Az ország, ahol még csak 2016 van

Sokszor kimondani is fájó, hogy már 2024-et írunk, hiszen ez egyben azt is jelenti, hogy egyre csak öregszünk. Persze tudjuk jól, hogy ez az élet rendje, mégis jól esik időnként visszagondolni arra, hogy mit csináltunk egy, öt vagy éppen tíz évvel ezelőtt. 

Melyik évben került hatalomra Donald Trump, mikor szavazták meg a britek, hogy kilépnének az Európai Unióból, mikor lepte el a közösségi médiát a mannequine challange, vagy ha aktualitásnál szeretnénk maradni, mikor történt a magyar labdarúgó-válogatott franciaországi Eb-menetelése? 

Igen, a helyes válasz 2016, amely annak ellenére, hogy a szemünkben már sokkal inkább a rég-, mintsem a közelmúlt része, a világ egyik országában 2016 nagyon is a jelen. Ezúttal pedig még csak nem is arról van szó, hogy egy ország gazdaságilag, technológiailag vagy életszínvonalban ragadt volna le évekkel ezelőtt, hanem a naptárak valóban ezt az évet mutatják néhány ezer kilométerrel odébb.

Szemben a világgal 

Az már senkinek nem jelent újdonságot, hogy egyes kultúrák és országok esetében az újév kezdete nem a Gergely-naptár szerinti január elsejére esik, az viszont korántsem köztudott, hogy a világ egyik pontján az éveket is másképp számolják, mint a Föld többi részén. 

Az újévet az egyedül itt őshonos adey abeba növény virágzásához kötik, amely látványosan sárgába borult mezőket eredményez az év ezen időszakában. A növény egyben az esős évszak végét és a nyár kezdetét szimbolizálja. 

De miért jár mögöttünk hét évvel és nyolc hónappal lemaradva Afrika második legnépesebb állama? A válasz – talán nem meglepő módon – az évszázados hagyományokban rejlik. Etiópiában ugyanis Jézus születési évét hét-nyolc évvel későbbinek ismerik el, mint a Gergely-naptár, amelyet XIII. Gergely pápa vezetett be még 1582-ben. A római egyház i. sz. 500-ban módosította számítását, míg az etióp ortodox egyház az ősi dátumokhoz való ragaszkodás mellett döntött, így a világ nagy részével ellentétben a saját naptáruk követése mellett maradtak – emeli ki a CNN cikke. 

A legalább 1500 éves múltra visszatekintő etióp naptár sok hasonlóságot mutat az alexandriai kopt ortodox egyház naptárával, amely egy Egyiptomból származó keleti ortodox keresztény egyház. E naptári év különlegessége, hogy

Az etióp naptár szerint a karácsony január 7-én van. Az évek négyéves ciklusban követik egymást, amelyeket a négy apostolról Máté, Lukács, Márk és János névvel illetnek.

Mivel ez nagyban eltér a globálisan követett számítástól, okoz némi fejtörést a helyieknek és az ide látogatóknak is. Ennek oka, hogy az országban működő nemzetközi vállalkozások és iskolák általában a Gergely-naptárt követik, így sokan a hagyományos etióp és a nyugati naptár egyidejű használatával kénytelenek nap mint nap együtt élni.

A gyakorlatban például egyes intézményeknek folyamatosan váltaniuk kell a két naptár között, figyelembe véve a különböző dátumokat és időpontokat, amikor az etiópokkal – különösen a vidéki és az országon kívüliekkel – leveleznek. Így még az olyan egyszerű dolgok is problémát okoznak, mint a születési anyakönyvi kivonat kérelmezése – amely mondjuk a világ bármely másik pontján sem feltétlen egyszerű folyamat.

Még az óra is másképp jár

A hónapok különleges száma mellett a turisták a pontos idő meghatározásakor is könnyedén összezavarodhatnak, ha felkészületlenül érkeznek meg Etiópiába. Az Egyenlítő közelében fekvő országban ugyanis a globálisan elfogadott 24 órás időszámítással ellenben az etióp időt egy 12 órás rendszerben határozzák meg. 

Ez az egyetlen ország, amely napfelkeltétől naplementéig, majd naplementétől napfelkeltéig számol, két 12 órás ciklusban.

És hogy ez mégis miért lehet így a mai napig is? Etiópia egy nagyon konzervatív keresztény ország, ahol az emberek többsége nem törődik a világ többi részével, hiszen a legtöbb globális probléma nem jut el az országban élőkhöz, ha pedig mégis, az a fontossági sorrendben csak a helyi nehézségeket követi. Ráadásul a vidéki, leszakadt régiók a mai napig meglehetősen elszigetelten élnek, így a hagyományokhoz erősen ragaszkodnak. 

Természetesen ennek ellenére Etiópia eljutott 2024-ig – vagy 2016-ig, attól függően, hogy melyik rendszert használjuk – anélkül, hogy megváltoztatta volna az időhöz való hozzáállását, amiről azonban egyre kevésbé valószínű, hogy sokáig tartható. A globálisan jelen lévő vállalatok ugyanis már ide is betették a lábukat, ezeknél pedig az általunk is ismert időszámítás az alap, amely idővel az egész országban általánossá válhat.

Azonban hiába a változás szele, ez továbbra sem különösebben sürgető kérdés, vagy olyan dolog, ami nagy változást hozna az etiópok mindennapi életére vonatkozóan. Az éhezés csökkentése és a szárazságra való felkészülés például jóval égetőbb probléma az országban.

Az etióp ortodox egyház tanításain alapuló hagyományos etióp naptár ráadásul nem is az egyetlen működő naptár az országban. A muszlimok is másképp számítják az időt, és ők sincsenek kevesen, a 130 millió lakosú Etiópiában található a harmadik legnagyobb számú muszlim lakosság a szubszaharai övezetben.

(Borítókép: Etióp édesapa és fia Tigré szövetségi államban. Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary)