Miért szeretünk állandóan kifelé bámulni az ablakon?
További FOMO cikkek
- Lezárul egy korszak, visszavonul a Simpson család legendás hangja
- Végrehajtók érkeztek Péter Szabó Szilvia budapesti otthonához
- Csiszár Gergő: A tartalomgyártók munkája ugyanolyan értékes, mint bármely más szakma kiválóságaié
- Medveczky Ilona a Barcelona futballistájáról: Azt hittem, belehalok, akkora volt a férfiassága
- Nehéz időszakáról vallott Balogh Levente: A Blaha Lujza téren omlottam össze, szerencsére a mentők hamar kiértek
Észre sem vesszük, annyira alapvető viselkedésnek számít az autóban, a buszon vagy a repülőn ülve, hogy aki csak teheti, az ablakon kifelé bámulva igyekszik átvészelni az utat az adott úti célig – és otthon is nem egyszer megesik, hogy hosszú percekig csak bámuljuk az utcán a járókelőket és az autókat.
Erre persze az a legegyszerűbb magyarázat, hogy az illető kíváncsi arra, milyen környékre érkezik meg, vagy egyszerűen szeretne újat látni, míg mások sokkal inkább üveges tekintettel merülnek a gondolataikba, ha már egyszer végre nem a számítógép vagy telefon képernyőjét kell bámulniuk. Az alvás is mindig egyfajta megoldás a hosszú út átvészelésében, arról pedig korábban mi is írtunk, hogy miért szenderülünk olyan könnyedén álomba, ha úton vagyunk. De mi lehet az oka annak, hogy az ablakon kifelé bámulás ennyire része lett az életünknek, és vajon milyen előnyöket hordozhat ez a magatartás számunkra?
Sokszor a magunk legjobb útitársai vagyunk
A cselekvés mögött többféle motiváció és ok rejtőzik, amelyek összefonódva adják ennek a tevékenységnek a varázsát. Talán senkinek sem kell tüzetesebben bemutatni azt, hogy a hétköznapok mennyire komoly stresszt és feszültséget rónak ránk. Tudjuk, hogy végtelenül elcsépelten hangzik, de kétségtelen, hogy az emberek folyamatosan rohanásban vannak, és csak ritkán van alkalmuk megállni, megpihenni legalább néhány percre.
Az ablakon való kifelé nézés lehetőséget nyújt arra, hogy egy pillanatra megálljunk és kikapcsolódjunk. A természetes fény és a külvilág látványa nyugtató hatással van az emberi elmére. Különösen igaz ez, ha az ablakon keresztül természetet, zöld területeket vagy vízfelületeket látunk, amelyek különösen jótékony hatással vannak a lelkiállapotunkra.
A tevékenység egyfajta mini nyaralás, azaz menekvés a mindennapokból.
Az azon beszűrődő fény ráadásul stimulálja az agyunkat, és segít a cirkadiánritmusunk fenntartásában, ami a biológiai óránk működését szabályozza. A napfény hiánya depresszióhoz és levertséghez vezethet, míg a természetes fény serkenti a szerotonintermelést, ezzel hozzájárul a jó közérzethez. Ezért is vonzó sokak számára az ablaknál időzni és élvezni a természetes fény jótékony hatásait.
Ennél is fontosabb aspektusa az ablakban való merengésnek az, hogy az emberek természetüknél fogva kíváncsiak. Az ablakon kifelé nézve megfigyelhetjük a külvilág történéseit, legyen szó az utcán sétáló emberekről, a forgalomról vagy a természet változásairól. Ez a megfigyelés kielégíti a kíváncsiságunkat, és lehetőséget ad arra, hogy kapcsolódjunk a környezetünkhöz.
Az emberek megfigyelése, ha csak rövid időre is, de betekintést nyújt mások életébe, ami gyakran gazdagítja saját tapasztalatainkat is.
Emellett a kifelé bambulás egyfajta menekülési útvonalat is kínál a mindennapok monotonitásából. Hiszen amikor így nézünk, egy rövid időre kiszakadhatunk a megszokott környezetünkből és a feladatainkból. Ez a menekülés lehetőséget ad arra, hogy új perspektívából lássuk a világot, és ezáltal felfrissülten térjünk vissza a teendőinkhez. Ez a szünet állítólag nemcsak az agyunknak, hanem az egész testünknek is pihenést nyújt.
Az álmodozás és gondolkozás mozgatórugója
Talán első hallásra meglehetősen furcsának tűnhet,
az ablakon való kibámulásnak paradox módon mégis az a lényege, hogy ne lássuk, mi folyik odakint.
Ez a cselekvés a szakemberek szerint sokkal inkább a saját elménk tartalmának felfedezésére irányuló gyakorlat. Hiszen hiába hisszük azt, hogy pontosan tudjuk, hogy mit gondolunk egy adott dologról, vagy mit érzünk valamivel kapcsolatban, mégis nagyon ritkán fordul elő az, hogy pontosan tisztában vagyunk azzal, mi jár a fejünkben. Ennek a felismerésére viszont tökéletes gyakorlat az ablakban való céltalan nézelődés, hiszen kizárunk mindent, és mindenféle nyomás nélkül hagyjuk az agyunknak, hogy álmodozzon és gondolkozzon. Ha ezt jól csináljuk, akkor a nézelődés lehetőséget kínál arra, hogy a legbelsőbb gondolataink perspektíváit is felszínre hozzuk, mindezt minden szándékosság nélkül – írja a The School of Life cikke.
Sokszor amikor elmerülünk a látványban, a gondolataink tényleg szabadon szárnyalhatnak. Az ábrándozás segíthet a kreativitás fokozásában és új ötletek születésében. Ezenkívül lehetőséget ad arra is, hogy rendezzük a gondolatainkat, reflektáljunk az életünk eseményeire, és esetleg megoldásokat találjunk a problémáinkra.
Az ablakon keresztüli nézelődés közben egyfajta meditatív állapotba kerülhetünk, ami hozzájárul a lelki egyensúlyunk fenntartásához.
Az ablak lehetőséget ad arra, hogy kapcsolatban maradjunk a külvilággal, ami akkor igazán fontos, ha sok időt töltünk zárt térben, például irodában vagy az otthonunkba zárva a várva várt home office ideje alatt. Az ablakon keresztül bepillantást nyerhetünk a külvilágba, és érezhetjük, hogy nem vagyunk elszigetelve. Ez a kapcsolódás különösen fontos lehet az egyedül élők számára, mivel a külvilág látványa enyhítheti az elszigeteltség érzését. Így ha mást nem is veszünk figyelembe az otthonunk kiválasztásakor, egy valamit tartsunk szem előtt, az ablakok számát.
(Borítókép: martin-dm / Getty Images Hungary)