Bérgyilkos fenyegette az újságírónőt, aki beszivárgott az alvilágba

Negyedik évadához érkezett A bűn kereskedői (Trafficked) című sorozat, amelynek első részét április 5-én láthatták a tévénézők a National Geographic csatornán, és péntekenként új epizóddal jelentkezik. A többszörösen Emmy-jelölt, illetve korábban Critics' Choice-díjra is esélyes produkció újabb részei az alvilág más és más szegletébe vezetnek el. A szériában feltűnő oknyomozó újságíró, a portugál Mariana van Zeller tíz részen keresztül mutatja be a nézőknek a bérgyilkosoktól kezdve a majomcsempészeken, az USA és Mexikó határán keresztül történő embercsempészeten és a szexuális zsarolókon át a szervkereskedőkig a feketepiacok, bűnszervezetek és emberkereskedő hálózatok belső működését. Mariana van Zeller az életét kockára téve próbálja jobban megérteni a feketegazdaságokat, illetve a mögöttük álló személyeket. A sorozat új évadával, illetve a munkásságával kapcsolatban pedig az Index is interjút készíthetett az oknyomozó újságíróval.

Lapunknak kifejtette, munkája minden részét kifejezetten veszélyesnek találja, ahogy ez a műsor negyedik évadának forgatása közben sem volt másképp, mivel állandóan fegyveres férfiak vették őt körbe. Mint kiemelte, különböző képzéseken vesznek részt, kockázatkezelési terveket készítenek, hogy minél inkább ügyeljenek a biztonságra, és sok esetben hónapokba, évekbe telik, mire elérik, hogy az emberek bízzanak bennük. Hozzátette, megesik, hogy több száz ember felkeresése után találnak rá egyre, aki hajlandó kamerák előtt beszélni, így amikor végre képesek beférkőzni a bűnözői alvilágba, akkor már van egy bizonyos szintű bizalom, ami némileg csökkenti a veszélyt.

Természetesen rosszul is elsülhetnek a dolgok – ami gyakran meg is történik. Van egy Mike Tyson-idézet, amit különösen kedvelek: »Mindenkinek van egy terve – egészen addig, amíg jól szájba nem vágják«. Állandóan ez történik A bűn kereskedői esetében. Mindent megtervezünk, majd sz*r ömlik a nyakunkba. Tavaly nyáron Afrikában, Nigerben voltunk, egy illegális aranybányászattal foglalkozó sztorin dolgoztunk – amiről az új évad egyik epizódja is szól –, és egy katonai puccs kellős közepén találtuk magunkat. Lezárták a határokat, a légteret, és a világ egy nagyon-nagyon veszélyes részén voltunk, ahol hemzsegtek a terrorista csoportok, emberrabló bandák és egyéb bűnözői tevékenységek. Ez volt életem egyik legfélelmetesebb pillanata.

A nigeri incidenshez kapcsolódva kiemelte, a kormány által szolgáltatott katonai védelemmel mehettek oda, mivel az Al-Kaida, a Boko Haram és az ISIS mind tevékenységet folytatnak ezen a területen. Azt követően viszont, hogy a katonai puccs megtörtént, egy hónapra megvonták tőlük a védelmet, nem hagytak nekik menekülő útvonalat, így ki kellett találniuk, hogyan hagyják el a leggyorsabban a bűnözőktől és terroristáktól hemzsegő országot. Mint megemlítette, a negyedik évad forgatása során akadt még egy eset, amikor féltette az életét. Az első epizódban ugyanis a bérgyilkosokkal foglalkoztak, egyikükkel találkozhattak is, ami egy igen kényelmetlen helyzetet szült. 

Az egyik interjút egy Los Angeles-i bérgyilkossal készítettük, akinek az egyik legelső dolga az volt, hogy előhúzta a fegyverét, és azt mondta, ha zsaruk is be lettek avatva, meg fog ölni minket. Amíg készítettük vele az interjút az esti órákban, végig azon gondolkoztam, hogy ha épp arra jár egy rendőrautó, bepánikol, előkapja a fegyverét, és mindannyiunkat lelő.

Érezte, hogy jó úton jár

Mariana van Zeller szerint élete során először a 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor érezte magát veszélyben. Mint kiemelte, akkoriban épp a Columbia Journalism School hallgatója volt, de egy portugál televíziócsatornának dolgozott, akikkel a történtekkor telefonos kapcsolatban állt. Ők azt mondták neki, menjen tűzközelbe, a Midtown Manhattan kerületbe, és élőben tudósítson az eseményekről, míg az édesanyja arra biztatta, maradjon az otthonában, mivel féltette az életét, és azt akarta, hogy biztonságban legyen. 

Kétféle érzés kavargott bennem: menjek, és tegyem a dolgom riporterként – akkor még csak 24 éves voltam –, vagy maradjak bent, az otthonom biztonságában, hiszen senki nem tudta még akkor, mi folyik New Yorkban. Végül úgy döntöttem, hogy elmegyek Midtownba. Azt hiszem, az volt az a pillanat, ami megmutatta számomra, hogy helyes úton járok. Fontosabb volt, hogy tudósítsak arról, mi történik, minthogy biztonságban tudjam magam

– fejtette ki, ám ezzel együtt nem gondolja, hogy a munkája állandóan veszélybe sodorná. Mint hozzátette, „egyetlen történet sem ér egy életet”, így rendkívül komolyan veszi a saját, illetve a csapata biztonságát. Úgy véli, fontos, amit tesznek, hogy feltárják a feketepiacokat, és reméli, még sok éven át folytathatja.

Mint lapunknak kiemelte, eddigi munkássága során már képes volt befolyással bírni, és napi rendszerességgel kap e-maileket olyanoktól, akik az általuk végzett munka hatására szereztek tudomást akár bizonyos átverésekről, így nekik köszönhetően nem kerültek bajba. Ugyanakkor azt tartja a legfontosabb törekvésüknek, hogy mindamellett, hogy próbálják megérteni a feketepiacok működését, azok üzemeltetőivel – azaz emberkereskedőkkel, csempészekkel és csalókkal – is felveszik a kapcsolatot, hogy utánajárjanak, mi motiválja őket, mivel úgy sosem fogjuk tudni megállítani őket, ha nem értjük, mit miért csinálnak. Saját motivációjával kapcsolatban Mariana van Zeller megjegyezte, kíváncsisággal töltik el a titokban működő feketepiacok, amelyek a világ gazdaságának csaknem a felét teszik ki, és ugyan mindannyiunkat napi szinten érintik, alig tudunk róluk valamit. 

Az egész életemet annak szenteltem, hogy megpróbáljam megérteni, hogyan működnek ezek a feketepiacok, és ami a legfontosabb, azok az emberek, akik a feketepiacok mögött állnak. Azt hiszem, a legtöbb ember azt hiszi, azzal a munkával, amit végzek, nagyon negatív képet kapok a világról, de valójában éppen az ellenkezője történik. Arra jöttem rá, hogy annak ellenére, hogy beszámolok ezekről a sötét világokról, tudok kapcsolatot teremteni a másik oldalon lévőkkel. Végtére is a rendszerek tönkremennek, és az egyenlőtlenség az, ami az embereket a bűnös élethez vezeti. Nem az emberek vannak összetörve, hanem a rendszerek.

A rendszert kell megváltoztatni

Az újságíró lapunknak úgy fogalmazott, az egyik legégetőbb ügy, amire nagy hangsúlyt kéne fektetni, az egyenjogúság, illetve a munkalehetőségek gyarapítása. Állítása szerint azon feketepiaci szereplők nagy része, akikkel eddig beszélhetett, amiatt fordult a bűnös élet felé, mert nem talált munkahelyet, és nem voltak lehetőségeik. Mint mondta, az első lépésnek így a munkahelyteremtésnek kellene lennie, illetve a gazdaságba való befektetésnek, ezáltal megakadályozva, hogy akárki is bűnözőnek álljon. Kifejtette, a negyedik évad során sokszor eszméltek rá arra, hogy komoly problémák akadnak a rendszerben.

A sorozat egyik epizódjára – amit azon embercsempészekről készítettek, akik a világ minden tájáról szállítanak bevándorlókat, hogy Mexikón keresztül az Egyesült Államokba juttassák őket – reflektálva kijelentette, az Egyesült Államoknak például nagy szüksége van a bevándorlási reformra. Hozzátéve, emberek ezrei halnak meg a határon, vagy próbálnak átjutni az Egyesült Államokba.

Amikor azt tapasztalod, hogy 20 millió amerikai és több millió ember van szerte a világon, akiknek a feketepiacokhoz kell folyamodniuk, hogy megvásárolják a vényköteles gyógyszereiket, mert ezt nem engedhetik meg maguknak legálisan, rájössz, hogy valami borzasztóan nincs rendben az egészségügyi rendszerünkkel. Amikor naponta idősek és tinédzserek milliói lesznek csalás áldozatai világszerte, meg kell értenünk, hogy valami nagyon elromlott a társadalmunkban

– mondta, hozzátéve, a csalások száma is egyre csak növekszik, épp emiatt gondolja, hogy sok szempontot nézve a rendszer milyenségével van a gond, azonban amint megoldjuk ezeket a problémákat, képesek leszünk felvenni a harcot a feketepiacokkal szemben is.

(Borítókép: Mariana van Zeller / Fotó: National Geographic)