Ezekről mindenképpen érdemes tudnia, ha nyáron Horvátországba utazik

A balatoni fürdőzés, a lángos és a hekk sokaknak elmaradhatatlan legalább egyszer a nyáron – akárcsak a legnépszerűbb úti célok között továbbra is helyet foglaló, autóval is könnyedén megközelíthető Horvátország.

Mindez természetesen nem újdonság, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az országhatárok sem szabnak komolyabb gátat annak, hogy néhány óra vezetést követően a tengerparton süttessük a hasunkat, az Adria árai pedig még ha némileg el is térnek a hazai nyaralásétól, jelentős különbséget már nem mutatnak. 

Ehhez persze némi talpraesettség, odafigyelés, és néha bizony szerencse is kell, így ahogyan minden utazást, a horvátországi kiruccanást is érdemes jól megtervezni, néhány fontos dolog felett pedig semmiképp sem érdemes átsiklani. Az Index összeállítása most ebben nyújt segítséget. 

Kocsiba be, határon át

Könnyen meglehet, hogy valaki már a hűtőtáskát is bepakolta a napernyővel és gumimatraccal teletűzdelt hátsó ülésre, mielőtt azonban a gázra lépne, érdemes legalább ezt a pár bekezdést végigfutnia. A közelség ellenére ugyanis már az autóút során olyan kellemetlen meglepetésekben lehet részünk, ami az egész kiruccanásra rányomja a bélyegét. 

Ahogyan a legtöbb hosszabb út előtt, úgy a horvátországi nyaralást megelőzően is érdemes átnézetni a járművünket egy szerelővel, hiszen egy idegen országban az út mellett segítségre várni a műszaki hibás autónkkal és a családdal a nyakunkban kétségkívül rémálom, akárcsak az ezzel járó költségek, amelyek akár a sokszorosára is rúghatnak, ha megpillantják a külföldi rendszámú járművekkel sokszor szigorúbb rendőrök vagy a haszonleső szerelők és tréleresek.

Ennek ellenére a pénztárcánál jóval fontosabb a személyi biztonság, így a balesetek elkerülése végett is szükség van a megfelelő műszaki állapotú autóra. Akárcsak az abba kötelezően elhelyezendő elsősegélycsomagra, izzókészletre, elakadásjelző háromszögre, és az utasok számával megegyező láthatósági mellényre, amelyet minden esetben viselni kell, ha a lerobbant autónkból kiszállunk egy forgalmas út szélén. Emellett rendkívül hasznos lehet az út előtt az olaj és a szűrök cseréje, illetve a klíma feltöltése, ahogyan később azért is hálásak lehetünk magunknak, ha hűtőfolyadékból is akad egy palacknyi a csomagtartóban.

De merre van az a forgalmas út, vagy sokkal inkább a nem forgalmas út? 

Ugyan a szezon miatt az M7-es autópályán meglehetősen körülményes a közlekedés egész nyáron, még a forgalom ellenére is ez lehet a legegyszerűbb útvonal a határátkelőkig, ahol – ha éppen nincsen semmiféle korlátozás – könnyedén átsuhanhatunk. 

Az EU Tanácsának döntése értelmében ugyanis Horvátország teljes jogú tagjává vált a belső határok nélküli schengeni térségnek, ami azt is jelenti, hogy 2023. január 1-jétől

A Horvátországba való beutazásnak és tartózkodásnak azonban ennek ellenére feltétele, hogy a magyar állampolgároknak érvényes úti okmánnyal kell tudniuk igazolni magukat, így személyi igazolvány (a régi típusút és az ideiglenes személyit is elfogadják) vagy útlevél (esetleg a konzul által kiállított ideiglenes okmány) minden esetben legyen nálunk, hiszen azt bármikor ellenőrizhetik a hatóságok. Akárcsak a vezetői engedély meglétét – amely nem helyettesíti az előbb felsorolt dokumentumokat –, ám közúti ellenőrzéskor a jogosítvány és forgalmi mellett a nemzetközi zöldkártyát is elkérheti a rendőr, így ezeket mindenképpen készítse be a kesztyűtartóba.

Annak, aki a magyar–szlovén határt választja, már egyel nehezebb dolga lesz, ugyanis

Az intézkedés jelenleg is hatályban van, melynek következtében a Horvátország és Szlovénia közötti határátlépés során személyellenőrzéssel kell számolni. A határellenőrzéssel járó intézkedést a szlovén hatóságok legutóbbi döntésükkel 2024. december 21-ig hosszabbították meg.

A határon átzötyögve kezdődnek aztán az izgalmak, ugyanis a feliratok horvátra váltása hamar összezavarja a fejeket, így amennyiben nincsen baleset, vagy forgalomkorlátozás, Horvátországban is érdemes azonnal az autópályát választani. És itt meg is érkezünk az első különlegességhez, ugyanis az országban továbbra is autópályakapus rendszer van érvényben, azaz az útra fel és lehajtáskor tudjuk megváltani az arra érvényes tiketteket. A hosszú sor miatt és a haladás érdekében itt mindenképpen érdemes a bankkártyás fizetést választani, hiszen így egy érintéssel elintézünk mindent.

És hogy mennyi a levonás? A népszerű úti célok közül RIjekát tekintve az úthasználati díj a nyári tarifa miatt összesen 16,5 euró (6500 forint az A4-es és A6-os úton), míg Splitbe utazva mindez majdnem a duplája 31,7 euró (12,5 ezer forint az A4-es és A1-es pályán), majd visszafelé mindez újra. Persze kerülőútból is lehet válogatni, hiszen a nyári forgalom a horvátokat sem kíméli, így érdemes út közben is tájékozódni, amire tökéletes lehet a horvát autópálya-felügyelőség mobilappja. Az alkalmazás ugyanis valós idejű információt szolgáltat minden horvát szakaszról, így bőven van időnk újratervezni.

Persze a mellékutak sokszor jóval elképesztőbb látványt nyújtanak, így Split felé Karlovacnál a pályáról letérve tehetünk egy kitérőt a Plitvicei-tavakhoz, de aki alagutakra és szerpentinekre vágyna, az Sveti Rok felé vegye az irányt. Persze csak ha az időjárás engedi, ugyanis az 5 kilométer hosszú alagutat rossz idő esetén lezárják, vagy a hágón való haladás sebességét korlátozzák, így akinek a késés nem fér bele vagy vezetői kvalitásaiban nem biztos, ne kockáztasson, maradjon az autópályán.

A közlekedési szabályok megszegését komolyan büntetik

A horvátországi sebességhatárok alapvetően megegyeznek a hazai KRESZ-ben rögzítettekkel: autópályán 130, gyorsforgalmi úton 110, lakott területen belül 50, egyéb úton 90 km/h a felső határ.

Még néhány fontos szabály: 12 év alattiak nem ülhetnek az anyósülésen, 5 éves korig pedig a gyerekülés használata is kötelező a hátsó ülésen. Speciális ülésben, a vezető melletti ülésen – a menetiránynak háttal – is szállítható a kétévesnél kisebb gyermek, de csak kikapcsolt légzsák mellett. Kerékpározás közben a 16 év alattiaknak kötelező a bukósisak.

A 24 évnél fiatalabbak számára az alkoholfogyasztás terén is eltérnek a szabályok. Horvátországban a maximálisan megengedett véralkoholszint ugyanis 0,5 ezrelék, így nincsen zérótolerancia – kivéve, ha valaki még nem töltötte be a 24. életévét, nekik ugyanis ott sem szabad alkoholfogyasztását követően a volán mögé ülniük.

Amennyiben valaki mégis szabályt szeg vagy balesetet okoz, mélyen kell a pénztárcájába nyúlnia. Enyhébb közlekedési szabálysértéseknél (pl. mobiltelefon vezetés közbeni használata, biztonsági öv használatának mellőzése, gyermekek előírásoknak nem megfelelő szállítása stb.) 130 euró (51 ezer forint) pénzbírságot szab ki a hatóság, míg a súlyos közlekedési szabálysértések elkövetéséért a bírság összege akár 2650 euró (1 millió forint) is lehet. A 2022 nyarán történt KRESZ-módosítást követően kerékpár és roller használata során tilos a mobiltelefon használata, az előírás megszegése 30 euró (7900 forint) pénzbírsággal jár, míg az ittas vezetésért 390–2650 euró (155 ezer–1 millió forint) között fizethetünk. A kirótt pénzösszeget ráadásul a helyszínen kell kicsengetnünk, így tényleg jobb, ha észnél vagyunk…

Fő a biztonság, nem csak a kukorica

Az ország iránti rajongást talán senkinek sem kell komolyabban magyarázni, hiszen közelsége mellett temérdek látnivaló található Horvátországban, amelynek természeti adottságai szintén párját ritkítják, mégis az egyik legfontosabb érv a horvát nyaralás mellett az, hogy kifejezetten biztonságos úti célnak számít. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának besorolása szerint Horvátország biztonságos országnak tekinthető, ezért a IV. biztonsági kategóriába tartozik. Az ide sorolt országok közbiztonsága, biztonsági kockázatai, általános szabályrendszere, közszolgáltatásai szerencsénkre nagyban egyeznek a Magyarországon megszokottakkal, így nagy meglepetés – remélhetőleg – senkit sem fog érni. Természetesen a legforgalmasabb látványosságok környékén a zsebesek miatt itt is érdemes az értékeinkre odafigyelnünk, ám a fokozott rendőri jelenlét és a határozott fellépés eredményeként

