Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMNem vicc: Japánban törvény írja elő a napi egyszeri nevetést
További FOMO cikkek
- Bódi Guszti Thaiföldről bejelentkezve köszönte meg, hogy díjat kapott Orbán Viktortól
- Delhusa Gjon megmagyarázta, hogy honnan szerzett rendőrségi igazolványt
- Váratlanul elkezdtek prédákra vadászni a mókusok
- Újabb hírek érkeztek Károly király állapotáról, folytatják a kezelését
- Jövedelmező üzletté vált, ha valaki hasonlít Jézusra
Talán senkinek sem kell különösebben bemutatni az érzést, amikor szinte már sírva, levegő után kapkodva nevetünk jóízűen egy viccen vagy szituáción, így azt is nehezen vonjuk kétségbe, ha valaki azt állítja, hogy a hahotázás az egészségünkre pozitívan hathat.
Nem is véletlen „a legjobb gyógyszer a nevetés” mondás, ugyanis több kutatás is bizonyította már, hogy nemcsak a mentális, de a fizikai egészségünket is segítheti. Persze ezzel mindenki úgy van, hogy ha kedve engedi, nyilvánvalóan nem áll az önfeledt nevetés útjába, azonban bizonyára mindenkinek voltak már olyan napjai, amikor egy mosolyt is nehéz volt őszintén megereszteni, nemhogy vihorászni.
Emiatt is meglepő, hogy a nevetés immáron nem tréfa kérdése Japán egyik régiójában, a szigetország egyik prefektúrája ugyanis
JÚLIUS ELEJÉTŐL TÖRVÉNYBEN KÖTELEZI A LAKOSAIT, HOGY EGÉSZSÉGÜK ÉRDEKÉBEN LEGALÁBB NAPI EGYSZER NEVESSENEK VALAMIN. VAGY CSAK ÚGY, MERT KÖTELEZŐ…
Persze a kérdés azonnal felmerül, hogy miért kötelezik erre az embereket, ráadásul ezt mégis hogyan fogják majd ellenőrizni, ám nem egy légből kapott ötlettől vezérelve gondolják ezt jó kezdeményezésnek a vezetők. Az északi Jamagata prefektúrában elfogadott rendeletet ugyanis a helyi egyetem kutatása ihlette, amely szerint a rendszeres nevetés csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, és meghosszabbíthatja az élettartamot.
A törvény amellett, hogy megköveteli az egyénektől a napi egyszeri nevetést, azt is előírja, hogy a vállalkozások „nevetéssel teli munkahelyi környezetet alakítsanak ki”, ráadásul immáron minden hónap 8. napja a „nevetés napja” is lesz egyben.
Emberi jogokat sérthet és diszkriminál a törvény
A törvény tervezetének benyújtását és elfogadását természetesen nem fogadta mindenki fülig érő mosollyal, és az ellenzéki pártok azonnal nemtetszésüket fejezték ki az elfogadása miatt, szerintük ugyanis ez alapvető jogokat sért, ráadásul diszkriminál is bizonyos csoportokat.
Az ellenzéki miniszterek azt sérelmezik, hogy a törvény sérti az alapvető emberi jogot, hiszen mindenkit megillet az, hogy olyan arckifejezést vegyen fel, amilyet csak szeretne – így ha valaki komor fejjel szeretne egész nap ülni, azt ne kötelezzék arra, hogy kényszerből hahotázzon.
Toru Seki, a rivális Japán Kommunista Párt képviselője szerint például a törvény kifejezetten jogszerűtlen, mivel sérti az alapvető emberi jogokat, a szabad véleménynyilvánítást és a gondolatszabadságot. Mások azzal érveltek, hogy ez emellett diszkriminálja azokat, akik fogyatékosságuk miatt nem tudnak nevetni, így tiltakoznak ellene.
Nem szabad aláásni azoknak az emberi jogait, akiknek betegség vagy egyéb okok miatt nincs lehetőségük a nevetésre
– mondta Satoru Ishiguro, a koalíciós Prefectural Politics Club tagja.
A politikusok mellett a jogászok sem értenek egyet a törvénnyel. Shigeru Minamino, a Kyushu Egyetem alkotmányjogi szakértője például kedvesen azt ajánlotta a politikusoknak, hogy ne tegyék nevetségessé magukat az ilyen törvényekkel – még ha így könnyebb is betartatniuk az elvártakat. Abban ugyan ő is egyetért, hogy kifejezetten jót tesz az embernek, ha legalább naponta egyszer elneveti magát, ám ez mindenkinek a saját hangulatától kell hogy függjön, nem pedig a prefektus vezetőinek döntésétől – írja a Daily Mail.
Tényleg a legjobb gyógyszer a nevetés?
A Yamagata Egyetem nevetéstanulmánya, amelyet a Journal of Epidemiology 2019-ben tett közzé, kimutatta, hogy azoknál,
akik hetente legalább egyszer nevettek, kisebb valószínűséggel alakultak ki szív- és érrendszeri problémák, mint azoknál, akik ennél kevesebbszer.
A kutatók 17 ezer, 40 éves vagy annál fiatalabb embert vizsgáltak meg a kutatás során. A mintavételkor a résztvevők egy kérdőívet töltöttek ki, amelyben feljegyezték, milyen gyakran nevettek, ezt pedig összevetették azzal, hogyan alakult az egészségi állapotuk az évek során. Az eredményekből egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy a nevetés gyakoriságának növelése csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, illetve növelheti az élettartamot.
Nem csak erre jó azonban a nevetés.
- A nevetés ellazítja az egész testet. Egy jó, kiadós nevetés oldja a fizikai feszültséget és a stresszt, ami az izmainkat akár 45 percre is ellazítja.
- A nevetés erősíti az immunrendszert. A nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét és növeli az immunsejteket és a fertőzések elleni antitesteket, ezáltal javítja a betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
- A nevetés beindítja az endorfinok felszabadulását, a szervezet természetes jó közérzetét okozó hormonjait. Az endorfinok elősegítik az általános jó közérzetet, és átmenetileg enyhíthetik a fájdalmat.
- A nevetés kalóriákat éget. Ugyan nem helyettesíti az edzést, egy tanulmány szerint a napi 10-15 percnyi nevetés körülbelül 40 kalóriát égethet el – ami egy év alatt minden megerőltető munka nélkül két kiló mínuszt is jelenthet akár.
- A nevetés segíthet, hogy tovább éljünk. Egy norvégiai tanulmány szerint ugyanis az erős humorérzékkel rendelkező emberek túlélték azokat, akik nem nevetnek annyit. A különbség különösen a rákkal küzdők esetében volt szembetűnő.
Így kötelezővé ugyan nem érdemes semmi ilyesmit tenni, ám mindenképpen megéri észben tartanunk a nevetgélés bizonyított jótékony hatásait.
(Borítókép: Daly and Newton / Getty Images Hungary)