Tudjuk az árát, mégis úgy égetjük a fosszilis energiát, mintha nem lenne holnap

A globális felmelegedés és a klímaváltozás zászlaja alatt egyre népszerűbb felszólalni, hiszen a jövőnk megmentése a cél. A hangzatos szavak mögött azonban a legtöbb esetben egyáltalán nincsen érdemi akció, cselekvés, sokszor pedig valós szándék sem. 

Mint a nyári hónapokban egyre melegedő vízben lassan elpusztuló békák, úgy reagálunk mi is a klíma- és ökológiai válságra: az égető probléma ellenére sem teszünk érdemi lépéseket – ahogy a békák sem minden esetben képesek kikászálódni a vízből. Nem véletlen, hogy meglehetősen szürreálisnak gondoljuk azokat az állításokat, amelyek szerint a globális felmelegedést még mindig 1,5 Celsius-fokra lehet korlátozni. A 2023-as nemzetközi klímatárgyalások kezdetén például a konferencia elnöke, Sultan Ahmed Al Jaber kijelentette, hogy célja ennél a felmelegedési mértéknél meghúzni a határt, és hogy az elnökségét az éghajlati vészhelyzet iránti elköteleződése és a helyzet sürgőssége vezérli. Mindezt úgy jelentette ki, hogy közben az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaság vezérigazgatójaként masszív olaj- és gázkitermelés-növekedést tervezett...

Az persze annyira nem meglepő, hogy egy, fosszilis tüzelőanyag értékesítéséből profitáló cég vezetője így tesz, de Al Jaberé sajnos nem egyedülálló eset. Szinte bármelyik nettó zéró kibocsátást ígérő politikát vagy vállalást megvizsgálva – amely összhangban van a 2015-ös párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos céljával – azt találhatjuk, hogy nem tesz eleget a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentésének eléréséért. Ehelyett pontosan arra a globálisan rendkívül komoly károkat okozó elgondolásra épít, hogy a már a mindennapokat is megkeserítő klímaváltozás elkerülhető anélkül, hogy valóban drasztikus lépéseket tennénk az ipar, a közlekedés, az energiatermelés és az élelmiszerrendszerek kibocsátásának csökkentésére.

Sultan Ahmed Al Jaber a 2023-as UNFCCC COP28 klímakonferencián.

Fotó: Fadel Dawod / Getty Images Hungary

Számos vállalat és ország nettó nulla kibocsátási célja mögött ugyanilyen kettős gondolkodás húzódik: az az elképzelés, hogy elkerülhetjük a veszélyes klímaváltozást anélkül, hogy valóban drasztikusan csökkentenénk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Amazon például 2019-ben tűzte ki a 2040-re megvalósuló nulla kibocsátási célját, de 2023-ra a kibocsátás nemhogy csökkent, hanem 40 százalékkal növekedett. Ennek következtében a Science Based Targets Initiative elnevezésű kezdeményezés eltávolította az Amazont és több mint 200 másik vállalatot a nettó nulla kibocsátást zászlajára tűző vállalatok listájáról – írja a The Conversation. 

A két végén égetjük a gyertyát, bízva a javítási lehetőségben

Mindez azért komoly probléma, mivel a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a globális energia több mint 80 százalékát adják, és a gyors karbonmentesítés hiánya jelentős akadályt jelent a klímavédelmi intézkedések előtt. Ez amiatt különösen fájó, mivel a kormányok és vállalatok szinte globálisan abba a hibába estek, hogy egy téves koncepció alapján

Ez a megközelítés azonban veszélyes játék, mivel nem veszi figyelembe a súlyos következményeket, amelyek a közben bekövetkező klímaváltozásból erednek. Ráadásul a jelenlegi tudományos ismeretek szerint ezen technológiák többsége még csak elméleti szinten létezik, és kockázatos feltételezni, hogy valóban működni is fognak olyan mértékben, amekkora a kibocsátás mértéke. 

A klímaszakértők szerint mindez egyértelműen a 2015-ös párizsi klímamegállapodás bukását jelenti. Az akkori dekrétum célja az volt, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák, és bár tényleg jelentős előrelépések történtek a megújuló energiaforrások terén annak megvalósítása érdekében,

Az éves kibocsátás 2023-ban minden idők legmagasabb szintjét érte el, és a klímapolitikák egyre inkább ballépésnek tűnnek az eredmények fényében. Az éghajlati fordulópontokkal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ha folytatjuk a jelenlegi trendeket, akkor az olyan események, mint az Észak-atlanti áramlat összeomlása, pusztító következményekkel járhatnak. A globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fok fölé emelkedése esetén a meleg vízi korallzátonyok 99 százaléka kipusztulhat, és a grönlandi jégtakaró olvadása tovább gyorsulhat, több méterrel emelve a tengerszintet.

Még észbe kaphatunk, de azonnali cselekvésre van szükség

Persze mindig van megoldás, a klímaváltozás kapcsán azonban ezek kapcsán mindig fontos kiemelni, hogy az idő szűkében gyors cselekvésre van szükség. A jelenlegi klímapolitika, mint az a fentiekből kiderült, erre nem képes, sőt nem is elég motivált, így azonnali változásra van szükség globálisan, mind egyén, mint állami szinten. Az egyetlen működő megoldás ugyanis az lehet, hogy habozás nélkül, radikálisan csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és reális, rövid távú célokat tűzünk ki, amelyek valóban csökkentik a kibocsátást – ezt a fosszilis energia finanszírozásával lehetne elérni.

Ezzel párhuzamosan az élelmiszerrendszert is át kell alakítani, különösen az állattenyésztést, amely az agráripar szén-dioxid-kibocsátásának közel kétharmadáért felelős – így ismét bebizonyosodik, hogy a nettó zéró távlati célokat el kell hagyni, és az azonnali kibocsátáscsökkentésre kell összpontosítani, amelyet valóban megvalósítható tudományos alapokra kell fektetni. 

(Borítókép: John W. Banagan / Getty Images Hungary)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

Csatlakozom a Facebookon Tovább a zöld cikkekre

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!