A Z generáció tagjai már most életközepi válsággal küzdenek

Az már korábban kiderült, hogy a Z generáció tagjai azok, akik a szerteágazó közösségi médiában jelen lévő kapcsolataik ellenére is a legmagányosabbnak érzik magukat, most pedig újabb, őket érintő, aggasztó tanulmány látott napvilágot. Az 1997 és 2012 között született fiatalok ugyanis már most a „midlife crisis” tüneteit érzik magukon, azaz életközepi válságban szenvednek, ráadásul ők a legboldogtalanabb korosztály is. 

A midlife crisis kifejezést először 1957-ben, Londonban használta az akkor 40 éves kanadai, Elliott Jaques a Brit Pszichoanalitikus Társaság ülésén. A mintegy száz résztvevőhöz fordulva Jaques azt állította, hogy a harmincas éveik közepén járó emberek általában több évig tartó depressziót élnek át. A pszichoanalitikus a jelenséget nagy művészek életének tanulmányozása után azonosította, akiknél ez általában szélsőséges formát öltött. A hétköznapi embereknél a tünetek magukban foglalhatják a vallásos ébredést, a promiszkuitást, az életundort, a hipochondriát, valamint a kényszeres kísérleteket arra, hogy fiatalabbnak tűnjenek. De mégis miért érintheti ez már a tinédzser és huszonéves Z generáció tagjait? 

A közösségi média tényleg a patás ördög? 

Ahogyan sok mentális problémáért és hétköznapi nehézségért is hajlamosak vagyunk azonnal az életünk minden pillanatában jelenlévő közösségi médiát okolni, ebben az esetben sem mehetünk el szó nélkül a platformok felelőssége mellett. A kutatók azt feltételezik, hogy leginkább a közösségi média, a politikai polarizáció és a generációk közötti gazdasági egyenlőtlenségek járulnak hozzá ahhoz, hogy a Z generáció már fiatalon megtapasztalja az életközepi válságot.

Emiatt ráadásul sokkal boldogtalanabbá válnak, mint amilyenek a korábbi generációk ugyanabban az életkorban voltak.

Jon Clifton, a Gallup amerikai piac- és közvéleménykutató intézet vezérigazgatója úgy véli, a fiatalok hiába létesítenek több interakciót, mégis sokkal magányosabbnak érzik magukat, mint mások. Nem kötődnek annyira a munkájukhoz, az egyházakhoz vagy más intézményekhez. Ezért pedig nehéz lenne nem a social mediát okolni. „A kutatások azt bizonyítják, hogy a közösségi média használata csökkenti a jólétet, növeli a depresszió és a szorongás kialakulásának esélyét, különösen a fiatal lányok és nők, valamint a tinédzserek körében. És hogy mégis miért? 

Ami a közösségi médiában történik, az pontosan olyan, mintha gyerekeket ültetnének olyan autókba, amelyekben nincsenek biztonsági berendezések, majd sebességkorlátozás nélküli utakon vezetnek. Nincs közlekedési lámpa és semmilyen szabály, így kontroll sem. A korán jelentkező életközepi válság azonnali lépéseket kíván globálisan

– mondta Vivek Murthy, az Egyesült Államok tiszti főorvosa a The Guardiannek.

Ráadásul a fiatalok jólétének negatív tendenciája a koronavírus idején még tovább súlyosbodott, a Z generáció tagjai a legtöbb országban pedig nem, vagy csak szépen lassan térnek magukhoz ebből a mélypontból. Pedig hatalmas szükség lenne erre, hiszen a járvány hatással volt a szocializációra, a proszociális viselkedésre, és arra, hogy az emberek képesek legyenek összekapcsolódni és közösséget alkotni. Sok olyan dolog, ami például egy középiskolás fiatalnál alapvetően megtörtént volna, az a pandémia miatt nem valósult meg, ezért is érezhetik a midlife crisis tüneteit.

A fiatalok boldogtalanok 

Emiatt az sem különösebben meglepő, hogy ezek a fiatalok a legkevésbé boldogok az összes generáció tagjai közül, ami komoly aggodalomra adhat okot. 2006 és 2010 között ez a korcsoport még boldogabb volt, mint a középkorúak, és ugyanolyan boldog, mint a 60 év felettiek, mára azonban a boldogsági sorrend végén kullognak. A fiatalok esetében a boldogságcsökkenés körülbelül háromnegyed pont volt, a nőknél pedig jóval nagyobb, mint a férfiaknál.

Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Center igazgatója és a jelentés szerkesztője a The Washington Postnak adott interjújában kiemelte, az eredmények aggályosak, „mivel a fiatalok jóléte és a mentális egészsége nagyban meghatározza azt, hogy felnőttként milyen emberré válnak”.

A világ legboldogabb országai között a World Happiness Report legújabb kiadása szerint ezúttal is a skandináv országok lakosai lehetnek a legelégedettebbek, ráadásul Finnország már a hetedik egymást követő évben állhatott fel a dobogó legfelső fokára, megelőzve Dániát és Izlandot. Magyarország az 56. helyet szerezte meg a listán, ami öt hellyel rosszabb, mint a tavalyi.

A világ legboldogabb országainak első 25 helyezettje a 2024-es jelentés szerint:

1. Finnország
2. Dánia
3. Izland
4. Svédország
5. Izrael
6. Hollandia
7. Norvégia
8. Luxemburg
9. Svájc
10. Ausztrália
11. Új-Zéland
12. Costa Rica
13. Kuvait
14. Ausztria
15. Kanada
16. Belgium
17. Írország
18. Csehország
19. Litvánia
20. Egyesült Királyság
21. Szlovénia
22. Egyesült Arab Emírségek
23. Egyesült Államok
24. Németország
25. Mexikó

(Borítókép: pixelfit / Getty Images)