Ráadásul a magyar rendőrség idén is részt vesz a „Biztonságos turisztikai célpont” elnevezésű horvátországi projektben. Ennek keretein belül Horvátországban nyaraló magyar állampolgárok segítése érdekében a magyar rendőrök – horvát kollégáikkal együttműködve – szolgálati feladatot teljesítenek Horvátországban, 1 fő Pulában, míg 2 fő Zadarban. 2024. július 2. és augusztus 30. között

A természet erejét természetesen az önfeledt kikapcsolódás alatt sem szabad alábecsülni, így talán mondani sem kell, hogy viharos tengerben és nem kijelölt vagy elzárt partszakaszokon nem javasolt a fürdőzés, ahogyan a magabiztos úszótudással bíró egyének számára is ajánlott minél közelebb maradni a parthoz. Még akkor is, ha a kiépített strandokon már vízimentő szolgálat dolgozik, és a hatóságok is gyakran pásztázzák a vizet motorcsónakról. 

Ha már fürdőzés, nem szabad elfeledkezni az egyik legalapvetőbb ruhadarabról, ami nem maradhat ki a bőröndből: a tengeri cipő. A legtöbb standbalesetet ugyanis a talpat megvágó éles kövek vagy a tengeri sünök jelentik, így bármennyire is furcsának tartjuk magyar fejjel, fel azokkal a lábbelikkel a strandolás előtt! Kellő körültekintéssel kell ugrálni a vízbe a part menti sziklaszirtekről is, ugyanis ezek szintén komoly vészhelyzetet okozhatnak akkor, ha túl sekély a víz, vagy a felszín alatt sziklás a fenék. 

A természeti katasztrófák nem kímélték Horvátországot sem, az elmúlt években több nagy földrengés is megrázta szomszédjainkat – legutóbb idén májusban mértek közepes erősségű, 4,3-as földmozgást. Emiatt persze nem kell a fürdőzéshez felvett lábbelinket azonnal nyúlcipőre cserélni, mégis érdemes képben lenni azzal, mi a teendő akkor, ha mozogni kezd a lábunk alatt a föld. Fontos kiemelni, hogy a rengések előfordulási helye változó és kiszámíthatatlan, az elmúlt években pedig a turisták által is kedvelt Zadarban, Dubrovnikban és Sibenikben is komolyabb erősségű földrengéseket mértek. A közismert asztal alá menekülős és épületből kirohanós megoldások mellett ajánlott a horvát Polgári Védelmi Igazgatóság rengések esetén javasolt eljárásait végigbogarászni, ahogyan a Konzuli Szolgálat által készített útmutató is nagy segítséget nyújthat vészhelyzet esetén.

Akárcsak a szintén egyre gyakoribb erdőtüzek esetén, amelyekhez ide kattintva találhat útmutatót, míg más természeti csapás, vihar vagy extrém magas hőmérséklet kapcsán ezen a linken tájékozódhat. 

Emellett aki tényleg százszázalékosan szeretné magát bevédeni, mindenképpen kössön utasbiztosítást, és készíttessen Európai Egészségbiztosítási Kártyát, az utazását megelőzően pedig regisztráljon konzuli védelemre

Ha másért nem is, az árakért már érdemes volt idáig görgetni

Egy nyaralás kapcsán a legtöbb ember számára a legsarkalatosabb pont a pénz, így ha a lehető legtöbb váratlan kiadást szeretnénk elkerülni utunk során, akkor érdemes tájékozódnunk, hogy mit, mennyiért és hol tudunk beszerezni az adott országban vagy városban. Ebben a Horvátországinfo nevű oldal rendkívül széles körű segítséget nyújt, a legfontosabb kiadásokat pedig most mi is összeszedtük. 

Először persze érdemes tisztázni azt, hogy milyen valutával készüljünk. Mivel Horvátországban 2023-ban bevezették az eurót, így meglehetősen egyszerű a pénzváltás itthon, Horvátországban pedig a legtöbb bank a forintot is meglehetősen kedvezően váltja. Annak sem kell szomorkodnia, akinek a polcon még maradt jelentősebb mennyiségű kunája, ugyanis a Horvát Nemzeti Bank továbbra is átváltja ezeket.

