Törökország
–
Georgia
–
Eltűnt egy sziget a föld színéről, egyesek szerint a CIA robbantotta fel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További FOMO cikkek
Hiába jegyezték fel hosszú éveken át a nevét, mindenféle nyom nélkül eltűnt egy sziget a Mexikói-öbölben. Ráadásul nemcsak a térképen eddig elfoglalt helyén, hanem a valóságban is bottal üthetik a Bermeja névre keresztelt sziget nyomát. A rejtély ráadásul összeesküvés-elméletek igazi melegágya lett, de kérdéses, miért akarta volna a CIA eltüntetni a szigetet, és ha sikerült is nekik, hol vannak a szárazföld maradványai?
Ahhoz ugyan kétség sem fér, hogy az évek során a Föld látképe folyamatosan alakul – így még az sem számít feltétlenül különleges eseménynek, ha egy kontinens kettészakad –, mégis felkapjuk a fejünket, ha arról van szó, hogy valamelyik szigetünk hamarosan eltűnhet a tengerben.
Ez a legtöbb esetben hosszú évtizedek, évszázadok eredménye, így az már sokkal inkább meghökkentő, ha nemcsak a föld felszínéről, de a térképekről is eltűnik egy földrész, méghozzá meglehetősen rövid idő leforgása alatt.
Pedig pontosan ez történt a Mexikói-öbölben, a Yucatán-félszigettől északnyugatra fekvő egykori lakatlan, Bermeja névre keresztelt szigettel. A legenda szerint az egyik évszázadban még minden térképen szerepelt, a másikban pedig már teljesen eltűnt. Emiatt egyesek még azt is fenntartásokkal kezelik, hogy valaha létezett-e egyáltalán az 1821 óta mexikói kézben lévő sziget, mások pedig a CIA-t vádolják annak eltüntetésével.
Elnyelte a föld, pedig egy ideig minden térkép jelölte
A mexikói Yucatán-félsziget melletti apró terület először a 16. században jelent meg a világ szigeteinek összefoglalójában. A 18. századig állandó része volt a térképeknek, ám 1921-ben bukkant fel utoljára, majd látszólag teljesen eltűnt. Ahogyan az a rejtélyek esetében lenni szokott, temérdek összeesküvés-elmélet látott napvilágot a sziget kapcsán, amelyek közül egyik hitelesebb, mint a másik.
Egyes feltételezések szerint az Esztergomnál valamivel kisebb, körülbelül 80 négyzetkilométer alapterületű lakatlan szigetet egyszerűen elnyelték a környező vizek az óceánfenék természetes eltolódásai és a tengerszint emelkedése következtében. Mindez elképzelhető magyarázat, azonban kétség kívül a legunalmasabb forgatókönyv lenne, ha bebizonyosodna.
Ennél már jóval merészebb elméletnek tűnik az, hogy egyesek szerint az egész sziget létezése csupán egy kitaláció volt. Mindezt arra alapozzák, hogy korábban több felfedező, és a mögöttük álló államok is szándékosan rosszul vagy nem létező dolgokat jelöltek meg a térképeken, hogy ezzel félrevezessék a riválisokat. Míg mások szerint téves megfigyelések és térképalkotások miatt nem található meg ma már a rejtélyes szárazföld. Előbbit támasztja alá, hogy a 16. és 17. században térképeket készítő országok pontatlanul publikálták azokat, hogy akadályt gördítsenek ellenségeik elé. Hiszen egy stratégiailag jól elhelyezett fiktív sziget eltántoríthatja a leendő bitorlókat egy adott terület megközelítésétől.
Abban hibázunk, hogy azt gondoljuk, mindennek, ami fent van a térképen, léteznie is kell. Mivel a szigetet a 16., 17. és 18. században térképezték fel, az volt a feltételezés, hogy a sziget létezik, és a térképi feljegyzés megerősíti ezt, azonban jó eséllyel szándékosan, megtévesztésből került fel rá
– hangsúlyozta Julio Zamora, a Mexikói Földrajzi Társaság elnöke a Lonely Planetnek.
Mindazonáltal ami Bermeját illeti, a dolgok egy kicsit összetettebbek, mert a sziget nemcsak a térképekre került fel, hanem más dokumentumokban is megemlítették. Ezek között szerepelt számos kormányzati és egyéb hivatalos leltár, amelyeket a 19. század vége és a 20. század eleje környékén tettek közzé – ezek egy része kormányzati leltár volt. Emiatt a legvalószínűbb, hogy a sziget igenis létezett, azonban nem ott, ahol a térképek jelölték.
A CIA intett sziát?
