Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További FOMO cikkek
-
Jeff Bezos teljesen kiborult, mert azt terjesztették, hogy már a napokban feleségül veszi menyasszonyát - Beadta a derekát Vilmos herceg, megszüntetik a feudális előjogokat Cornwallban
- Blake Lively szexuális zaklatással vádolta meg a Velünk véget ér rendezőjét
- Térkép helyett katalógus: így lett az IKEA bútoraiból túraútvonal
- A vidéki élet olyan kihívásokat gördített Árpa Attiláék elé, amilyenekre maguk sem számítottak
A „fordul a kocka” kifejezést már egészen kisgyerekként is hallhattuk, az élet legtöbb területén pedig általános igazság az, hogy egyszer minden fordulóponthoz érkezik. Az ezzel járó izgalmat a hétköznapokban inkább stressznek éljük meg, a különböző alkotások esetében azonban – legyen szó könyvekről, képregényekről, filmekről vagy sorozatokról –, szabályosan éhezünk az izgalmas és teljesen kiszámíthatatlan fordulatokra.
Nem véletlen, hogy az elmúlt évek legnépszerűbb filmjei közé tartozik a Viharsziget, a Vágy és vezeklés vagy éppen a Holtodiglan, amelyekre minden mondható, csak az nem, hogy a történetvezetésük egysíkú és kiszámítható. Szakértők persze ezen sikereket látva azonnal megfogalmazták a kérdést, hogy mégis miért lehet sikeres egy-egy alkotás – ennek megválaszolására több kutatást is segítségül hívtak.
Ezek eredményeiből aztán kiderült, hogy miért is volt ezen filmeknek olyan nagy sikere, a válasz pedig a történetben és a karakterek személyiségében történt fordulatokban rejlik. Egy új kutatás szerint ugyanis azok a filmek, tévéműsorok és könyvek, amelyek több fordulatot mutatnak a cselekményben, karakterekben vagy hangulatban, nagyobb eséllyel kapnak magasabb értékeléseket, és gyakrabban töltik le azokat.
A Lost és a Szökés is kellő fordulatot szolgáltatott a nézőknek
A kutatók számos tanulmány során különböző módszerekkel elemezték a filmek, tévéműsorok és regények nyelvezetét és párbeszédeit. Az első vizsgálat alatt 3713 film szövegét elemezték, és kiderült, hogy azok az alkotások, amelyekben a legtöbb fordulat volt – mint például az 1999-es 10 dolog, amit utálok benned című romantikus vígjáték –, átlagosan 1,4 csillaggal magasabb értékelést kaptak, mint azok, amelyekben a legkevesebb ilyen dramaturgiai eszközt alkalmazták. A kutatók több ilyen népszerű és fordulatos filmet is kiemeltek, ezek közé tartozik az 1995-ös thriller, a Közönséges bűnözők, valamint az 1999-es pszichothriller, a Hatodik érzék is.
Persze egyetlen elemzésből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, így a kutatók egy második tanulmányt is alapul vettek, ami 19 339 tévéepizódot vizsgált meg. Az eredmények pedig kísértetiesen hasonlóak voltak az előző elemzéséhez. Ugyanis azok az epizódok, amelyekben több fordulat volt, átlagosan 0,35 csillaggal magasabb értékelést értek el – többek között a 2004-es sikersorozat, a Lost – Eltűntek, vagy a Michael Scofield kalandjait bemutató 2005-ös dráma, a Szökés.
Itthon gyakran hangoztatjuk, hogy három a magyar igazság, ezt pedig a tanulmány készítői sem hagyták figyelmen kívül, ugyanis egy harmadik tanulmányt is elemeztek. Ebben 8663 angol nyelvű regényt vettek górcső alá, és azt találták, hogy azok a könyvek, amelyekben a legtöbb fordulat volt, kétszer annyi letöltést értek el, mint azok, amelyekben a legkevesebb ilyen elem volt beépítve.
A Torontói Egyetem és a Northeastern University kutatói a Science Advances című folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek kapcsán kiemelték: „Míg egyes történetek elbűvölnek minket és maradandó elismerést szereznek, addig mások unalmasak, és egyöntetűen rosszallást váltanak ki, ezek között az izgalom fenntartása a különbség. Napjaink rohanó világában ugyanis csak ezek az ingerek képesek minket maradandóan megfogni.”
A Rómeó és Júlia volt a másolandó példa, a boldog történetek mégis tarolnak
Az izgalom hajhászása korántsem új keletű jelenség és elem. A narratív fordulatokat, vagyis a történet fordulópontjait régóta úgy tekintik, mint a cselekmény előrehaladásának és a figyelemfelkeltő történetek létrehozásának elengedhetetlen eszközeit.
Példaként a kutatók kiemelik Shakespeare: Rómeó és Júlia című művét, amelyben a fiatalok egy álarcosbálon első látásra egymásba szeretnek, hogy később rájöjjenek, szerelmük a családjaik miatt sosem teljesülhet be. Ez a történet azóta temérdek film, könyv és sorozat cselekményszálának alapjául szolgált, így egyfajta mozgatórugóként, könyvtári példaként tekintenek rá a kutatók.
Azt találtuk, hogy azok a történetek, amelyek több drámai fordulópontot tartalmaznak, sikeresebbek és népszerűbbek. Eredményeink fényt derítenek erre a régi művészeti megoldásra, és gyakorlati megközelítést kínálnak a történetmesélés hatásának megértésére és előrejelzésére
– idézi a publikáció készítőit a Daily Mail.
A drámai véget érő Shakespeare-alkotás ellenére a legsikeresebb művek továbbra is egyfajta happy enddel végződnek. Egy korábbi kutatás azt találta, hogy
az emberek nagyobb valószínűséggel emlékeznek a boldog történetekre, mint a borús vagy szomorú elbeszélésekre.
A szakemberek ráadásul arra is rávilágítottak, hogy egy hallgató vagy néző akkor is képes volt mentálisan rekonstruálni egy történet egyes epizódjait, amikor valaki más csak mesélt a filmről, tehát ez akkor is megvalósult, ha a hallgató korábban nem látta a filmet. Azt is megállapították, hogy amikor a mesélő egy vidám, boldog történetet mondott el, a hallgatók jobban emlékeztek az elhangzottakra, mint a lehangoló sztorikra.
Lényeg a lényeg: a jól megírt, izgalmas és kiszámíthatatlan cselekmények nemcsak a nézők és olvasók figyelmét kötik le, hanem hosszú távú sikert is biztosítanak számukra. A kasszasiker elkészítésének egyik receptje így tulajdonképpen már adott, azonban ennek ellenére sem valószínű, hogy bárkinek az utcáról beesve sikerülne összeraknia egy-egy ilyen forgatókönyvet. Próbálkozni persze lehet…
(Borítókép: A Lost – Eltűntek szereplőcsapata. Fotó: Reisig and Taylor / Getty Images Hungary)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