Ennek ellenére nem kell egész héten három kötegnyi készpénzt magunknál hordani – még ha valamennyi készpénzünk apróban kell is legyen –, ugyanis a nemzetközi forgalomban általánosan használt hitelkártyákat (VISA, Eurocard/Mastercard, Amex, Maestro, EC) Horvátországban is elfogadják, a legtöbb helyen pedig – a strandok és bazárok kivételével – már rendelkeznek terminállal is.

Visszatérve a kiadásokhoz, ha már a szövevényes autóútról beszéltünk, nem lehet elmenni szó nélkül az üzemanyagárak mellett, amelyek mostanában majdnem napi szinten megjelennek a hírekben, szerencsésebb esetben amiatt, hogy olcsóbbak lettek, ám jóval inkább a sorozatos drágulások miatt. Éppen ezért jó átgondolni, hogy még a határ átlépése előtt vagy azt követően áll meg egy kúton az ember.

Cikkünk készültekor a hazai benzinkutakon a 95-ös benzin 615,9 Ft/liter, míg a gázolaj 627,1 Ft/liter átlagáron volt kapható, eközben Horvátországban a benzinért 1,43-1,54 eurót, azaz 550-600 forintot kell fizetni literenként, a dízel pedig 1,35-1,47 euró (533-580 forint) között mozgott. Így ugyan csak kevéssel, de

Ráadásul az üzemanyagárak kint az autópályák mellett sem drágábbak, így a kényelem érdekében nem kell még a magyar–horvát határ előtt sorban állni a tömött benzinkutaknál. Az aktuális hazai árakról ezen a linken, míg a horvátországi tarifákról ide kattintva találnak aktuális információt.

Amint az utat kipipáltuk, már csak a szálláshelyünk elfoglalása van hátra, amely lehet egy telepített lakókocsi, vagy akár egy négycsillagos szálloda, így az árak is nagyban eltérhetnek a személyes igények okán. A Horvátországinfo szerint szomszédainknál a nyár ezen időszakában is meglehetősen kedvező áron juthatunk apartmanhoz vagy akár szállodai szobához. Előbbit már 35 ezer forint/éjszaka áron is megtehetjük, de az oldal 27 ezer forint/éjszakáért is talált szobát a Rab városban található Hotel Internationalben, amelyhez ráadásul reggeli is jár. Az All inclusive szerelmeseinek sem kell mélyen a pénztárcájukba nyúlni, ugyanis Zadarban a Hotel Donatban

Persze nem érdemes a foglalást az utolsó pillanatra hagyni, de akkor sem szabad letenni az utazásról, ha még nincsen szállásunk.

Ráadásul a horvátokhoz nem kell magunkkal utaztatni az egész hűtőszekrényünk tartalmát sem, hiszen annak ellenlére, hogy az euró bevezetését követően felfelé kerekítették az árakat, sokszor így is a

A parton található büfékben, de a kisebb éttermekben is hasonló áron fogyaszthatunk, mint itthon. Egy sima hamburger 6 euróba (2300 forintba) kerül, a csevap 10 euró (3900 forint), a pizza 8-11 euró (3200-4300 forint), míg egy korsó sör 2,7-3 euróba (1000-1200 forintba) kerül a strandon. Ezzel szemben aki komolyabb vacsorára vágyik, szintén hasonló árakkal számolhat, sőt van, amit még olcsóbban kaphat meg egy kis vendéglőben, mint a strandövezetben. 

Persze amíg a szálloda-strand-sétáló utca háromszögben éljük a mindennapjainkat, az autónkról addig sem szabad megfeledkeznünk, ugyanis a legtöbb helyen fizetnünk kell parkolásért (óránként átlagosan 1,5-2 eurót), ahol pedig nem, ott előszeretettel vegzálják a szabálytalanul várakozó vagy megálló autósokat, így ha tehetjük, a szállásunkat úgy válasszuk ki, hogy rendelkezzen kocsibeállóval, a frekventált helyeken pedig számítsunk arra, hogy rendkívül nehéz lesz a közelben szabad helyet találnunk. 

A telefonszámok, amelyeket tartson észben

Amennyiben a fent leírtak ellenére valaki mégis bajba kerül, tárcsázza az alábbi számok közül a megfelelőt (országhívó +385). 

• 112 – Általános segélyhívó
• 194 – Mentők
• 192 – Rendőrség
• 193 – Tűzoltók
• 195 – Tengeri mentés
• 1987 – Autós segélyhívó
• 18981– Tudakozó
• +38514890900 – Zágrábi nagykövetség

(Borítókép: Split, Horvátország második legnagyobb városa 2021-ben. Fotó: Feng Wei Photography / Getty Images Hungary)