyítás felvételének elmulasztása (felderítetlenség) miatt. Ennek következtében az ítélet oly mértékben megalapozatlan, amely megalapozatlanság a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki, tehát az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges

– írta akkor a közleményében az ítélőtábla, ezzel az ügy ismételten a Fővárosi Törvényszékre került.