A legtöbb összeesküvés-hívő mégis úgy gondolja, hogy
a szigetet a CIA, azaz az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége szándékosan felrobbantotta.
Az utóbbi és egyben a legvitatottabb hipotézis az olaj körüli vitából ered, az elmélet hívei szerint. 2008 és 2009 között az Egyesült Államok és a mexikói kormány egy sor tárgyalást folytatott arról, hogy kinek van fúrási joga a Mexikói-öböl azon területén, amelyen a sziget is található.
A Bermeja-sziget vita tárgyát képezte, mert kulcsfontosságú területe volt a Mexikói-öbölben található gazdasági övezetnek (Exclusive Economic Zone in the Gulf of Mexico)
– magyarázta Israel Baxin Martínez geográfus a Mexico News Dailynek adott 2021-es interjújában.
A Mexikói-öbölben már több mint 85 éve termelnek ki olajat.
Fotó: landbysea / Getty Images Hungary
Emiatt ez idő tájt hivatalos kutatásokat folytattak, hogy kiderüljön, van-e bármilyen nyoma és maradványa a korábban térképen jelölt szigetnek, mert ennek a zónának a kiterjesztése Mexikó számára rendkívül komoly nyersanyagforrást jelentene. Ezek a kutatások azonban eredménytelennek bizonyultak, és mivel nem sikerült bebizonyítani Bermeja létezését, Mexikó elvesztette a tengeri terület jogait, amelyről úgy gondolták, hogy akár 22,5 milliárd hordó olaj kinyerésére is alkalmas lehet.
Tekintettel arra, hogy mi forgott kockán, ma már a jukatáni halászközösségek körében népszerű pletyka, hogy a szigetet szándékosan pusztították el, hogy Amerika megkaparintsa a területet, így az olajat is. Bár ez vélhetően egy alaptalan összeesküvés-elmélet, 2008-ban Mexikó akkori kormányzó pártjának hat szenátora is hangot adott azon gyanújának, hogy a szigetet az Egyesült Államok pusztította el. Erre meglehetősen kevés az esély, hiszen egy szigetet már száz évvel ezelőtt sem lehetett komolyabb feltűnés nélkül elpusztítani.
Olajozott gépezet okozhatta a vesztét
A Bermeja-sziget, más néven Isla Bermeja először Alonso de Santa Cruz térképész keze által jelent meg a 16. században, egészen pontosan 1535-ben, ám a 21. században egyik pillanatról a másikra eltűnt a térképekről, amivel a korabeli feljegyzések szerint nagyban összezavarták a helyi halászokat és tengerészeket.
Mindez amiatt is különös, mert egy, a Bermeja-szigetet is ábrázoló 1846-os térképen még feltűnik a név, a Henry S. Tanner által készített iránymutató után azonban hamarosan eltűnt a hivatalos térképekről. Az elveszett szigetre 2008-ban és 2009-ben derült fény, amikor az Egyesült Államok és Mexikó fúrási jogokról tárgyalt a Mexikói-öböl területén.
A sziget az Exkluzív Gazdasági Zóna (Exclusive Economic Zone in the Gulf of Mexico) fontos területe volt, mivel a területen rengeteg olaj található, ami egyben az öböl legészakibb szigete is lenne, ha (még) létezne – a nyersanyag elvesztése azonban vélhetően jóval fájdalmasabb volt a mexikóiak számára.
Az Egyesült Államok és a mexikói kormány 1997-ben kezdett tárgyalni egy szerződésről, amely felosztotta Hoyos de Donát, a nemzetközi vizek azon szakaszát, ahol Bermeja egykoron elhelyezkedett. A mexikói kormánynak ez amiatt volt fontos, mivel ha a szigetet megtalálják, akkor jóval kedvezőbb határvonalat tudtak volna meghúzni, ami további olajlelőhelyeket jelentett volna a közép-amerikai államnak. Bár akkor nem találtak semmit, a szerződést 2000-ben Bill Clintonék aláírták, és így a területen található olaj 40 százalékára rátehették a kezüket.
Ez azonban nem vette kedvét a sziget rejtélyét kutatóknak, 2009-ben három vizsgálatra is sor került a szárazföld felkutatása érdekében. Annak ellenére viszont, hogy egészen az óceán fenekéig lemerültek, a szigetnek semmi nyomát nem találták. A sikertelen kísérletek után a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem szintén kutatást indított, az ő megállapításuk azonban a korábbi meghatározásoknál jóval inkább fekete-fehér. Arra a következtetésre jutottak, hogy a sziget nem létezik, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy valaha is létezett.
(Borítókép: Mexikói sziget. Fotó: Simon McGill / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
